1 / 11

2. Kádár János hatalomra jutása és a forradalom utóvédharcai

2. Kádár János hatalomra jutása és a forradalom utóvédharcai. Magyarország története a Kádár-korszakban (1956-1988). November 4. Nagy Imre hajnali felhívása a Rádióban a szovjet csapatok szándéka a törvényes kormány megdöntése „Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van .”

Download Presentation

2. Kádár János hatalomra jutása és a forradalom utóvédharcai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 2. Kádár János hatalomra jutása és a forradalom utóvédharcai Magyarország története a Kádár-korszakban (1956-1988)

  2. November 4. • Nagy Imre hajnali felhívása a Rádióban • a szovjet csapatok szándéka a törvényes kormány megdöntése • „Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van.” • az utóbbi két mondat nem volt igaz; a világ közvéleményének szólt (Malétert elfogták, Kéthly Bécsben, többen a jugoszláv nagykövetségre mentek) • Bibó István (az egyetlen helyén maradt miniszter) nyilatkozata • Mo.-nak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni • a dicsőséges forr.-t nem szennyezték be fasiszta, antiszemita kilengések • a harcban az egész nép részt vett, emberséges módon • a szovjet csapatok jelenléte a konszolidáció gátja • passzív ellenállásra szólít fel • Kádár János bejelentése a szolnoki rádióadón keresztül • a nemes célokkal indult tömegmozg. a kormány gyengesége és befurakodott ellenforradalmi elemek miatt népi államunkat fenyegető veszéllyé vált • ezért alakult meg a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány (MFMPK) • veszélyben van a szocializmus, az elmúlt 12 év minden vívmánya • az ellenforradalmárok, reakciósok egyre arcátlanabbak • meg kell védeni a földreformot, a köztulajdont, a „demokráciát”

  3. A katonai intervenció és a harcok • Szovjet katonai műveletek (Forgószél-hadművelet) • a BM-et és HM-et deszantosok szállták meg, lefogva a magyar tábornokokat • elfoglalták a parlamentet, a rádióadókat • Zsukov és Konyev már 4-én elfoglalták az összes megyeszékhelyet, szovjet kat.-i közigazgatás létesült (Bp.-en Grebennyik tbk. városparancsnok) • a felkelők elfogása, Szovjetunióba hurcolása általános • A fegyveres ellenállás főbb központjai és jellemzői • a vezetés nélkül maradt csapatok maguk döntöttek, harcolnak-e • a legtöbb parancsnok belátta, h. túl nagy a túlerő, csak vérfürdő lenne • a civil felkelők (a SZER által fűtve) a harc folytatása mellett döntenek Bp-en • Józsefváros: a Corvin-közt (Pongrátz Gergely) váratlanul éri a támadás, felmorzsolják, de felkelői máshol tovább harcolnak • Ferencváros: Berzenczey u., Tompa u. (Bárány János) és Tűzoltó u. (Angyal István), 4 napig kitartanak, jelentős veszteséget okozva a SzU-nak • Erzsébetváros: a Baross-tér a fő (Nickelsburg László), de hamar kapitulált • Széna tér (Szabó János) a túlerő ellen a budai hegyekbe vonul, bekerítik • Csepel, Pesterzsébet: több katonatiszt is segíti a felkelőket, nov. 9-ig, ill. 11-ig tartják a frontot (tüzérségi ütegek, úttorlaszok vagonból stb.)

