A sivatagok élővilága

1. A sivatagok élővilága Készítette:Kovács Boglárka

2. Állatok a sivatagban A sivatagban lévő állatok alkalmazkodtak a sivatagban lévő nagy hőingáshoz , kevés csapadékhoz,és magas hőmérséklethez . Ezeken a területeken az is előfordulhat,hogy évekig nem esik eső.

3. Teve Testhossza átlagosan:3m Magassága átlagosan: 2m Púpjaiban zsírt raktároz, tápanyagok formájában. 4-7 napig bírják ki megterheléssel,víz nélkül. Viszont,ha találnak nagy víztartalmú növényeket,és nem terhelik meg őket akár egy hónapig is kibírják víz nélkül. A dromedár mellkasa és térde szarupárnával rendelkezik, mely megvédi a perzselő sivatagtól, amikor lefekszik. Orr-és füllnyílásaik bezárhatóak a nagy homokviharok ellen. Lábukon a patájukhoz párnák csatlakoznak,és ezáltal kevésbé süpped a homokba. Kétpúpú teve(élőhelye:Közép-Ázsia) Dromedár,egypúpú teve(élőhelye: Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, India, és Ausztrália száraz és sivatagos területei

4. Sivatagi róka Fülei nem csak a hőleadást segítik, hanem rendkívűl érzékenyek a neszre és ezt nagyon ügyesen ki is tudja használni. Főleg növényekkel táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. Föld alatti vájatokban él,családokban(kb.:10 állat) Testalkata szempontjából jól alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez.

5. Skarabeusz(ganajtúró) Az ókori Egyiptomban szentként tisztelték A földbe rakja a petéit,így az ókorban azt hitték,hogy a földből jön létre,így vált az önmagából való keletkezés jelképévé. Méretük:0,2 cm-17cm-esekig Jó a szaglásuk Betegségeket is terjeszthetnek

6. Strucc • Legnagyobb ma is élő madárfaj • Futósebességük elérheti a 30-45 km/órát(rövid távon 60 km/h-val is futhat), ellensúlyozva ezáltal röpképtelenségüket . A strucc a föld leggyorsabb két lábon járó élőlénye. • Krémszínű,fehér tojásainak súlya elérheti az 1,5 kg-ot • 40-50 évig él • A hímek magassága :2,4 m • A súlyuk pedig: kb.:130 kg A struccok elterjedési területe

7. Skorpió Ízeltlábú,nyolc lába van ,de az első kettő ollóvá alakult az évmilliók során. Megnyúlt potrohuk végén méregtüske található, amelyet védekezésre és zsákmányszerzésre használ. A legtöbb ártalmatlan,de vannak halálosak is.

8. Ugróegér Éjjel aktív,fürge. Színe alkalmazkodott a sivatag talajához,a homokhoz. A kifejlett állatok hossza:10-12 cm Farkuk elérheti a 20-25cm-t is. Veszély esetén akár40- 45km/h-val is képesek ugrálni (2m-t is ugrik) Nem iszik vizet,csak a csekély vímennyiségűmagvagkból nyer vizet. Hosszúfülű ugróegér Mongóliában a Góbi-sivatagban él,veszélyeztetett. Háromszor akkora füle van,mint feje. Főként rovarokkal táplálkozik.

9. Gila Ez egy mérgesgyík. A nőstény által lerakott 3-13 tojást a nap kelti ki. Farkában zsírt raktároz,ezáltal több ,mint 2 évet is kibír táplálék,és víz nélkül. Színezetével jól álcázza magát. Rövid,de éles karmai vannak.

10. Békagyík Nagyon sajátos védekezést fejlesztett ki az evolúció során,mégpedig azt,hogy vért spriccel szemzugából(akár 1-1,5m-re),ezáltal a támadó állat megzavarodik,ezenkívül még képes magát felfújni,és így nehezíti a ragadozók általi lenyelést. Általában vörös aratóhangyát eszik,ezen kívül pedig bogarakat,és termeszeket.

11. Sivatagi leguán Színe halványszürke. Testhossza a farokkal együtt 41 cm 3-8 tojást rak Táplálkozik: gyümölcsökkel,rovarokkal,levelekkel,rügyekkel,és ürülékkel.

12. Kardszarvú antilop Afrikában honos A sivatagokhoz való alkalmazkodást az mutatja,hogy sok ideig megél a lelegelt növényekből nyert nedveken, a sivatagban a cserjék szívós szárait és leveleit eszi,  valamint a kaktuszfélék nedvdús hajtásait.

