1 / 16

Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában

Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában. Pedagógus-továbbképzések megújítása 6. szekció. dr. Hunya Márta – Katona Zsóka Budapest 2013. február 27. A megbeszélés témái. Bevezető A továbbképzések hasznosulásának akadályai – ötletbörze

gisela
Download Presentation

Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában Pedagógus-továbbképzések megújítása6. szekció • dr. Hunya Márta – • Katona Zsóka • Budapest • 2013. február 27.

  2. A megbeszélés témái • Bevezető • A továbbképzések hasznosulásának akadályai – ötletbörze • Az alprojekt bemutatása – különös tekintettel a továbbképzések fejlesztésére és azok megújuló elemeire • Továbbképzési típusok – továbbképzési igények (a kategóriák alapján) • Hazai és nemzetközi tanulságok

  3. Miért szükséges megújítani a tanártovábbképzés rendszerét? • Új jogszabályok • Pedagógus életpálya-modell • Szolgáltatók változása • A továbbképzések általános színvonalának emelése • A tartalmi elemek súlyának növelése az akkreditáció során • Nem hagyományos képzések bevezetése: blended, moduláris, mentorált, folyamatba ágyazott formák • Követő támogatás a hasznosulás érdekében • Kapcsolat a szaktanácsadói rendszerrel • A konzorciumi partnerek szerepe a TÁMOP 3.1.5. projektben • OH - hatósági feladatok: jogszabály, PedAkkred rendszer, eljárásrend • OFI – pedagógia, tartalmi feladatok: a meglévő képzések felülvizsgálata, újak akkreditálása, képzők és támogató rendszer biztosítása • Educatio – szolgáltatás és informatikai háttér: a képzések lebonyolításának megszervezése + IKT és nyelvi képzések, Iskolatáska

  4. A továbbképzések jobb hasznosulásának akadályai – ötletbörze A pedagógusban rejlő akadályok A rendszerben rejlő akadályok A képzésben rejlő akadályok Intézményen túli akadályok A képzést követő támogatás hiányában rejlő akadályok Az intézményben jelentkező akadályok

  5. Új képzések fejlesztése • A témaválasztás feltáró vizsgálatokra épül. Szempontok: • az OFI feladatai a TÁMOP-3.1.5. útmutatójában • a Köznevelési törvény előírásai (változások), oktatáspolitikai prioritások (pl. közösségi szolgálat) • a TÁMOP 3.1.4. és 3.1.11 továbbképzési igényei • a továbbképzési jegyzék hiányterületei • a továbbképzésekről szóló hazai és nemzetközi szakirodalom tanulságai • tantárgy-független képzések • Hol tartunk? • Továbbképzések tartalmi felülvizsgálata – tanulságok • Hiányterületek és tartalmi hiányosságok • Együttműködési formák keresése • Hány képzést fejlesztünk és kinek? • 30 új, kb. kétszer ennyi megújított • Célcsoportok: a fejlesztésekből kimaradt iskolák + szakiskolák

  6. Új elemek a továbbképzésekben • A forma • Blended / Moduláris / Mentorált / Folyamatba ágyazott • A minőségbiztosítás javasolt új tartalmi elemei • Az akkreditációs eljárásban • A képzésben és ahhoz kapcsolódva • A képzést követően minden érdekeltre vonatkozóan • Támogató rendszer

  7. Továbbképzési típusok – továbbképzési kínálat • Közoktatás irányítás • Szervezet- és minőségfejlesztés • Mérés – értékelés • Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás • Gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia • Tanítás-tanulás • Tehetséggondozás • Esélyegyenlőség • Intézményi nevelés, oktatás • Számítástechnika, informatika • Szakképzés • Közoktatás – fejlesztési támogatások • Egyéb