  4. A Kádár-kormány berendezkedése • A kormány kiegészítése, Budapestre érkezése • nov. 6–7-én éjjel szovjet tankok hozzák Kádárt • Dobi István és a csonka Elnöki Tanács előtt tesznek esküt • főbb miniszterek: Münnich Ferenc (fegyveres erők), Kossa István (pénzügy), Apró Antal (ipar), Horváth Imre (külügy), Dögei Imre (földműv.), Marosán • később csatlakozott: Nezvál Ferenc (ig.ügy), Biszku Béla (belügy) • mindez lényegében ellenkormány, Nagy Imre nem mondott le! • Az MSZMP „második megalapítása”, szervezése • az eredeti MSZMP hét fős Előkészítő Biz.-ból egy szovjet fogoly (Maléter), öten a jug. nagykövetségen voltak (ülést is tartva ott) (Nagy, Donáth, Losonczy, Lukács, Szántó), a hetedik tag Kádár • nov. 7-én új Ideiglenes Intéző Biz. (IIB), 11-én IKB alakul Kádár körül • Háromszoros szovjet kontroll Kádár körül • katonai (Ivan Konyev) – katonai körzetekre osztják Mo-ot • állambiztonsági (KGB, Ivan Szerov) – vele nem felhőtlen Kádár viszonya • politikai (SZKP küldöttek: Malenkov, Szuszlov, Arisztov) – teljhatalmú urak dec. elejéig; alájuk rendelték a szovjet kat., belbizt., dipl. erőket is. Fő céljuk a prol.dikt. helyreállítása és ideológiai rendcsinálás. Kádárral tárgyalnak, aki eleinte vitatkozik velük, meg kell győzniük őt

  5. Viták az MSZMP-ben • Két markáns irányvonal • engedmények, békés konszolidáció (Fehér Lajos, Aczél Gy., Köböl József ) • erőszak (Münnich, Biszku, Marosán) – ők az erősebbek, s a többség • Kádár elképzelései • eleinte békés konszolidációt tervez, de folyamatosan „balra” tolódik; amikor a társadalom nem fogadja el intézkedéseit, ő is erőszakhoz nyúl • igyekszik egyensúlyt teremteni, a két fenti szárny közti centrum lenni • A „sajnálatos októberi események” folyamatos átértékelése • okt. 23: ellenforradalmi lázadás, melyben megtévesztett jó szándékú fiatalok és munkások is részt vettek • okt. 28: nemzeti dem. mozgalom, melyben ellenforradalmi elemek is vannak • nov. 1.: „népünk dicsőséges felkelése” • nov. 4.: helyes népmozgalom, amely nov. 1-jétől ellenforradalommá fajult • dec. 2–5: eleve ellenforradalom volt, amit a résztvevők még nem láttak. Nagy Imre hibája az eszmei előkészítés (a szándékos kártevés még nem) • 1957 elején: kezdettől szervezett ellenforr., amely külső és belső ellenségek összeesküvése és Nagy tudatos árulása mellett történt

  6. Ellenállás és utóvédharcok I. • Bibó István kompromisszumos javaslata (nov. 6.) • földreform és a nagyüzemek államosítása változatlan marad, a gyárak közösségi (munkásrészvényeken alapuló) tul.-ban, munkásigazgatás alatt • önkéntes tsz-ek, 20–40 kat. h. paraszti birtokok, szabad egyéni vállalkozás • parlamenti demokrácia és a szabadságjogok biztosítása • a szovjetek fokozatos kivonása, de a SzU bizt.-i érdekeinek garantálása • A katolikus egyház • a pápa elítélte Kádárt (Datis nuperrime… – nov. 5.) • Mindszenty az USA nagykövetségről elmozdítja a békepapokat pozícióiból • Munkástanácsok – szintén elutasítják a tőkés restaurációt! • országos jellegű, tömeges, alulról szerveződő mozgalom, Jug. is támogatja • politikai, önigazgatási, érdekvédelmi követelései egyaránt voltak • kettős hatalom, a kormány megbénítása, tömeges sztrájkok • nov. 14. Nagy-Bp.-i Központi Munkástanács (Rácz Sándor): szovjetek kivo-nása, Nagy I. kormány, pol.-i dem., de hitet tett a szoc. alapelvei mellett is • Kádár tárgyal vele és ígérget: feladjuk az egypártrendszert, tiszta választá-sokat tartunk, tárgyalunk a szovjet csapatok kivonásáról, senkit nem érhet bántódás a felkelők közül • nov. 21. szovjet tankok meggátolják az Országos Munkástanács megalakítá-sát, ekkor újabb 48 órás sztrájk, majd tárgyalások

