5 csehszlov kia k lpolitik ja 1938 ig
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 13

5. Csehszlovákia külpolitikája 1938-ig PowerPoint PPT Presentation


  • 65 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

5. Csehszlovákia külpolitikája 1938-ig. Csehszlovákia története 1918–1948. A külpolitika fő jellemvonásai. Fő célja a Párizs környéki békerendszer megvédése a lengyel, magyar, osztrák (majd a német) határrevízió elhárítása továbbá az Anschluss és a Habsburg-restauráció meggátlása

Download Presentation

5. Csehszlovákia külpolitikája 1938-ig

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


5 csehszlov kia k lpolitik ja 1938 ig

5. Csehszlovákia külpolitikája 1938-ig

Csehszlovákia története 1918–1948


A k lpolitika f jellemvon sai

A külpolitika fő jellemvonásai

  • Fő célja a Párizs környéki békerendszer megvédése

    • a lengyel, magyar, osztrák (majd a német) határrevízió elhárítása

    • továbbá az Anschluss és a Habsburg-restauráció meggátlása

    • mindezek érdekében a vesztes államok elszigeteltségben tartása

    • ezek sikerén állt vagy bukott Čs. puszta fennmaradása is: túl mohó volt 1919-ben, (szinte) minden szomszédjával területi vitában állt

    • a kisebbség- és a külpolitika kibogozhatatlanul összekapcsolódott

  • Sajátosságai

    • örökös külügyminiszter: Edvard Beneš (1918–1935) (elnökként 1938-ig is!)

    • a Vár legfőbb szövetségese és támogatója, nyugati orientáció (főleg Fro.)

    • humanizmus, demokrácia melletti kiállás, antikommunista irányvonal

    • Čs. a cordon sanitaire legfőbb bástyája, mely maga is támogatásra szorult

    • fontos feladata a csehszlovák propaganda koordinálása és vezetése

    • példátlanul nagy külpolitikai aktivitás

  • A húszas évek legfőbb külpolitikai feladatai

    • mivel Németo. ekkoriban nem jelentett veszélyt, a fő ellenség Magyaro. volt

    • Magyarország elszigetelése, szövetségi rendszer kiépítése (kisantant)

    • további kétoldalú szerződések létesítése

    • aktív Népszövetség-beli munka, a nemzetközi rend stabilizálása érdekében


A kisantant l trehoz sa

A kisantant létrehozása

  • Átmenetileg magyarbarát francia külpolitika 1920 nyarán

    • Millerand és Paléologue lengyel–magyar–román szovjetellenes blokkot akart

    • magyar–francia gazdasági közeledés, lengyel–magyar tárgyalások is

    • Beneš attól tartott, hogy Párizs területi kedvezményeket is adna Mo.-nak

    • román–jugoszláv–cs. szövetséget akart, de Párizs távol tartotta ettől Ro.-t

    • 1920. aug. 14. čs.–jug. kétoldalú szerződés, Belgrád: nem provokált magyar támadás esetén segítségnyújtásra kötelezi a feleket

    • 1920 őszén személycserék Fro.-ban, újra támogatják Beneš terveit

  • IV. Károly puccskísérletei és következményei

    • 1921. márc. Károly Budapesten tárgyal Horthyval, aki elutasította terveit

    • Beneš Mo. blokádját szorgalmazza, ultimátumot akart átadni

    • 1921. ápr. 23. ro.–čs. szerződés; jún. 7. ro.–jug. szerződés is létrejött

    • 1921. okt. Károly ismét Mo.-on, „csapatai” a budaörsi csatában vesztettek

    • Čs. (és Jug.) mozgósított, teljes trónfosztást, Mo. lefegyverzését követeli

    • Horthy korrekt magatartása miatt Beneš ultimátumát a nagyhatalmak ellenzik (de ő rákényszeríti Bp.-re, hogy az összes Habsburg trónfosztását mondja ki)

  • A kisantant működése és Beneš további tervei

    • 1933-ig lépéseit a 3 külügymin. évente rendezett konferenciája egyeztette

    • Beneš próbálta bevonni Lo.-ot és Au.-t is a szervezetbe


K toldal szerz d sek

Kétoldalú szerződések

  • Ausztria

    • Burgenland ügye és a királypuccsok közeledést hoztak Au. és Čs. között

    • eredetileg Beneš akart közvetíteni a soproni–burgenlandi ügyben (végül Olo.)

