1 / 24

Találkozás a „vadakkal”

Találkozás a „vadakkal”. A felfedezések első hulláma. 16. század : spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók.

gary
Download Presentation

Találkozás a „vadakkal”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Találkozás a „vadakkal”

  2. A felfedezések első hulláma • 16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók. • Sikerek: Afrika megkerülése, Amerika elérése, a Föld körülhajózása • Kudarcok: „Terra australis”, „Északnyugati Átjáró”

  3. A felfedezések második hulláma • 18. század: az angolok és franciák vették át a főszerepet. • A hajózás körülményei, technikája nagyon sokat fejlődött • Új motivációk: tudományos kíváncsiság, több erőforrás a kutató jellegű hajózásra • A század második felében sok hajó indul Amerika irányából Óceánia felé • A kontinensek belsejébe is lassan bemerészkednek

  4. Példák a technikai fejlődésre • A hajók mérete • Kolumbusz hajói: gyors, ám szűkös és kényelmetlen karavellák – zsúfoltság, klausztrofóbia, monotonitás, készlethiány, betegségek • 18. század: a sorhajók és a nagy kereskedelmi hajók öt-hatszor akkorák. • Egészségügyi körülmények • korábban hosszabb utakon a legénység többsége skorbutban halt meg • Cook az 1770-es években már egy matrózt sem vesztett emiatt!

  5. Példák a technikai fejlődésre • Jobb térképek, jobb navigáció • 4 percnyi tévedés 1 fok eltérést, vagyis 50-100 km tévedést okoz • a hibák halmozódnak – rengeteg veszteség eltévedt és elsüllyedt hajók miatt • 1707: katasztrófaa Scilly-szigeteknél(DNY-Anglia) • 4 hadihajó és 1500 tengerész veszett oda

  6. Harrison kronométerei • A 18. sz-i Anglia első számú problémája: a tengeri helymeghatározás, azon belül is a földrajzi hosszúság megállapítása, az ún. „hosszúsági probléma” • 1714-ben a Parlament £20,000 díjat tűzött annak, aki a problémát megfelelő pontossággal megoldja • Útinaplóból, a Hold méretéből, pontos időméréssel • John Harrison (1693–1776), angol órásmester egész életén keresztül ezt próbálta megoldani • H1 (1736), H2 (1741), H3 (1755) – tengeri ingaórák, olyan eredeti fejlesztésekkel, mint visszaforgásgátló, bimetál, csapágyazás • A befutó: H4 (1759), tengeri rugós óra – 5 sec késés az Atlanti-óceánon keresztül – alig két kilométer!

  7. H1

  8. H1 (részlet)

  9. H2

  10. H3

  11. H4

  12. Útibeszámolók és krónikák • Az első írott források: utazó nemesemberek, majd orvosok, lelkészek levelei, naplói • 16. század • széttöredezett, naiv rácsodálkozások • illetve hivatalos, dicsőítő beszámolók • 18. század • egyre több a tudós társaságok által küldött megbízott és természetbúvár • békésebb, megismerő korszak, nyers katonai erő helyett kereskedelmi kapcsolatok kialakítása

  13. A találkozás abszurditása • Senkinek sem volt fogalma a helyzet valódi jelentőségéről és tragikumáról • Kolumbusz a spanyol uralkodók nevében, hivatalos ceremónia keretében birtokba veszi az Újvilágot… • …a szigetlakók általános csodálkozása közepette • „Az ember aligha képzelhet el emberek között ekkora tragikus egyenlőtlenséggel teli eseményt. Még szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy különbözött a nyelvük. Így a bennszülöttek legalább szimbolikus vagy mágikus cselekménynek tarthatták a betolakodók ünnepélyességét. Hiszen a birtokbavételt, amiről itt valójában szó volt, ezek az emberek, akinek semmiféle elképzelésük sem volt a tulajdonról, teljességgel képtelenek lettek volna felfogni.” (Madariaga)

