EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

1. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

2. Az egyéni védőeszközök jogszabályai 1993. évi XCIII. tv. előírásai 2004: XI. tv. módosította 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel módosítva 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel módosítva 11/2003. (IX. 23.) FMM rendelet (Alpintechnika)

3. Tanúsítás és használat 89/686/EEC irányelv A hatálya alá tartozó valamennyi védőeszközre EVE meghatározása vizsgálat tanúsítás ellenőrzés megjelölés 2/2002. II. 7.) SZCSM rend. 89/656/EEC irányelv Csak a szervezett munkavégzésre EVE meghatározása követelmények meghatározása a kiválasztás és a juttatás során 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

4. 89/686/EK irányelv 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

5. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet Megjelent Magyar Közlöny 2002/18. számában, Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2002. évi 2. számában. A 89/686/EK számú irányelv tartalmát közvetíti és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

6. A kijelölés új FMM rendelete 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

7. Szervezett munkavégzés 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

8. A2/2002. II. 7.) SZCSM rendelet előírásai elsődlegesen A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeire vonatkozó 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltak teljesíthetőségét szolgálják.

9. Jogszabályok kapcsolata FvF PIACFELÜGYELET OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet Mvt. előírásai 18.§ - 56.§ Munkáltató 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet EU tagállami gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet OMMF 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet FvF Gyártó, mint tanúsító Kijelölt szervezetek Nemzeti szintű jogosultság FvF EU-n kívüli gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet FvF Bejelentett szervezetek EU szintű jogosultság

10. 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemrőlAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI „Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EKmegfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.”

11. Szervezett munkavégzés fogalma „Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelmi központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Szervezet munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.” (Mvt. 87.§-ának 9. pontja )

12. Munkáltató szakembere • Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátásamunkabiztonsági és munkaegészségügyiszaktevékenységnek minősül. • Mvt. 57. § (3) Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen • g) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása (56. §).

13. Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, nevezetesen (a, b, c, d)

14. Egyéni védőeszközök fogalma2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján • az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó összefüggően épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédjen,

15. Egyéni védőeszközök fogalma2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján • az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy eszköz,

16. Egyéni védőeszközök fogalma2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján • a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel,

17. Egyéni védőeszközök fogalma2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján • a védőeszközzel együtt forgalomba hozott kapcsolórendszer, amely azt egy másik külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a kapcsolórendszert a felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal) járó expozíció teljes időtartama alatt,

18. Egyéni védőeszközök fogalma2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv az EK típustanúsítványt, vagy a gyártó az EK - megfelelőségi nyilatkozatot kiadta.

19. Egyéni védőeszközök fogalma2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv az EK típustanúsítványt, vagy a gyártó az EK - megfelelőségi nyilatkozatot kiadta.

20. Egyéni védőeszköz fogalma65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

21. Egyéni védőeszköz fogalma65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet ab)az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése

22. Katonai védőeszköz21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet Katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett és gyártott – a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy a veszélyforrás hatásának csökkentésére szolgáló – védő funkciójú eszköz. (2. §. g))

23. Katonai védőeszköz21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet • Mvt. 21.§-ának(1) bekezdéséhez A veszélyes haditechnikai eszközöket, továbbá valamennyi katonai védőeszközt rendszeresíteni, szervezetbe állítani vagy alkalmazásba venni csak akkor lehet, ha a haditechnikai eszköz rendelkezik hadi-megfelelőségi tanúsítvánnyal, a katonai védőeszköz pedig hadi-minősítő bizonyítvánnyal

24. Katonai védőeszköz21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet • Mvt. 23.§-ának(1) bekezdéséhez • időszakos biztonsági felülvizsgálat • …rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a személyi állomány..

25. Katonai védőeszköz21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet • Mvt. 56. §-ához „A katonai védőeszköz ellátási rendjét a rendszeresítés, illetve az alkalmazásba vétel során kell meghatározni. Amennyiben a katonai védőeszköz haditechnikai eszköz részét képezi, akkor az ellátási rendről a haditechnikai eszköz rendszeresítése, alkalmazásba vétele során kell dönteni.”

