1 / 97

Gyermekkori elhízás és táplálkozási zavarok

Gyermekkori elhízás és táplálkozási zavarok. Prof. Dr. Bedros J. Róbert a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke. Veszélyes életszakaszok. Intrauterin Csecsemőkor Gyermekkor (3 éves kor, 11 éves kor) Terhesség 30 év táján Változás kora. Definíció.

gitano
Download Presentation

Gyermekkori elhízás és táplálkozási zavarok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyermekkori elhízás és táplálkozási zavarok Prof. Dr. Bedros J. Róbert a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke

  2. Veszélyes életszakaszok • Intrauterin • Csecsemőkor • Gyermekkor (3 éves kor, 11 éves kor) • Terhesség • 30 év táján • Változás kora

  3. Definíció • Az elhízás a test zsírtartalmának kóros mértékű növekedését jelenti. A test zsírtartalma azonban rendkívül eltérő a normális testtömegű egyénekben is: a teljes testtömeg 12%-a és 30%-a között változhat.

  4. Az elhízás… • Az elhízás különböző okok miatt létrejövő komplex folyamatok heterogén megnyilvánulási formái, amelyek a test zsírtartamának növekedését okozzák és veszélyeztetik vagy hatással vannak a mentális, testi egészségre, továbbá szocio-gazdasági következményei is vannak. Sharma, 2007

  5. Módszerek • A testtömeg-index alapján: amennyiben az életkornak és nemnek megfelelő BMI értéke 97 percentil feletti; • A testmagasságra vonatkoztatott testsúly (%) alapján: amennyiben az érték 120% feletti; • A bőrredővastagság mérése alapján: amennyiben az életkornak és nemnek megfelelő értéke 95 percentil feletti.

  6. 90 és 97 percentilis között • A 90 és 97 percentilis közötti gyermekek egyértelműen túlsúlyosak. Ha a súlytöbbletet szemmel láthatóan nem a túlfejlesztett izom adja, akkor a táplálkozásra oda kell figyelni. • A szülők és a gyermekek figyelmét nem csak a táplálék helyes mennyiségi és minőségi arányaira kell felhívni, de javasolni kell a rendszeres intenzív testmozgást is. Ajánlatos a gyermek BMI értékének változását időről -időre ellenőrizni.

  7. 97 percentilisnél nagyobb • A 97 percentilisnél nagyobb BMI értékek esetén már kóros elhízással kell számolni. Ezeket a gyermekeket a megfelelő szakorvosi rendelésre ajánlatos utalni az elhízás okának tisztázására. • Fontos megjegyezni azonban, hogy a felsorolt módszerek alkalmazásával sem kaphatunk választ arra, hogy a súlytöbbletet döntően zsírszövet, vagy esetleg izomszövet képezi.

  8. Evidenciák A gyermekkori elhízás gyakorisága Európában egyre nő!

  9. Germany • 5-7 évesek 15% túlsúlyos • 10-11 évesek 20% túlsúlyos

  10. Luxemburg a gyermekek 25 % túlsúlyos, 8,7 % kövér

  11. UK 2-10 év között 15,5% kövér

  12. Evidenciák A gyermekkori obezitás gyakorisága az elmúlt években hazánkban is nőtt!

  13. OKOK • A test zsírtartalmának változása • Az étvágy, a táplálékfelvétel, az energiahasznosítás szabályozásának zavara • Befolyásolják a genetikus és környezeti tényezők

  14. A genetika • A genetikai faktorok szerepére utal, hogy egypetéjű ikreknél szinte egyáltalán nincs súlykülönbség, függetlenül attól, hogy azonos családban vagy egymástól elválasztva nőttek fel. Örökbe fogadott gyermekek testalkata inkább a vérszerinti szülőkéhez hasonlít. Ha mindkét szülő kövér, gyermekeik kétharmada elhízott lesz. Ha az egyik szülő túlsúlyos, a másik átlagos alkatú, akkor a gyermekek fele lesz elhízott. Ha mindkét szülő normális alkatú, a gyermekeik közül csak 9% lesz kövér.

  15. Környezeti tényezők • A táplálkozási szokások • Az életmód szerepe is lényeges • Pszichés okok

  16. Hogyan hízunk? 1 kg zsírszövet energiaraktározó képessége 7000 kcal! A szükségesnél 0,7%-kal több kalória bevitele egy év alatt 1 kg testtömeg gyarapodást eredményez. Ez heti 135 kcal-t jelent = 25g csokoládéval (negyed tábla csokoládé) vagy egy szelet vajaskenyérrel!

  17. AZ ELHÍZÁS KORÁN KIALAKULHAT!

  18. Gyakori hibák Minden sírásra etetés a válasz Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik. Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.

  19. Gyakori hibák Unszolás, túletetés A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), maga a kínált étel, vagy annak illata, stb. Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele: ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.