    • 1921. dec. lány-i szerződés: Au. elfogadja a határokat, tiltja a revíziós szerve-zeteket; idegen támadás esetén a felek semlegességet vállalnak; čs. kölcsön

    • Beneš nagy sikere: bezárult a gyűrű Mo. körül

  • Lengyelország

    • Teschen és a szovjet–lengyel háború alatti čs. magatartás terhelte a viszonyt

      • 1921 őszétől tárgyalnak, a viszony normalizálódik (de hűvös marad); az ekkor megkötött pol.-i szerződés nem is lépett hatályba

    • mindketten Fro. szövetségese lett: kölcsönös félelem a háborúba sodródástól (Lo. Čs. miatt No.; Čs. Lo. miatt a SzU ellen); 1925: keresk.-i szerz.-t kötnek

  • Franciaország

    • Beneš nem volt könnyű partnere Párizsnak, keményen védte Čs. érdekeit

    • Fro. németellenes szöv.-i rsz.-t akart; 1921-ben Lo.-gal szerződött is, de Čs. erre nem volt hajlandó

    • 1923: Beneš alkudozik: vegyék be a szerz.-be, hogy az Mo. ellen is érvényes

    • 1924. jan. 25. fr.–čs. egyezmény, amely Beneš ellenállása miatt nem tartal-mazott katonai klauzulákat (csak barátsági és szöv.-i szerződés)

      • Fro. annyit ért el, hogy a két küm. külön levelet csatolt a szerződéshez, melyben a vezérkarok együttműködését, a közös ellenség elleni tervek kidolgozását írta elő


Nemzetk zi aktivit s

Nemzetközi aktivitás

  • A kollektív biztonság eszméje a Népszövetségben és másutt

    • sikertelen közvetítési kísérletek Nbr. és Fro. között 1922-ben

    • a rapallói német–szovjet megegyezés figyelmezteti Benešt

    • fegyverkezési egyenjogúság kontra leszerelés ügye

  • Beneš és Magyarország népszövetségi csatái

    • Károly puccsai idején Bethlen kénytelen volt visszavonni csatl.-i kérelmét, de 1922 szept.-ben már Beneš sem tudta meggátolni ezt

    • 1923 febr.–dec. között sikerrel akadályozta Mo. kölcsönfelvételét is

    • tagként Mo. fő célja a kisebbségvédelem fejlesztése, Beneš pedig a propa-ganda, a bojkott és az ellentámadás eszközével védekezett ez ellen

      • indítvány a kisb.-k viselkedésének vizsgálatára, jogaik tágabb értelmezése ellen

  • Locarno, 1925 – csehszlovák kudarc és következményei

    • 1924, genfi protokoll: Beneš a szövegező biz. elnöke, de ez nem lép hatályba

    • ehelyett kötik Locarnot, Beneš főszereplő helyett előszobáztatott személy lett

    • a paktum garantálta No. nyugati határait, de a keletit nem

      • bár No. aláírt egy döntőbírósági egyezményt Čs.-val és Lo.-gal, de ennek csekély jelentősége volt (e szerződéseket senki sem garantálta)

    • Fro. újabb egyezményt kötött Lo.-gal és Čs.-val, kölcsönös segítségnyújtást ígérve, ha No. bármelyiküket megtámadná

    • No. 1926-ban a Népszövetség tagja lett, ekkor Au. eltávolodik Prágától, No. pedig egyre kevésbé tekinti egyenrangú partnernek Čs.-t


Bene s magyarorsz g

Beneš és Magyarország

  • Megegyezési kísérletek kontra sikeres elszigetelés

    • 1921-es gazdasági tárgyalások: a puccsok idején megszakadt, csekély eredményt hozott (szén–liszt csere); Mo. területi kérdéseket is felvetett

    • Beneš és Masaryk határrevízió-ajánlata, 1921 vége és 1923: taktikai okokból, kisebb területeket ajánlanak, tudva, hogy Bethlen ezt nem fogja elfogadni

    • 1923-ig kettős magyar külpolitika, majd Bethlen beilleszkedési kísérlete; 1927-ig Beneš mégis sikeresen gátolta meg hogy Mo. bárkivel szövetkezzen

    • bővülő gazdasági kapcsolatok 1927–30 közt: 1927. máj. 31-én kereskedelmi szerződés; a válság miatt Prága 1930-ban nem hosszabbította meg (sőt, felemelte az agrárvámokat is): emiatt vámháború egészen 1936-ig

  • 1927–28: Čs.-ra nézve veszélyes fordulatok

    • olasz–magyar szerződés: kitörés az elszigeteltségből

    • a Rothermere-ügy: Beneš tiltakozott, nyilvánosan is vitázva a sajtómágnással, félve a hivatalos brit vélemény megváltozásától (London végül kiállt Trianon sérthetetlensége mellett)

  • Válasz: a kisantant első megerősítése, 1929

    • a bilaterális szerződések lejáratát szinkronizálták, majd trilaterálissá tették

    • szorosabb katonai együttműködés is (éves vezérkari találkozók, Mo. elleni közös védelmi és preventív támadó tervek)

    • gazd.-i együttműködés; a kisebbségi jogok bővítése ellen együtt lépnek fel


A vil gv ls g hat sa 1

A világválság hatása 1.

