1 / 15

Nitrogén tartalmú szerves vegyületek

Nitrogén tartalmú szerves vegyületek. Aminok. Az aminok olyan szerves vegyületek, melyek nitrogént tartalmaznak a funkciós csoportjukban. Az aminok formálisan az ammóniából származtathatók úgy, hogy az ammónia egyik hidrogén atomját egy alkilcsoporttal (rövidítése: R ) helyettesítjük.

gerald
Download Presentation

Nitrogén tartalmú szerves vegyületek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nitrogén tartalmú szerves vegyületek

  2. Aminok • Az aminok olyan szerves vegyületek, melyek nitrogént tartalmaznak a funkciós csoportjukban. • Az aminok formálisan az ammóniából származtathatók úgy, hogy az ammónia egyik hidrogén atomját egy alkilcsoporttal (rövidítése: R) helyettesítjük. • Amennyiben csak egy hidrogénatomot cserélünk le a széntartalmú alkilcsoportra, akkor primer aminokról, vagy egyszerűen csak aminokról beszélünk. • Természetesen a nitrogénhez kapcsolódó többi hidrogént is helyettesíthetjük a fentiek szerint. Ekkor szekunder illetve tercier aminokról beszélünk.

  3. A széntartalmú csoport felől vizsgálva az aminokat elnevezhetjük azok tulajdonságai alapján is (pl.: aromás aminok). • Aromás és nyílt szénláncot is tartalmazó amin például az amfetamin. • Az egy molekulában több aminocsoportot tartalmazó aminok esetén di-, tri-, tetraminokról stb. beszélhetünk. (Az egy aminocsoportot tartalmazó molekulák természetesen a monoaminok.)

  4. Biogén aminok az aminosavak dekarboxileződése során jönnek létre. • Néhányuk a szervezetben ingerületátvivő anyagoként működik (szerotonin, hisztamin). • Az élelmiszerek természetes alkotói, fontos szerepük van az ételek ízvilágának kialakításában. • Bizonyos biogén aminok túlzott bevitele allergiához hasonló tüneteket okozhat. • tiramin - sajtok, bor • triptamin - hallucinogén • hisztamin - sajtok, borok, pezsgők, sörök, savanyúságok, halak, paradicsom, paprika, spenót, olajos magvak • kadaverin - lizinből képződik rothadáskor, büdös, toxikus • putreszcin - argininből keletkezik rothadáskor, büdös, toxikus • α-alanin • β-alanin • szerotonin - banán, dió, paradicsom

  5. Amidok • Az amidok karbonsavakból és az aminokból (illetve ammóniából) vízelvonással levezethető vegyületek, vagyis az ammónia illetve a primer és szekunder aminok acilezett származékai. • Észter, illetve savanhidrid és amin, illetve ammónia reakciójával állítják elő: Megfelelő oldószerekben káliummal és nátriummal hidrogénfejlődés közben reagálnak • tehát a -CO-NH2 vagy a -CO-NH- csoportot tartalmazó amidok igen gyenge savnak tekinthetők. • Az amid csoport összetett funkciós csoport. • Hidrogén kötés kialakítására is képesek. • Az amid kötés poláris.

  6. Fizikai tulajdonságai: • Színtelen, szagtalan anyag • A kisebb molekulák jól oldódnak vízben • A hidrogén kötés miatt az amidok olvadás és forráspontja magas!! Előfordulása: • Fehérjékben • A karbanit a fehérje anyagcsere végterméke, a vizelettel távozik. Felhasználása: • Gyógyszerekben • Műtrágya gyártásban • Műanyagiparban--> poliamid

  7. Nukleinsavak • A nukleinsavakmonomer nukleotid láncokból álló makromolekulák. A biokémiában ezek a molekulák • felelősek a sejten belüli genetikai információ hordozásáért. A leggyakoribb nukleinsavak a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS). • Élő szervezetekben univerzálisan fordulnak elő, sejtekben és vírusokban egyaránt megtalálhatók. • A nukleinsavak felfedezése (1871) Friedrich Miescher nevéhez fűződik. • A két természetesen előforduló DNS és RNS-en kívül léteznek még mesterséges nukleinsavak, ezek a peptid-nukleinsavak (PNS), Morfolino- és zárolt nukleinsavak (ZNS), valamint glikol nukleinsavak (GNS) és treóz nukleinsavak (TNS). Mindegyiket molekulagerincük változása különbözteti meg a természetes fajtáktól.