  7. Ellenállás és utóvédharcok II. • Írók, értelmiség • nov. 12. közös kiáltvány a forr. céljai mellett áll ki, tiltakozik írók letart. ellen • nov. 13. Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom (Ádám György, Gimes Miklós stb.) Lapjuk az Október Huszonharmadika • egy másik forradalmi lap: Élünk (Obersovszky Gyula, Gáli József) • nov. 21. Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa (elnöke Kodály Z.) a sz.-k kivonulását, reprezentatív kormányt, ill. az ország szoc. és dem. újjáép.-t köv. • dec. 28. az Írószövetség elfogadja Tamási Áron Gond és hitvallás c. nyilatk.-t • A létrejött pártok ellenállása gyenge • nov. 4-e után a jobboldali pártok azonnal megszűntek • a volt koalíciós pártok reménykedtek egy korlátozott többpártrendszerben • kisgazda tervezet: Nagy és Kádár kormánya egyesüljön • Bibó többpárti memoranduma – eljuttatják India moszkvai követének • Sztrájkok, tüntetések • nov. 20–21. (OMT miatt); nov. 23. (Nagy elrablása miatt); dec. 4. nőtüntetés • A „Népszabadság-sztrájk” • a pártlap bírálni akarta a szovjet álláspontot Tito nov. 11-i beszédéről, Kádár ezért cenzúrát vezet be; az újságírók sztrájkba lépnek, 24-én a lap nem jelent meg. Kádár leváltja a főszerkesztő Fehér Lajost (aki azonban IIB-tag marad!)

  8. Nagy Imre és társai elrablása • Huzavona a lemondásról, szabad eltávozásról • Jugoszlávia eleinte biztosan hitte, hogy ráveszi Nagyot a lemondásra • Kádár közölte: csak a lemondás után távozhatnak Mo.-ról • az SZKP nov. 10-én döntött Nagyék letartóztatásáról, de erről nem tájékoz-tatták Kádárt (neki azt mondták, Romániába távozhatnak majd) • a jugoszlávok rájöttek, hogy Nagy nem mond le, de azt füllentik, hogy Nagyék több kérdésben önkritikát gyakoroltak (pl. semlegesség, többpártrendszer); szabad elvonulást garantáló nyilatkozatot kértek • Kádár 16-án este értesült a szovjetek szándékairól, amivel a jug.-ok is tisztában lehettek; Kádár 21-én mégis aláírt egy nyilatkozatot (nem lesz megtorlás, szabadon hazatérhetnek) • amely szovjet fenyegetésre végül hajlandó enélkül is kiadni a csoportot • A csoport tagjainak tőrbe csalása a szovjetek és jug.-ok részéről • nov. 22-én Nagyék úgy tudják, hogy otthonaikba távozhatnak • ehelyett a KGB magyaro.-i bázisára viszik őket, s onnan Romániába • ott Snagovban internálják a csoport tagjait • az incidens tovább fokozta Kádár népszerűtlenségét, a nov. 23-i tüntetést épp az eset miatt szervezi meg a MÉFT