  • Közép-európai gazdasági együttműködési tervek (kudarca)

    • hiba volt a Monarchia közös piacának szétrombolása

    • számos terv ennek (részleges) helyreállítására, ált. vámuniókat javasolva

      • Aristide Briand fr, min.eln. Páneurópa-javaslata (1930. máj.) az első ilyen

    • mindegyik nagyhatalomnak volt saját terve a térség befolyás alá vonására

      • pl. Brocchi-terv, 1931. ápr.: Olo.–Au.–Mo. összefogása a fr. és nm. befolyás ellen

      • a Foreign Office hat dunai állam vámszövetségét tervezi (1932. jan.)

    • mindegyik terv egy másik érdekelt nagyhatalom ellenállásán bukott meg

  • A tervek sajátosságai csehszlovák szempontból

    • a francia terveket kivéve mindegyik súlyosan fenyegeti Čs.-t

    • pl. német–osztrák vámunió, 1931: fenyeget az Anschluss lehetősége

    • No. bilaterális preferenciális javaslatai: Čs.-ra nem vonatkoznak, a többi állam mg.-i termékeit korlátlanul átveszi; a kisantant bukásának veszélye

    • 1931-ben Beneš minden ügyessége (és 1-1 francia kölcsön) kellett, hogy (ekkor még sikerrel) meggátolja Ro. és Jug. keresk.-i szerződését No.-gal

    • Beneš saját terve (1931. júl.) kizárná a vámunióból No.-ot

      • Berlin tiltakozik; Au. pillanatnyi célja is inkább a No-gal való vámunió; Mo.is gya-nakszik, a Kassa környéki ter.-i ígéretek ellenére (ua. Bethlen után fr. orientáció)

    • 1932. márc. Tardieu-terv: öt dunai állam preferenciális vámrendszere (No. és Olo. kizárása, Fro. kísérlete a térség befolyás alá vonására) – Beneš támogatja


A vil gv ls g hat sa 2

A világválság hatása 2.

  • Németország felemelkedése és Beneš defenzívába szorulása

    • No. békülékeny pol.-ja már 1929–30 fordulóján megváltozott (Brüning kancellár és Curtius küm. alatt), revíziós jellegű és fr.-ellenes lett.

    • gazd.-i offenzíva Kö- és DK-Eu. felé, ami külpol. nyomásgyakorlást is okoz

    • 1930. nov.-ben Bethlen Berlinben már a revíziós célokról is egyeztethetett. Kiderült, csak Čs. esetében esnek egybe a két ország érdekei, ua. súlyos vitát keltett No. lengyel revíziós terve és az Anschluss kérdése is

  • 1932, Genf, leszerelési konferencia: súlyos kudarcok

    • Fro. „nemzetközi” hadsereget akart, amit mindenki ellenzett

    • No. fegyverkezési egyenjogúságot, amit Olo. és Nbr. is támogatott; Fro. ellen-zi, No. ki is vonult a konf.-ról, ennek ellenére dec.-ben mégis elfogadták azt

    • Hitler ezt követő hatalomra jutása (1933. jan.) már Čs. létét is fenyegette

  • Magyar–csehszlovák viszony és a kisantant

    • Gömbös fokozottan lépett fel a kisebbségek mellett, Hitlerrel is együttműködik

    • Čs. kereskedelmi előnyöket ígér Mo.-nak „gazdasági és politikai fegyver-szünetért” cserébe

    • 1932. dec., Belgrád: a kisantant létrehozza az Állandó Tanácsot, ill. Titkársá-got (sőt Gazdasági Tanács is létesült)

    • ennek ellenére a szervezet bomlani kezdett: előbb Jug., majd Ro. is kereskedel-mi és klíring egyezményt írt alá Németo.-gal


Hitler hatalomra jut sa ut n

Hitler hatalomra jutása után

  • Lengyelország és Csehszlovákia a 30-as években

    • Beneš ismét megpróbált szövetséget kötni Lo.-gal (Józef Beck küm.)

