1 / 22

Az életminőség mérése

Az életminőség mérése. Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Országos Statisztikai Tanács, 2014. február 24. 1. A jóllét (well-being) definíciója, mérése A jóllét mint az életminőség mérőszáma Előirányzatok a jóllét mérésére. 2. Jólléti indikátorrendszerek

garren
Download Presentation

Az életminőség mérése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az életminőség mérése Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Országos Statisztikai Tanács, 2014. február 24.

  2. 1. A jóllét (well-being) definíciója, mérése • A jóllét mint az életminőség mérőszáma • Előirányzatok a jóllét mérésére 2. Jólléti indikátorrendszerek • Nemzetközi jólléti indikátorrendszerek • A jóllét magyarországi indikátorrendszere 3. Eredmények a szubjektív jóllét felmérésből (2013) • Elégedettség, hasznosságérzet • Bizalom, biztonság

  3. 1. A jóllét (well-being) definíciója, mérése • A jóllét mint az életminőség mérőszáma • Előirányzatok a jóllét mérésére

  4. Haladást mérő mutatószámok Gazdaság GDP Társadalom Well-being (Jóllét) Szubjektív jóllét Jövedelem, fogyasztás Életminőség Életkörülmények

  5. Jóllét definíciók OECD –szubjektív jóllét:az embereknek a velük történt eseményekkel, a testükkel, a gondolataikkal és az életkörülményeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos különböző értékelések gyűjtőfogalma(OECD, 2013). KSH – Jóllét:az egyén azon meghatározó, saját maga, környezete és a társadalom által befolyásolt komplex állapota, mely az egyén saját életével való általános elégedettségét, a mindennapi élet minőségének érzetét kívánja számszerűsíteni. környezet Társadalmi Szubjektív jóllét Életkörülmények (egyéni objektív tényezők)

  6. Stiglitz-jelentés (2009) „a nemzeti statisztikai hivatalok…” 9.pont: A statisztikai hivataloknak biztosítaniuk kell azokat az információkat, amelyek az életminőség egyes dimenzióinak összekapcsolásához, és ezek révén különböző indexek megalkotásához szükségesek; 10.pont: Az objektív és szubjektív jól-lét mérése egyaránt kulcsfontosságú információkat szolgáltat az emberek életminőségéről. A statisztikai hivataloknak saját felméréseikbe olyan kérdéseket kell beépíteniük, amelyek révén megfoghatóvá válna az emberek életértékelése, a boldogságérzettel kapcsolatos tapasztalataik és prioritásaik.

  7. 2. Jólléti indikátorrendszerek • Nemzetközi indikátorrendszerek • A jóllét magyarországi indikátorrendszer tervezete

  8. Jóllét kutatások Nemzetközi • OECD: Better Life Index • Eurobarometer • European Statistical System • European Values Survey • European Social Survey • Quality of Life indicators • SILC 2013 Well-being modul Nemzeti • Bhután: Bruttó nemzeti boldogság • „Wie geht’s Österreich?” • Canadai Index • Olasz, stb. • A jóllét magyarországi indikátorrendszere

  9. Tervezett indikátorrendszer • Hazai specifikumoknak megfelelő indikátorrendszer • Rendelkezésre álló adatok összefoglalása • Külső (államigazgatás, tudományos) és belső igények kielégítése • Tervezési szempontok • Kompozit indikátor kérdése • Összefoglaló kiadvány széles körű célközönségnek Indikátorok Társadalmi – EgyéniSzubjektív – Objektív Dimenziók Hierarchikus – Egyenrangú

  10. Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok A társadalmi élet zavarai Életkörülmények Munkaidő és szabadidő Jól-lét mo.-i indikátorrendszer Oktatás Egészség Lakókörnyezet, infrastruktúra Társadalmi tőke Demokrácia, aktív állampolgárság Szubjektív jóllét A társ. élet zavarai

  11. Dimenziók 1. Életkörülmények 2. Munkaidő és szabadidő 3. Oktatás, tudás, képzettség 4. Egészség 5. Lakókörnyezet és infrastruktúra 6. Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok 7. Demokrácia, aktív állampolgárság 8. A társadalmi élet zavarai 9. Szubjektív jóllét

  12. 3. Eredmények a szubjektív jóllét felmérésből • Elégedettség, hasznosságérzet • Bizalom, biztonság

  13. EUROSTAT, 2013:EU-SILC Szubjektív Jóllét modul Adatfelvétel 2013 tavaszán NHU=17 720 fő Elégedettség(élettel,jövedelmi helyzettel, lakókörnyezettel, stb.) Önbecsülés,megbecsültség(társadalom hasznos tagjának érzi magát) Mentális egészség(pozitív, negatív érzelmek) Személyes kapcsolatok(pl. van-e kivel beszélgetni, bizalom az emberekben) Munka- és szabadidő (munkával, időbeosztással való elégedettség) Bizalom intézményekben(politikai rendszer, jogrendszer,rendőrség)

  14. Az élettel való elégedettség (0-10)nemek és korcsoportok szerint Országos átlag: 6,15

  15. Nyugodtnak, békésnek érezte magát az elmúlt négy hét során(válaszadók %-ban kifejezve) 62,5 %

  16. A tevékenységek tartalmasságának megítélése (0-10) iskolai végzettség szerint Nők: 7,13 Országos átlag: 7,08 Férfiak: 7,01

  17. Háztartásszerkezet szerint azok aránya, akiknek nincs kivel megbeszélniük személyes dolgaikat

  18. A személyes kapcsolatokkal való elégedettség (0-10)korcsoportonként, családi állapot szerint

  19. Az emberekbe vetett bizalom (0-10) korcsoportok szerint

  20. Biztonságérzet a lakóhely környékén sötétedés után településtípus szerint

  21. Elégedettség a sportolásra, pihenésre rendelkezésre álló zöldterülettel (0-10) Elégedettebbek Kevésbé elégedettek Országos átlag: 6,25

  22. Köszönöm a figyelmet! Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály rita.kelemen@ksh.hu KSH (2014): Érdekességek a szubjektív jóllét magyarországi vizsgálatából. Statisztikai Tükör. VIII./2.

More Related