13. Növények a sivatagokban Szárazságtűrők, olyan növények,amelyek alkalmazkodtak a sivatagok alacsony csapadékmennyiségéhez. Ha megjön az eső, kicsíráznak, gyorsan kivirágoznak, majd termést hoznak.Vannakpozsgások, szukkulensek,melyek szárazságtűrőek,nem vízigényesek.Ezeket aszerint osztjuk két csoportba,hogy a vizet hol raktározzák: törzsszukkulensek(pl.:kaktuszok) levélszukkulensek( agavék,aloék)

14. Kaktuszfélék A párolgatás csökkentésére bőrszövetük erősen megvastagodott. Néhány fajt még viaszréteg,és bőrszöveti szőrök is védik a tűző naptól. Az areola (tövisrügypárna) szőrök árnyékolják,és védik a növényeket. Törzsszukkulensek(száraikban raktározzák a vizet) A jó vízáteresztő talajt kedvelik. Néhány tövistelen fajon kívül mindnek jellegzetes tövisei vannak Párologtató felületetüketnemcsak oszlop-, de különösen gömb alakjukkal csökkentik Virágaik nagyon eltérő méretűek(pár miliméterestől40cm-esig) Többségének virágszirmai pártacsőbe forrtak össze A .

15. Kaktuszfélék Az egyes fajokat nemcsak rovarok porozhatják be,hanem madarak,másokat akár denevérek is. Vannak állati kártvői ,és vannak gombák,amik támadják(a gombák veszélyesebbek) Felhasználásuk: egyes fajoknak ehetőek a termései(főleg a tuna fügekaktuszok húsos termése kedvelt),más fajokat tüzifának ,és építőanyagoknak használnak,sőt vannak olyan fajok,melyeket orvoslásra használnak,mint a képen látható peyote kaktusz,amely meszkalint tartalmaz,amivel pszihés betegségeket gyógyítanak. Ferocactuspilosus Afrikai peyote kaktusz

16. Aloék,és agavék Aloék: 250 fajuk van. Afrika száraz részéről származik. Levélszukkulensek. Mindegyiknek az egyoldalas, sokvirágú fürtös virágzata van. Termésük húsos,vagy kiszáradó bogyó és sok fekete vagy szürkés magot tartalmaz. Fatermetűvé is megnőhetnek. Agavék: Ezek is levélszukkulensek. Felhasználásával jó bioüzemanyag készíthető. Mexikói italt is készítenek belőle.

17. Afrikai velvicsia A sivatagban való megélést a mélyrenyúló gyökereinek köszönheti. Nagyon sokáig,akár több száz,több ezer évig is élhet.

18. Datolyapálma A datolyapálma nagyon fontos exportnövény,és az ott lakó emberek számára is nagyon fontos,termése ehető,és ebből különböző édességeket,és ételeket készítenek. Dum pálma A dum-pálmaa Nílus folyó völgyében őshonos,másnévenegyiptomi pálma. Az ősi egyiptomiak szent fának tartották Melasz, sütemények és édességek elkészítésére használják. Nincsenek ágai, magjai pedig több egyiptomi síremlékben is fellelhetőek.

19. Egrostis,tőtippan Szerelemfű néven is ismert,a sivatagokban nagyon elterjedt fűféle,az emberek szívesen hasznosítják. Kakukkfű Szárazságtűrő ,így a sivatagok száraz talajában is gyorsan növekedik. Az állatoknak fontos táplálékforrás. Mindemellett fűszerként ,és gyógynövényként is hasznosítják.

20. Olajfák A Nílus folyó mentén is élnek . Először Afrikában termesztették őket,és onnan terjedtek el . Ezek a fák a helyi embereknek nagy hasznot hoznak. Pálmaliliom vagy jukka Széles térségben elterjedtek,elsősorban sivatagokban,és félsivatagokban találhatóak meg,de mérsékelt éghajlatú tengerpartokon,és hegységekben is . Ritkán van magas földfeletti szára ,ehelyett a sivatgokhoz való alkamazkodása miatt inkább föld alatti gyökértörzsük van Nagyon sok faja van.

21. Köszönöm a figyelmet,remélem tetszett! Források: http://www.erdikaktusz.eoldal.hu/cikkek/kaktusz--jukka--agave.html http://www.edenkert.hu/vilagos-zold/termeszet/szahara-sivatag-novenyei-xerofita/4519/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Alo%C3%A9