1 / 13

Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete czirfusz @ rkk.hu

A gazdaságról való tudás térbelisége, avagy hogyan vizsgálhatjuk a magyar gazdaságfejlesztés térszemléletét?. Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete czirfusz @ rkk.hu Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23.

gauri
Download Presentation

Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete czirfusz @ rkk.hu

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A gazdaságról való tudás térbelisége, avagy hogyan vizsgálhatjuk a magyar gazdaságfejlesztés térszemléletét? Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete czirfusz@rkk.hu Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23.

  2. Bevezetés: A gazdaságfejlesztés térszemlélete és annak kritikája • NGM: Új Széchenyi Terv vitairata, 2010. • „Elhibázottnak tartjuk a részletesen bemutatott Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programot (135–139. oldal). Nem állíthatjuk ugyanis azt, hogy a »magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kiterjedése a Kárpát-medence«. Ez a két világháború közötti földrajztudomány revizionista lózungoktól sem mentes, földrajzi determinista álláspontjának újjáélesztése.”(MTA RKK KÉTI. 2010. Újraiparosodás és újraiparosítás: Az ipar területi folyamatainak alakulása (és alakítása) a válság idején. Zárótanulmány.)

  3. Alapállítás és az előadás tartalma • A gazdaságfejlesztési dokumentumok térfelfogása a gazdasági folyamatokat illetően jórészt naiv módon a fizikai térre korlátozódik. • Hogyan és miért kutassuk a kérdéskört? • a gazdasági tér fejlesztési elképzeléseinek társadalmi közegbe ágyazása • saját kutatói gyakorlataink szofisztikáltabb térfelfogása

  4. A tudomány térszemléleteinek áramlása • A tudomány térszemléletei hogyan áramlottak át személyeken, tárgyakon, dokumentumokon és egyéb (emberi és nem emberi) aktorokon keresztül a gazdasági tér tervezésébe és fejlesztésébe? • tudománytanulmányok (science studies): a tudás térbelisége fontos a tudás áramlásában • policy mobilities-kutatások

  5. Milyen térszemléletek áramlanak a magyar közegben / a tudományon belül? • a térszemléletekről való tudományos viták (Lengyel 2010, Faragó 2012) leegyszerűsítik a földrajz térszemléletét • fizikai (descartes-i, euklideszi) tér = földrajzi tér (ez a krugmani új földrajzi közgazdaságtan táplálta tévképzet) • tér mint vetület: a marxisták szerint „a térstruktúra akár a termelési és osztályviszonyoktól elválasztva is vizsgálható” (Faragó 2012, 12) vs. társadalmi-térbeli munkamegosztás (Massey 1995, Swyngedouw 2000) • a leíró földrajzi és az ismeretelméletileg kilúgozott marxista(–leninista) hagyomány továbbélése a térszemléleteket illetően is (lásd: Czirfusz M. 2012. A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan viszonyában. In: Rechnitzer J., Rácz Sz. (szerk.) Dialógus a regionális tudományról. Győr: SZIE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola ; Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012. pp. 52-59.)

  6. A gazdaságfejlesztés térszemlélete Magyarországon: fizikaitér-fetisizmus a fizikai elérhetőség narratívája • „A hazai vállalkozások számára elsődlegesen elérhető terület a Kárpát-medence.” (Wekerle Terv, 9) • „a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja.” (Wekerle Terv, 2)

  7. Fizikaitér-fetisizmus • Magyar Növekedési Terv: Mi hol van a fizikai térben? – leíró jellegű térképek • „A magyar gazdaság Kárpát-medencei szerepe abban áll, hogy kihasználva centrális elhelyezkedését, és építve Budapest, valamint néhány vidéki nagyváros növekedési csomópont (hub) szerepére, a Baltikumtól az Adriáig terjedő új európai növekedési övezetbe a Kárpát-medencét szervesen bekapcsolja.” (Magyar Növekedési Terv, 152) Magyar Növekedési Terv, 95

  8. Tartalmilag üres fizikaitér-fetisizmus • Mi áramlik a tengelyek mentén? • Mit sugároz ki Budapest és a járműipar? • Semmit nem tudunk meg a gazdasági kapcsolatokról! Magyar Növekedési Terv, 127, 138

