KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 60

A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.) PowerPoint PPT Presentation


  • 69 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS. A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.). A konzultáció tematikája. A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata

Download Presentation

A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Választható vizsgatárgy

PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS

A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.)


A konzultáció tematikája

A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig

Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata

A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac

Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai


1. FejezetA magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig


A hallgató szerezzen ismereteket:

  • a pénzügyi kultúránk kialakulásáról,

  • a pénz gazdaságszervező szerepéről,

  • a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről

