A KAP jövője 2020-ig Jogalkotási javaslatok

1. A KAP jövője 2020-igJogalkotási javaslatok Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság

2. 1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések

3. A KAP reform menete 2010. április 12. – 2010. június 11. Nyilvános vita Nyilvános konferencia 2010. július 19–20. „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény 2010. november 18. Konzultáció a hatásvizsgálatról 2010. november 23. – 2011. január 25. A 2014–2020-as költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatok 2011. június 29. A Bizottság jogalkotási javaslatai 2011. október 12. A jogalkotási javaslatokat hatásvizsgálat kíséri, amely kiterjedt mennyiségi és minőségi elemzés alapján vizsgálja a KAP fejlődésére vonatkozó alternatív forgatókönyveket. Vita az Európai Parlamentben és a Tanácsban 2011-2013 A jogalkotási javaslatok és végrehajtási rendeletek elfogadása

4. A KAP finanszírozása • A 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetésre tett bizottsági javaslatok a KAP-kiadásokat a 2013-as nominálértéken tartják folyó árakon Forrás: „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény, COM(2011) 500 végleges, II. rész.

5. 70 EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 60 50 40 30 milliárd € 20 10 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2017 2018 2019 2020 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Termeléshez nem kötött tám. Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) Forrás: DG Agriculture and Rural Development 2011 = Költségvetés; 2012 = Költségvetés-tervezet; 2013 = EMGAfelső határérték(közvetlen kifizetés és piaci intézkedés) + 2.Pillér előirányzat. A vidékfejlesztés 2013-ban magába foglaljaaz önkéntes modulációt(Egy.Kir)ésa 73/2009 Rend.136. cikkben az EMVA javára átcsoportosítható összeget “unspent amounts”. Mivel ezek megszűnnek 2013 végén, az összegek visszakerülnek a közvetlen támogatások borítékba 2014-ben.

6. 1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések

7. Kihívások… „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény • Gazdasági kihívások • Élelmiszer-biztonság • Áringadozás • Gazdasági válság • Környezeti kihívások • Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása • Talaj kimerülése • Víz- és levegőminőség • Élőhelyek és biológiai sokszínűség • Területi kihívások • Vidéki térségek életképessége • Az EU mezőgazdaságának sokszínűsége Kihívások Gazdasági Környezeti Területi

8. Piaci árak alakulása Műtrágyák + 163 % Energiahordozók + 223 % Mgi termékek + 50 % Forrás: Világbank.

9. Éghajlatváltozás - Az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások ▲ Áradások kockázata ▲ Melegebb és szárazabb nyarak ▲ Tengerszint-változás ▲ Növényekre veszélyes kártevők és betegségek kockázata ▲ A gabona- és takarmányhozam ▼ Állat-egészségügy és -jólét ▼ Nyári esőzések ▲ Téli viharok és áradások ▲ A termésidőszak hossza, hozamok ▲ Megfelelő termőföld ▲ Kártevők és betegségek kockázata ▲ Téli esőzések és áradások ▼ Nyári esőzések ▲ Aszály, vízhiány ▲ A talajerózió kockázata ▲ Terméshozamok, termeszthető növények ▼ A rendelkezésre álló vízmennyiség ▲ Aszály és kánikula ▲ Talajerózió ▼ Termésidőszak, terményhozam ▼ A növénytermesztéshez ideális területek Forrás: Európai Bizottság - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és tagállami szakértői tanulmányok alapján

10. Az elsődleges szektor jelentősége a foglalkoztatásban

11. … és a KAP válasza. „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény Jogalkotási javaslatok Kihívások Szakpolitikai célkitűzések Reform célkitűzései Európa 2020 Fenntartható élelmiszertermelés Gazdasági Fokozott versenyképesség A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és fellépés az éghajlatváltozás ellen Környezeti Javított fenntarthatóság Területi Nagyobb hatékonyság Kiegyensúlyozott területi fejlődés Egyszerűsítés

12. Areform célkitűzéseinek teljesítését elősegítő eszközök Fokozott versenyképesség Javított fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság • A közvetlen kifizetések újratervezése • Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer • Közvetlen kifizetések újraelosztása tagállamokon belül és között • A vidékfejlesztési keretösszegek elosztása • Egyszerűsítés • Javított gazdasági eszközök apiaci fejlemények kezelésére • Tartalékalap válság esetére / Kockázatkezelési eszköztár • A termelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének javítása • Kutatás, innováció és tudásátadás és tovább-fejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer • Új, „zöld” kifizetés az I. pillérben • Fokozott kölcsönös megfeleltetés tekintettel az éghajlatváltozásra • Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben • Kutatás, innováció és tudásátadás és tovább-fejlesztettmezőgazdasági tanácsadási rendszer I. pillér II. pillér Rugalmasság