26. Egyéni védőeszköz használhatósága 89/686/EK irányelvhez harmonizált szabványok Szervezett munkavégzés keretében • Jól láthatóságot biztosító Védőruhák MSZ EN 471:1997 Lakossági használatra • Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők. Vizsgálati módszerek és követelmények MSZ EN 13356:2002 89/686/EK irányelvhez nem harmonizált szabványok • Katonai védőeszköz

27. Jogszabályok kapcsolata FvF PIACFELÜGYELET OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet Mvt. előírásai 18.§ - 56.§ Munkáltató 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet EU tagállami gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet OMMF 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet FvF Gyártó, mint tanúsító Kijelölt szervezetek Nemzeti szintű jogosultság FvF EU-n kívüli gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet FvF Bejelentett szervezetek EU szintű jogosultság

28. Jogszabályok összhangja Mi egyéni védőeszköz és mi nem az?

29. Védőfunkciójú eszközök személyes használatra Egyéni védőeszközök a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet alapján Nem egyéni védőeszközök A 89/686/EK hatálya, ezáltal a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet hatálya alá nem tartozó eszközök Például: normál utcai téli kabát, esernyő, katonai sisak Nem vagy nem teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint vizsgált és tanúsított Teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint vizsgált és tanúsított Szervezett munkavégzés keretében a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint használatra engedélyezett 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet alapján az ionizáló sugárzás elleni egyéni védőeszközök Magánhasználatra szánt, szervezett munkavégzésen kívül használt egyéni védőeszközök Például: sporteszközök

30. 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerintnemminősül egyéni védőeszköznek a)a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok); b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő eszközök); c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl.: időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogató kesztyű), meleg (pl. kesztyű) hatása ellen kerültek kialakításra; d) a hajók és légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek nem állandó viselésre készültek; és a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított eszközök2. 2: Jelenleg a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdésében felsorolt további esetek

31. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerintnemminősül egyéni védőeszköznek A közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatokáltal használt felszerelések; a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz; a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; a sportfelszerelés és sporteszköz; az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.

32. MÁS RENDELET ALAPJÁN TANÚSÍTOTT EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK Továbbra is külön jogszabály vonatkozik az ionizáló sugárzás ellen védő eszközök megfelelőségének a vizsgálatára és tanúsítására. Az Mvt. hatálya szerinti szervezett munkavégzés során a munkáltató köteles biztosítani, de minősítésére jelenleg a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az irányadó.

33. Az egyéni védőeszközöknek 3 kategóriája van. A kategóriába sorolás összetartozó szempontjai: a védelmi szint, a védelmi szint megítélhetősége, a védelmi szint és a rendeltetés összhangja, illetőleg a megjelenési forma. Az adott kategória - kisebb módosulással – meghatározza a vizsgálat, a tanúsítás és az ellenőrzés szintjét. Az egyéni védőeszközök kategóriái

34. 1. Kategória Amelyeknél a gyártó vélelmezi, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. (Megegyeznek a 2/1995. (I. 6.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletében felsorolt egyéni védőeszközökkel.) Kis védelmi szinttel rendelkező, egyszerűbb védőeszközök

35. 1. KategóriaKis védelmi szinttel rendelkező, egyszerűbb védőeszközök • felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (ide értve: a fejbőr védelmére tervezett fejvédőket, kertészkesztyűket, ujjvédőt); • gyengén agresszív hatású tisztító- illetőleg karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. higított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű); • az 50OC-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése; • veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény); • nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli); • gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők); • Napsugárzás (pl. napszemüveg)

36. 2. kategória minden védősisak, a sportsisakot is beleértve, arcvédők, szemvédők, és fényvédők, minden hallásvédő eszköz (fülbe vagy fülre helyezve), speciális használatra tervezett és gyártott védőruházat és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok minden fajtája, mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a kar és/vagy kéz védelmére terveztek és gyártottak. Megjegyzés: Ide tartoznak azok a ruhadarabok, amelyek a kezet vagy a kéz egy részét védik (ötujjas, ujjatlan vagy egyujjas kesztyűk, illetve csak az ujjakat vagy a tenyeret védő ruhadarabok, stb. mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a láb és/vagy lábfej védelmére terveztek és gyártottak, valamint a csúszásvédelemre terveztek és gyártottak. Amelyek nem tartoznak a 1. kategóriába, vagy a 3.kategóriába

37. 2. KATEGÓRIÁBA TATOZÓ VÉDŐESZKÖZÖK • Sisakok, szemvédők, hallásvédők

38. 3. kategória Amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokatnem tudja kellő időben felismerni. Komplex tervezésű védőeszközök