  9. Az 1956 decemberi IKB-ülés • Kádár előzetes elképzelései és a szovjet beavatkozás • okt. 23–30 közt igazságos és ösztönös elégedetlenség hajtotta a tüntetőket, s csak 31-től használták fel ezt az ellenforradalmi elemek • dec. 1-jén Kádárt eligazítja a három szovjet küldött: eleve ellenforradalom volt, a szakaszokra osztás felesleges • Kádár viszont ragaszkodik a periodizációhoz: saját szerepét kell magyaráznia • Az IKB ülése (dec. 2–3, ill. 5.) és határozata • itt még a vélemények szabadon ütközhettek egymással • az ülés első napján Kádár még nem tudja a szovjetek követelését magáévá tenni: szerinte eleinte még nem volt ellenforradalom (bár annak tűnt) (!!) • a nov. 1-jétől kialakuló platform már helytelen volt • dec. 5-ére már határozottabban érvényre jut Malenkovék akarata • a határozat szerint kezdettől fogva ellenforradalom volt, amely azonban „álcázta magát a tömegek előtt”. Az eseményeknek négy oka volt: • a Rákosi–Gerő klikk szektás, antimarxista politikája • a Nagy–Losonczy-féle pártellenzék torz kritikája, a politikai viták utcára vitele, amibe a reakció is bekapcsolódhatott, pozitív programjuk hiánya • a „Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista–földesúri ellenforradalom” • a nemzetközi imperializmus áskálódásai a népi hatalom ellen

  10. Az állami erőszak eszkalálódása • Kádár balratolódása és a szovjet felügyelet változó formája • a centrista pozíciót feladva, egyértelműen a prol.dikt. restaurációja kezdődik • Malenkovék hazautaznak, de Kádár most már maga is kemény kezű lett (függősége sem csökkent, beépített emberek figyelték meg) • 1957. jan. 1–4. VSZ-csúcs Bp.-en (Hruscsov, Novotný, Gh.-Dej, Zsivkov) • megvétózzák egy korlátozott többpártrendszer tervét • döntés a Nagy Imre elleni büntetőeljárásról, kezdik tudatos árulással vádolni (jan. végén kudarcba fullad Nagy és Kállai Gyula snagovi tárgyalása is) • a hónap végén Csou En-laj is járt Mo.-on • Megindul az erőszakos rendteremtés (a békés módszer kudarca után) • dec. 5-én feloszlatták a forr.-i biz.-okat • dec. 9-én rajtaütöttek a Központi Munkástanács székházán és 200 személyt letartóztattak; a kormány betiltotta a területi MT-szerveket • dec. 11-én betiltották a MÉFT-t, statáriumot vezettek be (1957 nov. 2-ig állt fenn), a parlamentbe tárgyalásra csalt Rácz S.-t és Bali S.-t letartóztatták. • eztán a csepeli MT (Nagy Elek vezetésével) a legfőbb MT-szerv, de ők is hiába tárgyalnak Kádárral. A lemondása után kirobbant tüntetést csak szovjet tankokkal verték le • sortüzek: dec. 8 Salgótarján, 10-én Miskolc, 12-én Eger • dec. 16-án volt az első statáriális kivégzés; aztán hetente egy újabb • jan. 18-án betiltották az Írószövetséget is

  11. Az 1957. február 26-i IKB-ülés • Előzmények • Kádár érezte, hogy az IIB tagjai balra, az IKB többsége jobbra húz • puhatolózó előzetes vitákat szervez az IIB-ben febr. 12-én és 19-én, ahol támogatást kap a további radikalizálódásra (balratolódásra) • a Nagy Imre-perről még nem akart beszélni, s nem adja fel a szektás baloldal elleni harcot sem • Az ülés lezajlása és határozata • érdemi viták nem voltak, Kádárt mindenki támogatta • Nagy I. nemcsak áruló, hanem 1955 nyarától tudatos összeesküvő lett, aki nov. 4. után is szervezte az ellenállást • Rákosi és Gerő viszont újra elvtársak, bár kimondják, hogy 5 évig nem térhetnek haza • Kádár beszédének másik fő eleme a fegyveres testületek újjászervezése volt. „Az a rendőrség normális, amely mindenkit le akar tartóztatni” – mondta • ennek ellenére az első titkár pozíciója ingatag maradt, épp a politikai rendőrség és az ultrabaloldali, szektás politikusok továbbra is gyanakodva viszonyultak hozzá • újra felállítják a párt Titkárságát, országos pártértekezlet összehívását javas. • erőteljesebb pártszervezés kezdődik (a régi MDP-tagok nem automatikusan lettek MSZMP-tagok)

More Related