  8. Továbbképzési jegyzék

  9. Megszervezett képzések

  10. A tanári munka minőségét meghatározó legfontosabb tényezők • A pedagógus-kompetenciák, • a képzés, • a pályára állás, • a pályán maradás, • az értékelés és minőségbiztosítás, • a szakmai fejlődés, valamint • az iskolavezetés és a tanári közösség. (Kocsis - Sági, 2012.) • (A mi alprojektünkközvetlen ésközvetettfeladatai) • A szakmai fejlődésbe beletartozik minden természetes tanulási tapasztalat és azok a tudatos és tervezett tevékenységek, amelyeknek az a direkt vagy indirekt céljuk, hogy az egyén, a csoport vagy az iskola hasznára váljanak, és amelyek hozzájárulnak az osztálytermi munka minőségének javulásához. Olyan folyamat, amelyben a tanárok a változások aktív szereplőiként egyedül vagy másokkal áttekintik, megújítják és elmélyítik az oktatás morális célja iránti elkötelezettségüket. Kritikus magatartással szerzik meg azt a tudást, készségeket és azt az érzelmi intelligenciát, amelyek a gyerekekkel, fiatalokkal és a kollégákkal való közös gondolkodás, tervezés és munkálkodás alapfeltételei a tanári pálya minden szakaszában. Day, C (1999) DevelopingTeachers: The Challenges of Life Long Learning, London, Falmer Press.

  11. A továbbképzések hatásai A továbbképzés lehetséges hatásainak hierarchiája (Harland & Kinder, 1997)

  12. A tanár felelőssége a szakmai fejlődésben Negyedik lépcső Első lépcső Mire van szükségem? (Tudás és képességek) Hogy oszthatom meg ezt másokkal? Milyen innovációt/kreatív megoldást vezethetek be? A szakmai fejlődés 4 lépcsője Harmadik lépcső Második lépcső Hogy tudhatok meg többet? Hogyan alkalmazhatom a munkámban, amit tanultam? A skót tanártovábbképzés honlapja

  13. Az európai direktívák 1. • Gondoljuk át az oktatást (EB 2012) • 21. századi transzverzális készségek fejlesztése, kiemelt területek • alap- és a vállalkozói készségek, • természettudományok és a matematika, • nyelvtanulás és • innovatív szakképzés • Az Európai Bizottság ösztönzi • a nyitott és a rugalmas tanulást, • az alternatív utakon szerzett tudás és kompetenciák elismerését, • a minősítő értékelés megújítását, • a fejlesztő értékelés intenzív alkalmazását, • az informatika által kínált lehetőségek feltárását és bevonását az értékelésbe.

  14. Az európai direktívák 2. • Az egyéni értékelés eszközeinek kidolgozását ösztönzik • a problémamegoldó és a kritikus gondolkodás, • az együttműködés és • a vállalkozói kompetenciák értékelésére. • Az Európai Bizottság közleménye szorgalmazza • az IKT-ban és a nyitott oktatási segédanyagokban rejlő, tanulást segítő lehetőségek kiaknázását, • ezektől az oktatás világának gyökeres átalakulását várja. • Az egyéni, rugalmas, személyre szabott tanulási utak megvalósításának eszközét látja a technikában, • ennek gyakorlatba ültetését egységes uniós stratégia segítheti, amelynek része lesz, hogy • nagy programokban vizsgálják meg az IKT tanulásban, a tanításban és az értékelésben betölthető szerepét.

  15. Az európai direktívák 3. A tanárok számítanak • A megfelelő pedagógusok pályára vonzása és pályán tartása érdekében az Unió szorgalmazza, hogy a tagállamok dolgozzák ki • az alapképzés és a pályaív során követendő folyamatos szakmai fejlődés stratégiáját, és ehhez biztosítsanak megfelelő forrásokat; • dolgozzák ki a tanári kompetenciák keretrendszerét és a tanárok szakmai profilját, beleértve az alapképzésben és a továbbképzésben tevékenykedő oktatókat is; • Kapjon külön hangsúlyt a vezetők felkészítése a tanítás és a tanulás fejlesztésének támogatására; • dolgozzanak ki közösen új európai alapelveket a felsőoktatás modernizálására 2013-ban. • Az Európai Bizottság közleménye (EU 2012) által kijelölt legfontosabb feladatok Magyarországon a korábbi TÁMOP projektek, valamint a TÁMOP 3.1.5. A pedagógusképzés támogatása projektben részben megvalósulnak pilot formájában.

  16. Köszönjük a figyelmüket! • Dr. Hunya Márta tudományos főmunkatárs. 3.1.5. 3., tanártovábbképzés alprojektjének vezetője • hunya.marta@ofi.hu • Katona Zsóka továbbképzések megújításáért és új képzések fejlesztéséért felelős témavezető • katona.erzsebet@ofi.hu • www.ofi.hu

More Related