13. 1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések

14. VAGY (+) A közvetlen kifizetések új rendszere (1) • 2014-ben az európai termelők a következő rendszerek nyílnak meg: Kötelező támogatási rendszerek(valamennyi tagállamban): • Alaptámogatási rendszer • „Zöld” kifizetés* • A fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer Önkéntes támogatási rendszerek (a tagállam döntésének függvényében): • Termeléstől függő támogatás • Támogatás a természeti korlátokkal rendelkező területeken Minden kifizetés a kölcsönös megfeleltetés függvényében Minden termelő számára elérhető lesz a mezőgazdasági tanácsadó rendszer A kistermelőknek szólótámogatási rendszer(valamennyi tagállamban) * Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó kifizetés

15. VAGY A közvetlen kifizetések új rendszere (2) A támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása Termeléstől függő támogatás A természeti korlátokra vonatkozó támogatás • Számos ágazatra • A közvetlen kifizetési keretösszeg 5 vagy 10%-áig (tagállam döntése) • A természeti korlátokkal rendelkező területek számára • A közvetlen kifizetési keretösszeg 5%-áig Kistermelők támogatási rendszere Fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer • A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése • Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg • Belépés 2014-ben • A közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig • A közvetlen kifizetési keretösszeg 2%-áig • < 40 év • 5 éven keresztül • Tevékenység megkezdéséhez kötött • Kölcsönös megfeleltetés • Racionalizálás – éghajlatváltozás „Zöld” kifizetés • Növénytermesztés diverzifikálása • Állandó legelő • Ökológiai célterület • A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a Alaptámogatási rendszer • Nemzeti vagy regionális átalány támogatható hektáronként • Tagállamok által választható régiók és kritériumok • Új jogosultságok 2014-ben • Mezőgazdasági tevékenység definíciója • Aktív termelő meghatározása

16. A KK újraelosztása – a jelenlegi kifizetési szintekés az EU-átlag 90%-a közötti különbség csökkentése 1/3-dal 2020-ig Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development

17. A piaci események kezelésére szolgálótovábbfejlesztett eszközök Fenntartható fogyasztás: iskolagyümölcs- és iskolatej-programok Kapcsolat a fogyasztókkal • Megemelt támogatás • Társfinanszírozás lehetősége új intézkedéseknél Együttműködés elősegítése – az élelmiszerláncban elfoglalt pozíció javítása Egységes válasz a gazdasági és környezeti kihívásokra • Termelőiszervezetek ésazok társulásai, szakmaközi szervezetekelismerésének elősegítése • Átláthatóbb versenyszabályok • Kapcsolat a vidékfejlesztési támogatásokkal (indítási és együttműködési intézkedések) Nagyobb támogatásra kutatásra és innovációra Forum egy jobban működő élelmiszerláncért Piaci orientáció folytatása • Bizonyos támogatások megszüntetése (sovány-tejpor, komló és selyemhernyó) • Termelés-korlátozások megszüntetése (cukor) Az egyéni gazdálkodók verseny-képessége Megerősített biztonsági háló • Rendkívüli intézkedések – nagyobb lefedettség és rugalmasság • Intervenciós felvásárlás / magántárolásitámogatás– egyszerűsített, hatékonyabb válasz krízis esetén • Tartalékalap válság esetére

18. A vidékfejlesztés új szerkezete (1) Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése Erőforrás-hatékonyság előmozdítása és alacsony széndioxid kibocsátású és a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti ágazat támogatása Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelésösztönzése Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) – lefedi azERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapotés ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokatközös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósításáramindegyik alapbankulcslépéseket határoz meg PartnerségiSzerződések – nemzeti szintű dokumentummely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapokaz EU2020-as célok megvalósítása érdekében Vidékfejlesztés: EMVA Egyéb CSF alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap,ETHA) Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás Prioritások Vidékfejlesztési Program(ok) 18

19. Az EU Alapokközös keretrendszere – egyszerűsítés és a szabályok harmonizálása Közös Stratégiai KeretrendszerésPartnerségi Szerződés Mérföldköveken alapulóteljesítményértékeléséselőzetesfeltételek Megerősítettstratégiaimegközelítés: tagállami felelősségkörbe tartozik akcióprogramok felállítása azEU2020-asés avidékfejlesztési prioritásokalapján … …az egyedi helyi/regionális/nemzeti szükségletekfigyelembevételével Nemzeti vagy regionális szintű programozás Programok szintjénprioritásokhoz kötött,számszerűsített célok felállítása A prioritások kezeléséreés a célok elérésére ésszerűsített, megfelelő csomagokba összeállított intézkedési eszköztár felhasználása Tematikusalprogramok felállításának lehetősége Finanszírozás Nemzeti borítékok elosztásaobjektív kritériumokon és a jelenlegi elosztáson alapul Társfinanszírozás Közös monitoring és értékelési rendszer ‘A mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal’ foglalkozó Európai Innovációs Partnerség A vidékfejlesztés új szerkezete (2) 19

