Politikai rendszerek llam s korm nyform k
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 21

Politikai rendszerek Állam– és kormányformák PowerPoint PPT Presentation


  • 46 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Politikai rendszerek Állam– és kormányformák. A hatalommegosztás elvéről. A hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus követelménye , az államhatalom különböző funkciói szerinti szétválasztása : a törvényhozás , azaz a normaalkotás

Download Presentation

Politikai rendszerek Állam– és kormányformák

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Politikai rendszerek llam s korm nyform k

Politikai rendszerekÁllam– és kormányformák


A hatalommegoszt s elv r l

A hatalommegosztás elvéről

  • A hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus követelménye, az államhatalom különböző funkciói szerinti szétválasztása:

    • a törvényhozás, azaz a normaalkotás

    • a végrehajtás, azaz a normák egyedi esetekre történő alkalmazása

    • a bíráskodás, azaz az egyes eseteknek az általános elvekkel való összevetése

      →!ezeknek mind hatáskör, mind intézményi és esetenként személyi vonatkozásban el kell különülniük egymástól!


Llamform k

Államformák

  • Állam: adott területen, adott népesség fölött a legitim erőszak monopóliumával rendelkező közhatalom.

  • Két államforma:

    • Monarchia: az állam feje ált. öröklés útján kerül hatalomra (császár, király, nagyherceg, emír, sah) és tradicionális legitimitással bír (kivétel: a Vatikán – teokratikus monarchia)

    • Köztársaság: az államfő (elnök) rendszeres választások eredményeként kerül hatalomra, legitimitását racionális eljárási szabályok biztosítják

  • Diktatórikus rezsimek között is vannak monarchiák és köztársaságok →a dem. nem függ az államformától.


Korm nyform k

Kormányformák

  • A hatalommegosztás szerveinek struktúrája és egymáshoz való viszonya alapján csoportosíthatóak a politikai rendszerek.

  • A kormányformák meghatározásakor a törvényhozói és végrehajtói hatalom közötti viszony, illetve a végrehajtó hatalom belső szerkezete a döntő.

  • Kormányformák: elnöki (prezidenciális), parlamentáris, kancellári (miniszterelnöki), illetve vegyes rendszer (félelnöki), valamint egyéb, egyedi kormányformák (pl. kollegiális/direktoriális rendszer).


Az eln ki korm nyforma

Az elnöki kormányforma

  • Jellemzői: – a monisztikus hat., az államfő és a kormányfő egy személy, széles jogkörrel.

    • az elnököt ált. közvetlenül választják→ megbízatása nem függ a parlamenti többség bizalmától

    • erős legitimáció

    • a minisztériumok, kormányhivatalok munkájának irányítója, felügyelője, a hadsereg főparancsnoka (tényleges jogkörrel), az ország külügyeinek fő irányítója

    • a vezető tisztségviselők kinevezője, a közkegyelem gyakorlója

    • A törvényhozással szemben vétójoggal bír (a parl. minősített többséggel kell elfogadja a hat.-ot), ált. jogában áll feloszlatni a parlamentet


Az eln ki korm nyforma1

Az elnöki kormányforma

  • A minisztériumok élén álló államtitkárokat az elnök nevezi ki→függetlenek a parlamenttől, az elnöknek tartoznak politikai felelősséggel.

  • Az elnöknek csak a választók fele van politikai felelőssége, csak súlyos jogi vétség esetén vonható felelősségre, különleges bírósági eljárás keretében(impeachment).

  • Először az AEÁ-ban jött létre, majd elterjedt Latin-Amerika térségében és néhány afrikai és ázsiai – ált. fejlődő – országban.

  • DE: az AEÁ-ban működő fékek és egyensúlyok rendszere ált. hiányzik ezekben az országokban, itt az elnök abszolút dominanciája érvényesül.


Az eln ki korm nyforma2

Az elnöki kormányforma

  • AEÁ: – az elnököt nem közvetlenül választják, hanem elektori testülettel, de ez nem gyengíti a legitimációját.

    • az az elektori lista „győz”, amelyik megszerzi a szavazatok (relatív) többségét

    • a szövetségi választást az az elnökjelölt nyeri, aki a föderáció több mint felének szavazatait megszerzi

    • minden állam annyi elektori hellyel rendelkezik az elnökválasztó testületben, ahány szenátora és képviselője van a kongresszusban

    • a győztes mindent visz(first past the post)elv alapján az egyes államok nyertes elnökjelöltjei maguk mögött tudhatják az adott állam összes elektorának támogatását


Az eln ki korm nyforma3

Az elnöki kormányforma

  • A közvetlen elnökválasztás nem jelent automatikusan elnöki rendszert (pl. Ausztria, Bulgária), és fordítva.