    • a négyhatalmi paktum Lo.-t is veszélyezteti ugyan, de Varsó jobbnak látta, ha Berlinnel köt megnemtámadási paktumot (1934. jan.)

    • 1936-ban Fro. tudakolta, Čs. segítené-e Lo.-t német támadás esetén. Beneš egyértelmű igennel felelt, de Lo. nem vállalt reciprocitást.

    • aug.-i közeledését is visszautasították (kat. előkészületek nm. agresszió ellen)

    • Varsó Mo.-hoz, ill. az 1934. márc.-ban kötött római paktumhoz (Olo., Au., Mo.) is közeledett, kisantantba való bevonása végleg kudarcba fulladt

  • Mussolini javaslata egy négyhatalmi paktumra, 1933. márc.

    • Nbr., Fro., No. és Olo. együttműködését javasolja minden fontos eu.-i kér-désben, pl. fegyverkezés és revízió terén is, szakítva a Versailles utáni renddel

    • Beneš hevesen tiltakozik: a kisebb országok a nagyok játékszerévé válnának

    • júl.-ban parafálták (később nem ratifikálták, mert No. kilép a NSz-ből)

    • létrejött az appeasement elvi alapja (a majdani müncheni forgatókönyv)

  • Louis Barthou és a keleti paktum terve, 1934

    • Beneš és a francia küm. is a multilaterális paktumok híve inkább

    • Barthou terve egy „keleti Locarno” volt, a SzU bevonását is feltételezve

    • No. és Lo. is elveti, Barthou meggyilkolása (a marseille-i merénylet) után le is került a napirendről


K zeled s a szovjetuni hoz

Közeledés a Szovjetunióhoz

  • Előzmények: Prága és Moszkva kapcsolatai a 20-as években

    • 1920-ban Csicserin javasolta a követcserét

    • júl.-ban Prágába érkezett egy Vöröskeresztesnek álcázott szovjet kémcsoport (elérte azt is, hogy Čs. semleges maradt a Lo.-gal folyó háborúban)

    • hivatalos elismerést nem ért el, kémtevékenysége miatt ki is utasították

    • 1922. jún. csak arról egyeztek meg, hogy missziót létesítenek a másik félnél

    • 1924: sok ország elismerte a SzU-t, de Prága ekkor sem, sőt, a fehér emigrán-sok fő emigráns központja lett (sok szovjet ügynök próbált beépülni)

    • mindezek hatására 1933-ig fagyossá váltak a kapcsolatok

  • Beneš külpolitikai megújulása

    • a náci fenyegetés miatt és Barthou javaslatára enged a szovjet nyomásnak

      • Barthou halála után Pierre Laval nem paktumot, hanem kétoldalú kapcs.-t javasol

    • 1934-tól új szovjet misszióvezető (Alekszandrovszkij)

    • 1934. jún. 9., Genf: Beneš és Litvinov aláírta az elismerésről szóló okmányt

      • Kramář és pártja súlyosan kritizálja a bolsevikok elismerését

    • Alekszandrovszkij nagykövet lett, Čs. a volt légióst, Bohdan Pavlůt delegálta

    • katonai attasékat is cseréltek, Moszkva kat.-i szövetséget is javasolt

    • 1935. márc.-ban kereskedelmi egyezmény; (május: fr.–sz. kat. szerződés)

    • 1935. máj. 16-án kölcsönös seg.nyújtási egyezmény: nem provokált támadás esetén érvényes, de csak Fro. támogatása esetén lép életbe


A hod a terv

A Hodža-terv

  • Az új külpolitikai orientáció oka és tartalma

    • Beneš 1935. dec.-ben közt. elnök lett, távoznia kell a küm.-i posztról

    • utóda Milan Hodža, aki Fro. helyett Nbr.-ra alapoz; jó lengyel kapcsolatai voltak; szovjetellenes; híve az Au-val és Mo.-gal való megegyezésnek

  • A Hodža-terv meghirdetése és fő elemei

    • 1936 febr.-ban teszi közzé (Schuschnigg-gal való jan.-i tárgyalása után)

    • hat dunai állam (Au., Čs. Mo., Ju., Ro., Bg.) fokozatos vámunióját, közös agrárirányítást, a hitelek könnyítését, közl. és posta összehangolását javasolja

  • A tervhez szükséges támogatás megszerzésének kudarca

    • nagyhatalmak: Anglia és Fro. jóindulatúan semleges a tervvel; No. és Olo. ellenzi, bár Hodža igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ellenük irányul