20. Főbb intézkedések Tudástranszfer, tájékoztatási éstanácsadás Beruházások tárgyi eszközökbe: fiatal gazdák magasabb szintű támogatása, a kollektív befektetések és integrált projektek Gazdaság és vállalatfejlesztés bővített támogatás a kistermelőknek, a fiatal gazdálkodóknak és kisvállalkozások részére Termelői csoportoklétrehozásának támogatása minden EU-tagállamban Agrár-környezetvédelem, éghajlat és a biogazdálkodás támogatása: nagyobb rugalmasság, a közös akciók kibővített támogatása Jelentősen megerősített együttműködési intézkedés,beleértve a kísérleti projekteket, a rövidített élelmiszerláncot és a helyi promóciót Újkockázatkezelési eszköztár Leader megközelítés megerősítése az EU alapokban Európai Innovációs Partnerségésinnovatív, helyi együttműködést jutalmazó díj A vidékfejlesztés új szerkezete (3) 20

21. Példák Intézkedések Mezőgazdasági kistermelők részére létrehozott egyszerűtámogatási rendszer (kb. jogosultak 30%-a) „Zöld” kifizetés a lehető legegyszerűbb, kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz melyeknek van környezetvédelmi hatásaÉSkomolyabb pluszköltségek nélkülvégrehajthatók / ellenőrizhetők; Kifizetések Egy Kifizető Ügynökség az összes KAP intézkedésre egy adott tagállamban/régióban A jogosultak számára a kifizetések visszatérítésére több megközelítésegyszerűsített költségek alapján (II Pillér); Ellenőrzés A megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel és alacsony hibahatárral rendelkező tagállamok engedélyt kaphatnak az ellenőrzések számának csökkentésére Kölcsönös megfeleltetés: követelmények csökkentése és racionalizálása (13 gazdálkodási követelmény (SMR) 18 helyettés 8 HMKÁ 15 helyett), a nyomon követés eltörlése az előírások kisebb jelentőségű megsértése esetén; a tanúsító rendszert alkalmazó gazdálkodókkisebb mértékű ellenőrzése. Átfogó cél: egyszerűsítés 21

22. 1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések

23. Mi a következő lépés? A Bizottság ma javaslatcsomagot mutat be, melynek célja, hogy a KAP-ot még hatékonyabb politikává tegye a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdaság, valamint a dinamikus vidéki térségek érdekében Ezzel megkezdődött a többi intézménnyel folytatott eszmecsere, azzal a céllal, hogy a reform 2014. január 1-jétől hatályba lépjen

24. A jövőbeni Közös Agrárpolitika tömören Innováció, tudásátadás, kockázatkezelés, együttműködés az élelmiszer-ellátási láncban Fokozott versenyképesség „Zöld” kifizetés, fokozott kölcsönös megfeleltetés, forrás-hatékonyság, kutatás és innováció Javított fenntarthatóság A közvetlen kifizetések újratervezése, újraelosztás, közös stratégiai keretrendszer, egyszerűsítés Nagyobb hatékonyság

25. További információk • A KAP 2013-at követően http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/index_en.htm • „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/communication/ index_en.htm • Hatásvizsgálat http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/perspec/cap-2020/index_en.htm • Jogalkotási javaslatok http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/index_en.htm • Sajtó www.ag-press.eu

26. Köszönjük figyelmüket!

27. A Közvetlen Kifizetések és a Vidékfejlesztési támogatásoka GDP százalékában (2007-09 átlag) Közvetlen kifizetés: kifizetés DG AGRI jelentésealapján Vidékfejlesztés: A 2007-2013 Pénzügyi Perspektívák éves átlaga Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development and Eurostat

28. MELLÉKLET

29. millárd EUR (folyó áron) 2013 2020 Piaci intézkedések 3.31 2.70 Közvetlen tám.-ok 42.17 43.45 1-es pillér 45.48 46.15 2-es pillér - vidékf. 14.82 14.46 KAP összesen 60.30 60.61 A KAP költségvetése 2013-banés 2020-ban Notes: For 2013, the amount for rural development includes UK voluntary modulation and Article 136 “unspent amounts”. As these cease to exist end 2013, the corresponding amounts are put back to direct aids as from 2014.

30. Performance review, milestones and ex-ante conditionalities Common approach for all the CSF Funds Performance reserve: 5% of the budget of each CSF Fund in each Member State will be set aside at the beginning of the programming period Performance review: for each CSF Fund, a review of the performance of the respective programme(s) will be undertaken by the Commission in collaboration with the Member States in 2017 and 2019 Allocation of the performance reserve: following the performance review of 2019, the performance reserve of a given CSF Fund in a given Member State will be attributed to those programme(s)/priorities having achieved relevant milestones established at the beginning of the programming period Ex-ante conditionalities: represent essential conditions to be ensured by the Member States before the starting of the programmes, or early on during the implementation of the programmes (based on an action plan): General ex-ante conditionalities: common to all the CSF Funds Fund-specific ex-ante conditionalities Macroeconomic conditionalities: linked to the coordination of Member States’ economic policies Rural development in a new framework 30