  • Fékek és egyensúlyok: kölcsönös függőség a végrehajtó és törvényhozó hatalom között.

    Az elnöki hatalom korlátozói:

  • az elnök vétójoggal rendelkezik a törvényhozás felett, de nem oszlathatja fel a kongresszust, csak a szenátus jóváhagyásával állomásoztathat csapatokat külföldön, nevezhet ki legfelsőbb bírákat, nagyköveteket stb., köthet nemzetközi szerződéseket.

  • a független igazságszolgáltatás is korlátozza, amely alkotmánybírósági jogkörével értelmezi az alkotmányt és ellátja a normakontrollt.

  • a pártrendszer és a föderatív államszerkezet is korlátozza a széleskörű autonómia által.


A parlament ris korm nyforma

A parlamentáris kormányforma

  • A parlament abszolút primátusa jellemzi.

  • A kormány, kormányfő és államfő (mely elkülönül) politikailag egyaránt felelős a parlamentnek (meghallgatások, beszámolók, interpellációk, bizalmatlansági indítvány, stb.).

  • A miniszterelnököt és a kormány tagjait a parlament választja.

  • Ált. a kormánytagok parlamenti képviselők →nem érvényesül a hatalommegosztás személyi elválasztódásának elve.

  • Az államfő – államformától függően – monarcha vagy köztársasági elnök.


A parlament ris korm nyforma1

A parlamentáris kormányforma

  • Parlamentáris rendszerben bárhogy is választják az elnököt, jogköre korlátozott, szerepe ált. protokolláris.

  • Egyes államokban az „erős” kormányfő – „gyenge” elnök együtt állnak a végrehajtói hat. csúcsán →dualizmus, más országokban az államfő kívül áll a végrehajtás intézményein.

  • Parlamentáris demokráciákban az államfő nem rendelkezik politikai felelősséggel, tényleges döntési jogait csak miniszterelnöki / miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolhatja.

  • Bár rendelkezhet vétójoggal, ez nem kötelezi a parlamentet minősített többségi döntésre.


A parlament ris korm nyforma2

A parlamentáris kormányforma

  • A klasszikus parlamentarizmus Nagy-Britanniában alakult ki, mára módosult.

  • Nagy-Britannia: szervezett / fegyelmezett pártok, kétpártrendszer, többségi választási rendszer → ez nagyfokú stabilitást és erős pozíciót biztosít a kormánynak.

    • alkotmányjogilag kiemelt a parlament szerepe, de a politikacsinálás súlypontja a rendszerint egypárti kormányokra helyeződött, mely stabil parlamenti többséggel bír.

    • törvényhozás és végrehajtás összefonódik →kabinetkormányzás.


A parlament ris korm nyforma3

A parlamentáris kormányforma

A kontinentális Európában:

  • Egyes államokban az alkotmány tiltja a személyi összefonódást – a kormánytagok nem lehetnek parlamenti képviselők (pl. Bulgária, Benelux államok). DE a kormányok politikailag ugyanúgy irányítják a törvényhozást, mint ahol nincs ez korlátozva (pl. Svédország, Lettország).

  • A kontinentális Európa parlamentáris rendszereiben a kabinetelv érvényesülését több tényező is gyengíti:

    • a fragmentált pártstruktúra (többpártrendszer)

    • az arányos / vegyes választási rendszer→ ritka az egypárti kormány, inkább többségi koalíciók (pl. Belgium, Hollandia) vagy kisebbségi kormányok (pl. skandináv államok) alakulnak.


A parlament ris korm nyforma4

A parlamentáris kormányforma

  • A politikai egyezkedések (koalíciós partnerrel, ellenzékkel) beszűkíthetik a kormány mozgásterét és parlament feletti befolyását. Ált. ezen országokban egykamarás parlamentek működnek.

  • Ahol kétkamarás a parlament (pl. Csehország) → pl. a felsőházi többségi támogatás elveszítése korlátozza a kormány lehetőségeit.

  • A parlamentáris kormányforma egyik közös jellemzője, hogy a végrehajtói és törvényhozói hatalom nem választódik el egyértelműen.

    → a hagyományos parlament–kormánydualizmust a kormány–ellenzék dualizmus váltja fel.

    A végrehajtói hatalom megerősítése a kontinentális parlamentarizmusok esetében részben a II. vh. sokkjával magyarázható.


A kancell ri korm nyforma

A kancellári kormányforma

  • Kialakulása az 1949-es bonni alkotmányra vezethető vissza. Ezt a modellt követte az osztrák kormányforma, valamint az 1980-as, majd 1990-es években demokratizálódó, rendszert váltó jó néhány ország.