  9. A glokalizáció folyamata és a térfelfogás • a globalizáció nem egy egyszerű integrációs / homogenizációs folyamat • a helyek (a lokális szint) közvetítik és megváltoztatják a globális folyamatokat, de maguk is újrateremtődnek és átskálázódnak ezen keresztül (Swyngedouw 2004) • MNT: helyi gazdaság = térségek belső erőforrásainak mozgósítása • „a helyi gazdaságfejlesztésnek van egy földrajzi kerete, egy térbeli határa (…) a 40 km-es körzetben történő termelési és fogyasztási rendszerek működnek leghatékonyabban” (Magyar Növekedési Terv, 146) • a duális gazdaság narratívájának megerősítése • logikai hiba: Mi a helyzet, ha belső erőforrások mozgósításával globális piacokat célzunk meg?

  10. „Alternatív” térszemléletek – tudománytanulmányok • a térszemléletek tarthatatlanságára „alternatív” térszemléletekkel rámutatni • „Tobler 1. törvényének megfogalmazásával az a probléma, hogy azt a látszatot kelti, mintha sehonnan sem nézné a világot, szemben az én álláspontommal, amely szerint sok szempontból valahonnan nézi azt.” (Barnes 2004a, 283) • Bruno Latour (cselekvőhálózat-elmélet) • sehonnan és valahonnan: Donna Haraway (a tudós isteni trükkje; szituációba ágyazott tudás) • Thomas Gieryn: az igazság helyszínei(truth spot): az autentikustudás születési helyei • „És az IGU konferenciája jobban összefügg Woodstockkal (…) mint a Vietnám Központi-fennsíkján való harcokkal (…)? (Barnes 2004a, 282) Barnes 2004b, 567

  11. Térszemléletek a gazdaságföldrajz, a regionális tudomány és a közgazdaságtan viszonyában klasszikus, isardi regionális tudomány és a krugmani új földrajzi közgazdaságtan: • fizikai távolság ortodoxiája • az univerzális gazdasági (piaci) folyamatoknak földrajzilag különböző kimenetele van (fokozatok, nem minőségi különbségek) • a helyi és regionális gazdaságok tartályok (abszolút térfelfogás), az általános egyensúlyelmélet és a piac nagy narratívájának elem(zés)i egységei (Peck 2012) Peck 2012 szövege alapján saját szerkesztés

  12. Egy kutatási program felé… • más, radikális térfelfogások közvetítése a „politika” számára és annak hatásai: Doreen Massey és a hatalomgeometria • hatalomgeometria: a tér társadalmi termék és szükségszerűen hatalmi viszonyokkal teli (relációs szemlélet) • „Ez az elképzelés (amely az „enyém”) vándorolt, Chávez alkalmazza. Egy bizonyos módon kerül felhasználásra. Mi ilyen esetben az ember felelőssége? Kinek az elképzelése ez ma?” (Massey 2008, 496) http://bp3.blogger.com/_6juurAPGpmw/RqWJdPfw26I/AAAAAAAAAAM/QTVzbp1cfxE/s400/motores.jpg

  13. Egy kutatási program felé… • a tudomány felelőssége – a magyar és a nemzetközi kontextus • marxista–leninista földrajz leíró és fizikai térre korlátozódó szemlélete továbbél Magyarországon • regional science, főáramú közgazdaságtudomány, krugmani „új gazdaságföldrajz”: egysíkú térszemléletet közvetítetnek • heterodox közgazdaságtan, angol-amerikai gazdaságföldrajz pluralizmusa; Magyarország: regional studies értelemben vett regionális tudomány lehetőségei • ezen belül a kritikai gazdaságföldrajz szükségessége • interdiszciplináris policy mobilities-kutatások: különböző léptékek és különböző aktorok hogyan kapcsolódnak össze • neoliberalizmus-kritika (de ennek félreérthetősége) • pl. térszemléletek eredete; munkaalapú társadalom újból felbukkanó narratívája Magyarországon

More Related