  20. Gyakori hibák Túl korán kezdjük a hozzátáplálást Az anyatej vagy annak hiányában a tápszer 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét, akkor, ha abból megissza a megfelelő, azaz a napi 8 dl-1 l közötti mennyiséget. A hozzátáplálást bőven elég 6 hónapos kortól elkezdeni. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej mennyisége 5-8 dl-re csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala. 1 éves korra érjük el a napi 5 dl tejalapú ital fogyasztását, amikor a napi 4-5 étkezés már főként főzelékekből, húsokból, gyümölcsökből áll. Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem.

  21. Gyakori hibák Felesleges nassolás A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes. Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára a nagyon édes ízt.

  22. Ha már hibáztunk... • A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk. • Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolni valók, stb.) amely nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk. • A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására. • Már kicsi korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot.

  23. Az étkezés gyakorisága és a gyermekkori elhízás Az étkezések gyakorisága elhízottak aránya 3x 4,2% 4x 2,8% 5x 1,7%

  24. A tévénézés is kövérít • Minden egyes plusz TV-nézéssel eltöltött óra 7%-kal növeli az esélyét, hogy 30 éves korra elhízás alakuljon ki!

  25. A naponta több mint 3 órát a TV előtt töltő 4 -11 éves gyerekek 5 bőrredőjének vastagsága 40%-kal nagyobb volt azoknál, akik szabadidős tevékenységet végeztek. Prochor et al, 2003 Martos É, 2012 A 15 éves magyar gyerekek több mint fele hétköznap csaknem 3 órát, hétvégén 5 órát tölt képernyő előtt. Kovács et al 2010

  26. Normál testtömegű felnőtt 10 évente 3-4 kg-t hízik. Gyermekkori kövérség esetén a súlygyarapodás évente 1 kg is lehet! A 20 - 40 év közötti súlygyarapodás elkerülhető, ha akár napi 420 kJ-lal nő az energia leadás (15-20 perc mozgás, séta) vagy csökken az energia felvétel (2 dl cukros üdítő). Hitt et al, 2003

  27. Kevesebb tévét, több mozgást! • A FIZIKIA AKTIVITÁS NÖVELÉSE

  28. 1970 és 1980 között az USA-ban a gyorséttermek száma 30,000-ről 140,000-re emelkedett, míg az eladások értéke 300%-kal nőtt. 2001-ben a gyorsétermek száma már 222,000 volt. (Paeratakul S, Ferdinand D, Champagne C, Ryan D, Bray G. Fast-food consumption among US adults and children. J Am Diet Assoc 2003:103:1332-8) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  29. A Homo McDonald’s-icus

  30. Egy 2002-ben végzett vizsgálat során azt igazolták,hogy jobb módú környéken 3x több szupermarket található, mint a szegények által lakott helyen. (Morland K, Wing S, Diez Roux A, Poole C. Neighborhood characteristic associated with the location of food stores and food service places. Am J Prev Med 2002;22[1]:23-9) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  31. A rossz szociális körülmények között élők környéken kevesebb park, zöldterület, sportolási lehetőség, uszoda volt található. (Powell LM, Slater S, Chaloupka FJ. The relationship between physical activity settings and race, ethnicity, and socioeconomic status. Evidence-Based Preventive Medicine 2004;1[2]:135-44) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  32. 1980-ban, az iskolások kb. 50%-a majdnem minden nap fogyasztott zöldséget, míg 2003-ra ez az arány 30%-ra csökkent. (YES Occasional Papers. Paper 3. Ann Arbor, Mich.: Institute for Social Research, May 2003) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  33. 1977-78-ról 2000-01-re a tejfogyasztás 6-11 évesek körében 39%-kal, a gyümölcsleveké 54%-kal, a gyümölcsöké 69%-kal csökkent, míg a szénsavas üdítőké 137%-kal nőtt. (Cleveland L. U.S. Department of Agriculture; National Food Consumption Survey, 1977-78; What We Eat in America, NHANES 2001-02) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  34. 1970-ben az étkezések 25%-a történt házon kívül, míg 1995-ben ez az arány már 40%ra emelkedett. (Paeratakul S, Ferdinand D, Champagne C, Ryan D, Bray G. Fast-food consumption among US adults and children. J Am Diet Assoc 2003:103:1332-8) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  35. A gyermekek majdnem 2x annyi kalóriát fogyasztanak gyorséttermekben (770 kcal), mint otthon (420 kcal). (Zoumas-Morse C, Rock CL, Sobo EJ, Neuhouser ML. Children’s patterns of macronutrient intake and associations with restaurant and home eating. J Am Diet Assoc 2001;101-923-5) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  36. A 9-13 évesek között 10 gyerekből 6 az iskolán kívül egyáltalán nem mozog! (Physical activity levels among children aged 9-13 years – United States, 2002. MMWR 2003;52[33]:75-8) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  37. Az átlag amerikai gyermek 44.5 órát tölt hetente valamelyik médiával (TV, számítógép, zenehallgatás, telefonálás) az iskolán kívül. (Generation M: Media in the Lives of 8-18 Year Olds. Menlo Park, Calif.: Kaiser Family Foundation, 2005) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  38. 1977 és 1996 között jelentősen nőttek az adagok az USA-ban. Ez a növekedés nem csak a gyorséttermekben hanem a hagyományos éttermekben és otthon is megfigyelhető volt. • A sós snack-ek kalóriatartalma 132 kcal-ról 225 kcal-ra nőtt. • Az üdítők energiatartalma 144 kcal-ról 193 kcal-ra emelkedett. • A sültkrumpli 188 kcal helyett már 256 kcal-t tartalmaz. • A hamurgeré 389 kcal-ról 486 kcal-ra nőtt. (Nielsen SJ, Popkin BM. Patterns and trends in food portion sizes, 1977-1998. JAMA 2003;289:450-3) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  39. A túlsúly és az elhízás csökkenti a várható élettartamot: Pl. egy 40 éves nemdohányzó túlsúlyos férfi 3.1 évet veszít, míg az elhízott 5.8 évet.Egy 40 éves túlsúlyos nemdohányzó nő 3.3 évvel él kevesebbet, míg elhízott társa már 7.1 évet veszít. (Peeters A, Barendregt JJ, Willekens F, Mackenbach JP, Al Mamun A, Bonneux L. Overweight and obesity by middle age are associated with a shortened lifespan. Ann Intern Med 2003; 138:24-32) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  40. Az elhízással összefüggő éves kórházi kiadások 1979 és 1999 között háromszorosára nőttek. (Wang G, Dietz WH. Economic burden of obesity in youths aged 5 to 17 years: 1979-1999. Pediatrics 2002;109(5):E81-E86) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  41. Legalább 30 perces, mérsékelt fizikai aktivitás ajánlott a hét majdnem minden napján, azonban a gyermekek 23%-a, míg a felnőttek 40%-a egyáltalán nem mozog. (Physical activity levels among children aged 9-13 years – United States, 2002. MMWR 2003;52[33]:785-8) and (National Center for Health Statistics. National Health Interview Survey, 1999-2001) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call 1-800-AHA-USA1 or email inquiries@heart.org