  • Cél: a kormányzati stabilitás biztosítása.

  • Sajátossága:

    • a miniszterelnök kiemelésével egyidejűleg korlátozza az egyes miniszterek parlamenti felelősségét

    • a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal biztosítja a kormányzóképesség folytonosságát.


A kancell ri korm nyforma1

A kancellári kormányforma

  • Klasszikus parlamentarizmus: mind a min.elnökkel, mind az egyes miniszterekkel szemben a parlament egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal élhet.

  • Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a leváltás megszavazásával egyidejűleg az új jelölt nevét is tartalmazza / megszavazza. → biztosítja a folytonosságot, kormányozhatóságot (válasz a két vh. közti instabilitásokra)

  • Előfordulhat, hogy egy kormány idővel elveszíti a parl.-i többségét – pl. egyes képviselői az ellenzéket támogatják, két esetben vezethet ez kormánybukáshoz:


A kancell ri korm nyforma2

A kancellári kormányforma

1, ha a többség elveszítése a törvényhozói munka megbénulását jelenti és/vagy a költségvetés elfogadása lehetetlen→ parl. feloszlása

2, ha az „új” többség az új kormányfő személyében is meg tud állapodni (ritka) →folytonosság

  • A kormányfő (kancellár) kiemelt szerepét tükrözi a kormányalakítás is: a miniszterek kiválasztása a kormányfő diszkrecionális joga – a parl. megszavazza

  • A parl. hatása a kormányalakításra korlátozottabb:

    • a képviselők nem szavaznak az egyes min.-ről

    • bizalmatlansági indítvány csak a min.elnök ellen nyújtható be


A kancell ri korm nyforma3

A kancellári kormányforma

  • A miniszterek kiválasztása/ cserélődése főként a min.elnök döntése.

  • A kormányfő politikai korlátja: – a pártján belüli, illetve a koalíción belüli erőviszonyok.

  • A kormány politikai irányvonalát is a kormányfő határozza meg.

  • A kancellária modellben a miniszterelnök munkáját egy külön minisztérium/ hivatal segíti, a miniszterelnöki hivatal (kancellária).

  • A kancellária feladata: a min.elnök munkájának segítése, a minisztériumok munkájának összehangolása, kormányülések előkészítése, stb.


A f leln ki korm nyforma

A félelnöki kormányforma

  • A kormányzati stabilitás biztosításának másik útja a félelnöki rendszer, az államfő jogköreinek megerősítése.

  • Végrehajtó hat.: – az államfő, mely széles jogosítványokkal bír és a parlamentnek felelős kormány.

  • Az államfő: a külügyek és hadügyek fő alakítója, befolyással van a kormány összetételére, biz. döntéseihez nem szükséges miniszteri ellenjegyzés, kiterjedt kinevezési hatáskörrel bír, politikailag nem felelős a parlamentnek, valamint erős vétójoggal rendelkezik a parlamenttel szemben (minősített többség).


A f leln ki korm nyforma1

A félelnöki kormányforma

  • A félprezidenciális rendszerben az államfőt közvetlenül választják→erős legitimitás.

  • A félelnöki kormányforma tipikus államformája a köztársaság.

  • Kialakulásának történelmi magyarázatai vannak, pl. Franciaországban az állandósuló kormányválságból jelentett kiutat (De Gaulle), 1962-től közvetlen választással 7 évre választották, 2000-től 5-re.

  • Az államfő elnököl a kormányüléseken, nem felelős a parlamentnek és jogában áll feloszlatni a nemzetgyűlést.

  • Félelnöki rendszer van pl. Finnországban (1999-ig), Lengyelországban, Oroszországban – sajátos jellemzőkkel.


Direktori lis korm nyforma

Direktoriális kormányforma

  • Svájc: kollegiális kormányzás – az erős kantonokra épülő államszerkezet, a nemzetiségek közötti hat.i-pol.-i egyensúly, a pártrendszer sajátosságai magy.

  • A végrehajtó hat. feje a kormány, a hét tagból álló szövetségi tanács.

  • A szövetségi tanácsot a parlament (szövetségi gyűlés) választja – választás után függetlenedik.

  • A parlament nem kezdeményezhet bizalmatlansági indítványt, a szövetségi tanácsnak nincs vétójoga.

  • A szövetségi tanács szótöbbséggel dönt →kollegialitási elven.

  • Az államfői funkciók megoszlanak a szövetségi gyűlés és tanács között, a min.elnöki-államfői posztot a szöv.-i tanács egy-egy tagja tölti be éves rotáció alapján.


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!


  • Login