    • a kisantant tagjai: eleinte támogatták, de Berlin figyelmeztetésére visszalépnek (erős nm. gazd.-i behatolás, No. piacai bezárásával fenyegeti őket)

    • Magyarország: hajlandó volt tárgyalni, de csak Olo. bevonásával és revízió esetén; a vámháború óta itt is nm. és ol. érdekeltségek épültek ki

    • Ausztria: eleinte egyedüliként érdeklődött, de Hitler rajnai bevonulása után óvatossá vált, márc. végén pedig Mo. és Olo. nyomására vissza is táncolt

  • Következmény: a terv bukása Hodža mint küm. bukását is hozta

    • febr. végén Beneš felmenti, utóda Kamil Krofta (akit Beneš már tud irányítani)


N vekv elszigetel d s

Növekvő elszigetelődés

  • Csehszlovák reakció a rajnai bevonulásra (1936. márc.)

    • Németország a remilitarizálás mellett felmondta Locarno-t is

    • Fro. nem mozgósított, ami hiba volt; Čs. hajlandó lett volna erre és No.-ellenes gazd.-i szankciókat is követelt.

    • Fro. ua. csak Anglia és a NSz lépései esetén kívánt retorziót alkalmazni (a fr.–čs. katonai szövetség értéke ezzel jelentősen csökkent)

    • Beneš összehívta a kisantantot márc. 11-ére Genfbe, de látnia kellett, hogy sem Jug., sem Ro. nem támogatja a szankciókat

    • a NSz-ben is egyedül maradt Prága a szankciók követelésével!

  • Újabb nyitási kísérletek az ellenfelekkel

    • közeledik No.-hoz, amit Hitler (látszólag) támogatott; megnemtámadási szerz.-t javasolt, amit Beneš multilaterálisan (kisantant–No. között) akart

    • 1936 végére Beneš is rájött, hogy Hitler célja Čs. megsemmisítése; a No.-hoz való közeledés lekerült a napirendről

    • ezután Beck lengyel küm. ismét elutasítja Prága közeledését

    • 1937 jan.-ban a kisantant államok megnemtám.-i szerz.-t javasoltak Mo.-nak, cserébe kat.-i egyenjogúságot ajánlva. Kánya Kálmán ezt visszautasította

    • Jug.-val tárgyalás indult, de Jug. Olo.-gal is egyeztetett

    • 1937 ápr. Belgrád, kisantant-konferencia: Beneš eléri, hogy Mo.-gal a tagok csak a szövetségen belüli egyeztetés után szerződjenek

      • aug.–szept.: sikertelen tárgyalás a kisantant és Mo. között (kisebbségi ügyek)

    • Krofta bilat. egyezményt kínál Mo.-nak, amely épp Čs.-val nem akart ilyet


Nemzetk zi propaganda

Nemzetközi propaganda

  • A külföldi sajtó/véleményformálók megfizetése

    • a „Zamini” 3. osztálya szervezte és pénzelte ezt; megfigyelte az európai sajtót és kiadókat, s ha Čs.-ellenes anyagokat talált, beavatkozott

    • csak Fro.-ban 28 laphoz küldtek pénzt; pechjükre a francia sajtó igen korrupt volt, és más államok is hajlandóak voltak fizetni neki (akár jóval többet is)

    • a teljes pol.-i spektrumban megfizettek néhány jó újságírót, időnként a kisantant-államok együtt is

    • parl.-i képviselőket, tudósokat hívtak Čs.-ba ösztöndíjjal, de fizettek nekik hazai munkájukért is, ill. külf.-re küldtek sok čs.-ot is tanulni + prop. célból

    • támogatták cseh műv.-i kiállítások, koncertek szervezését

    • Londonban Jan Masaryk szervezte mindezt, Seton-Watson és Steed volt ennek központja, de számos csehbarát tudós dolgozott az SSEES-nél is

  • Könyvkiadás (Orbis kiadó és társai)

    • vegyes témák: útikönyvek, atlaszok, irodalmi művek, kisebbségi jogok, életrajzok, de a cs.-k és szlk.-ok mindig pozitív fényben tűnnek fel ezekben

    • Cecil Street East of Prague c. „útleírása”: a nm.-ekkel jól bánnak, a m.-ok lusták, elnyomók, a čs-i m. kisebbség panaszai alaptalanok

    • Henry Baerlain Here are Dragons c. regénye a cseh határvidéken játszódik cs. és nm. szereplőkkel; a fiatal nm.-ek megértők, elfogadók az új állammal

    • az Orbis könyveit az oktatási tárca is terjesztette bel- és külföldön is


  • Login