  14. A találkozás abszurditása • Nemcsak az őslakosokat, hanem az európai embert is teljesen felkészületlenül érte a találkozás • újszerűség és fenyegetés • a leggyakoribb fogadtatás: tartózkodás vagy vendégszeretet, leplezetlen kíváncsiság, és csak a legritkább esetben ellenségesség • a jövevények csöndes bizalmatlansággal érkeztek, ami elég hamar dölyfös, erőszakos felsőbbrendűségbe csapott át

  15. A találkozás abszurditása • Az erő pozíciójából könnyű lett volna a kapcsolatokat békésen, akár a hosszú távú európai érdekeknek megfelelően alakítani • Nem ez történt: • a mindenek feletti, gátlástalan vágy a meggazdagodásra dominált, ami lehetetlenné tette a partner lényének, kultúrájának megvizsgálását • az erőfölényt az intellektuális és erkölcsi fölénnyel azonosították • az ő viselkedésük volt a norma – minden, ami attól eltért, alacsonyabb rendűnek bélyegeztek • a bennszülötteket „természeti lényeknek” tekintették, a természet részének, ami joglapot adott a velük szembeni bánásmódra

  16. A találkozás abszurditása • A kapzsiság üres ígéretekhez, szószegéshez, átverésekhez vezetett • a bennszülöttek hasonló válaszreakcióit viszont az előítéleteik igazolásának láttak: látható, hogy csaló, pimasz, szégyentelen népség • az első „negatív” tapasztalatok az erő alkalmazását váltották ki • a helyzet a legtöbb színtéren tragikussá fajult • Az első hajósok szinte kizárólag Európa söpredékéből kerültek ki • kisemmizett, tanulatlan, megnyomorított emberek • a hatalom különleges érzete durva túlkapások, vak önkény formájában jelentkezett • mindezek igazolásához szükségük volt a felsőbbrendűség ideológiájára

  17. A találkozások formái • A kultúrák érintkezése • az első találkozások • Kultúrkapcsolat • rabszolga-kereskedelem, hittérítés • A kultúrák összeütközése • megsemmisítés, elűzés, rabszolgaság • A kultúrák összefonódása • akkulturáció, összeolvadás

  18. Bennszülöttek látogatóban • az indián az első igazi szenzáció • a királyok is „elbeszélgetnek” velük • „Savignon” (1610): „A franciákból hiányzik a bátorság és a határozottság, úgy viselkednek, mint az asszonyok, és vitatkoznak, ahelyett, hogy harcolnának” • Pocahontas (1619) • Omai Tahitiről (1775)

  19. Bennszülöttek látogatóban • miért nem beszélnek normális nyelveken? • távolságtartás, büszkeség – inkább letargia, nyelvi akadályok és betegség... • „nevelési problémák” • Anton Wilhelm Amo (1703–1759)

  20. Néprajzi múzeumok és kiállítások • Néprajzi múzeumok • Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztálya (később Magyar Néprajzi Múzeum), 1872 • Museum für Völkerkunde (Berlin), 1873 • Ezek az intézmények tették lehetővé az Európán (és É-Amerikán) kívüli népek kultúrájának (kulturális termékeinek) rendszeres gyűjtését és a megbízhatóbb tapasztalati bázissal rendelkező kultúraelméletek kidolgozását • Ugyanakkor hozzájárultak az ún. „primitív népekkel” kapcsolatos sztereotípiák megerősödéséhez is • A gyarmati népek kultúráját gyakran a természetrajzi múzeumokban állították ki, azt sugallva, hogy ők inkább a természet, mint az emberi civilizáció részei („természeti népek”) • A „népkiállítások” (Völkerschauk) és a gyarmati kiállítások valóság show szerűen mutatták be a gyarmatokon élő népek életét magukat az embereket állítva ki

  21. Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

  22. Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

  23. Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

More Related