39. 3. kategóriaKomplex tervezésű védőeszközök 1 • aszűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetőleg folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetőleg radiotoxikus hatású gázok ellen védenek (pl. maszk, amely azt a célt szolgálja, hogy megóvja viselőjét a mikrobás és virusos fertőzéstől); • a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is; • azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak; • azok a védőeszközök, amelyeket hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri, vagy meghaladja a 100OC-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng, vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének jelenléte fennáll-e vagy nem;

40. 3. kategóriaKomplex tervezésű védőeszközök 2 • ahideg környezeti hatás ellen védő eszközök, ha a környezeti hőmérséklet - 50OC alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak; • mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetőleg a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

41. 3. Kategóriába tartozó védőeszközök • Leesés ellen védő eszközök

42. Tanúsítás a kategóriák függvényében EK megfelelőség nyilatkozat Az 1. kategóriájú védőeszközöket a gyártó tanúsíthatja. az EU országaiban, illetőleg nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén harmadik országban gyártott védőeszköz tekintetében esetében. Ellenkező esetben a védőeszközt legalább 2. kategóriába tartozónak kell tekinteni, és annak megfelelően eljárni.

43. Tanúsítás a kategóriák függvényébenEK típustanúsítvány Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában harmadik országban gyártott 1. kategóriájú, a 2. és a 3. kategóriájú védőeszközök megfelelőségét bejelentett vizsgáló szerv vizsgálhatja, és ezekre bejelentett tanúsító szervtől EK típustanúsítványbeszerzése szükséges.

44. Egyéni védőeszközök megfelelőségértékelési eljárása a 89/686/EK irányelv szerint Egyszerű EVE minta 8. Cikkely 3. bekezdés EK megfelelőség nyilatkozat a jelentős követelmények megfelelőségéről 12. Cikkely / A modul* Normál EVE EK megfelelőség nyilatkozat 12. Cikkely / C modul* GYÁRTÓ Műszaki doku- mentáció III. függelék Termék típusa EK megfelelőség nyilatkozat EK minőségbiztosítási rendszer Végtermék 11. A cikkely Termékvizsgálat a notifikált tanúsító szerv által C modul* Termék típusa * Ezeket az eljárásokat a megfelelőségi eljárásokról szóló (MODULOK) (93/465/EGK határozat) 90/683/EGK Tanácsi határozat elfogadása előtt szavazták meg. Ennél fogva ezeknek a határozatai esetenként nem azonosak azokkal, amelyeket a modulokban megneveztek. Gyártó választása Összetett EVE EK megfelelőség nyilatkozat Termék 11 B. cikkely notifikált tanúsító szerv értékeli és felügyeli a gyártó minőségbiztosítási rendszerét D modul* EK típusvizsgálat EK típustanúsítvány 10. Cikkely /B modul* Komplex EVE minta 8. Cikkely 4 a. bekezdés

45. Új fogalmak2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 1. Bejelentett (notifikált) szerv:Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) Bizottságának bejelentett és általa elfogadott, és ennek alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a feladata rögzítésével, az azonosító számával együtt közzétett szerv. Jelkép: a védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás a honosított harmonizált szabvány szerint.

46. Új fogalmak2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 2. • EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált ) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak.

47. Új fogalmak2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 3 Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás szerint. Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt.

48. Új fogalmak2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 4. • Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem. • Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi fokozat együttes figyelembevétele.

49. Bejelentett szervekre vonatkozó közös követelmények 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet Rendelkezni kell jogszabályokkal, előírásokkal, illetve szabványokkal; vizsgáló helyiségekkel (terekkel), vizsgáló-, mérő- és egyéb berendezésekkel, eszközökkel és anyagokkal; feljogosított alkalmas személyzettel; a kijelölési kérelemben meghatározott tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással.

50. Kijelölés követelményei 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet) szervezeti felépítés, általános működés, szervezeten belüli minőségbiztosítási rendszer, kijelölési terület vonatkozó jogszabályok, szabványok; személyzet szakmai alkalmassága képzettségre és gyakorlatra is kiterjedő megvizsgálás, helyszíni szemle, Kijelölést Előkészítő Bizottság megállapításai. Alvállalkozó bevonható