  8. A "nukleinsav" fogalom a biopolimerek családjának egy általános elnevezése ami a sejtmagon belüli szerepüktől származik. Ez utóbbit felépítő monomerek a nukleotidok. • Mindegyik nukleotid három összetevőből áll: - egy nitrogén alapú heterociklusos bázisból, ami egy összekapcsolt purinbázist és pirimidinbázist jelent; egy pentóz cukorból; és végül egy foszfátcsoportból. • A nukleinsav típusai elsősorban a nukleotidokban lévő cukrok felépítésétől különböznek - a DNS 2-dezoxiribózt tartalmaz, az RNS ribózt (a különbséget a ribózban lévő hidroxilcsoport határozza meg). • A két nukleinsav típusban található nitrogén alapú bázisok szintén különböznek egymástól: az adenin, guanin és citozin mind a DNS-ben, mind az RNS-ben megtalálható, azonban a timin csak a DNS-ben fordul elő, az uracil meg csak az RNS-re jellemző. • Léteznek még egyéb ritkán előforduló nukleobázisok, mint az inozin ami az érett tRNS szálaiban fordul elő.

  9. A nukleinsavak általában egy vagy kettős szálúak, noha három vagy több szállal rendelkező szerkezeteket tudnak létrehozni. • Egy kettős szálú nukleinsav két darab egyszálú nukleinsavból áll amelyeket hidrogén kötés tart össze a DNS dupla-hélix szerkezetéhez hasonlóan. Ez utóbbival szemben az RNS szokásosan egyszálú, de bármilyen szál másodlagos szerkezetet tud létrehozni önmagára gyűrődve, pl.: tRNS és a rRNS. • A sejteken belül a DNS szokás szerint kettős szálú, bár egyes vírusok egyszálúak genomjukhoz igazodva, hasonlóképpen, a retrovírusok RNS-e is egyszálú. • A nukleinsavakban lévő foszfátok és cukrok megosztott oxigénatomok kapcsolódása útján, váltakozó láncok formájában vannak egymáshoz kötve, ez által létrehozva egy foszfodiészter kötést. • A szénatomok melyekhez a foszfátcsoportok kötődnek, a cukor 3' és 5' végén találhatók, ez által polaritást létrehozva a nukleinsavaknak. A bázisok a glikozid kapcsolódástól a pentóz cukorgyűrű 1' végéig terjednek. Egymással való kapcsolódásuk a pirimidinek első nitrogénatomja és a purinok kilencedik N-atomján keresztül jön létre

  10. Nukleinsav típusok: • Ribonukleinsav A ribonukleinsav, vagy RNS, nukleotid monomerekből álló nukleinsav polimer, ami fontos szerepet tölt be a DNS-ről valő genetikiai információ átírásában. Az RNS hírvivőként érvényesül a DNS és a riboszomának nevezett fehérjeszintézis komplexek között, emellett nélkülözhetetlen riboszóma mennyiséget termel, és a fehérjeszintézisben felhasználandó aminosavaknak fontos szállító molekulája.

  11. Dezoxiribonukleinsav A dezoxiribonukleinsav azon genetikai utasítások halmazát hordozza, amelyek az összes ismert élő organizmus fejlődéséért és működéséért felelősek. A DNS molekula fő szerepe a hosszútávú információtárolás ami egy tervrajzhoz hasonlítható mivel az összes utasítást tartalmazza a többi sejtalkotó felépítéséhez, pl. fehérjék és RNS molekulák. Ezt a genetikai információt hordozó részeket géneknek nevezzük, de léteznek egyéb ilyesféle DNS szakaszok, amelyek strukturális célokat szolgálnak, vagy ennek használatba vételét szabályozzák. A DNS felépítése négy típusú bázisból áll: citozin, timin, guanin és adenin, ezek egymáshoz kapcsoltan láncot alkotnak. A nukleinsav bázisokat egy cukorfoszfát gerinc tartja össze. Két ilyen lánc egymásra csavarodva alkotja a DNS molekula dupla-hélix formáját.

  12. Nukleinsav alkotóelemei: • Adenin: • Timin

  13. Guanin • Citozin

  14. Uracil

More Related