  42. A gyermekkori elhízás formái • 5%-ában igazolható elhízást okozó (genetikai) betegség. • Az esetek 95%-ában családi- táplálkozási okok találhatók a háttérben.

  43. Az elhízás ára…. Idiopathiás intracranialis hypertonia Tüdőbetegségek Abnormalis funkció obstructive alvási apnoa hypoventilatios syndroma Stroke Szürkehályog Zsírmáj steatosis steatohepatitis cirrhosis Koszorúsér betegség Diabetes Dyslipidemia Hypertonia Epehólyag betegségek Súlyos hasnyálmirigy gyulladás Rosszindulatú daganatok emlő, méh, cervix vastagbél, nyelőcső, hasnyálmirigy vese, prostata Nőgyógyászati betegségek Abnormális menses terméketlenség polycystás ovarium syndroma Izületi kopás Visszérgyulladás Bőrbetegségek Köszvény

  44. A gyermekkori elhízás növeli a szívbetegségek kockázatát A szívbetegség fiatal korban is jelentkezhet, kockázata elhízásban fokozódik.

  45. A szív- és érrendszeri káros hatások • A testsúly növekedése számos olyan következménnyel jár, mely a szívre nagyobb megterhelést ró, nő a sejten belüli és sejten kívüli folyadék mennyisége, fokozódik a vér mennyisége, nõ az oxigénfogyasztás. • A tartósan fennálló terhelés következtében a szív megnagyobbodik, vastagsága nő. Ez megerősíti azt a régi megfigyelést, hogy a szív súlya általában egyenes arányban nõ a test súlyával. • A folyamatok végeredményeként szívelégtelenség alakulhat ki.

  46. Magas vérnyomás • Az elhízottak körében gyakoribb megbetegedés, és a magas vérnyomásosak is gyakrabban elhízottak, mint a normál súlyúak. • Tovább erősíti az összefüggést, hogy a testsúly csökkentésével csökken a vérnyomás is. • Nincs azonban jól kimutatható összefüggés a vérnyomásemelkedés mértéke és az elhízás súlyossága között sem. Gyakran nagyon elhízott emberek vérnyomása csak kismértékben, míg kevéssé elhízottaké nagymértékben emelkedik. • A magas vérnyomás kialakulásának okai: a megnövekedett vérmennyiség, a nagyobb nátriumbevitel, a hormonok többlettermelése stb. • Fontos, hogy a magas vérnyomás nemcsak önmagában, hanem a súlyos következményeivel is rontja az elhízott állapotát, így például az agyvérzéses bénulásokkal, a szívelégtelenséggel vagy pedig a koszorúér-elmeszesedéssel.

More Related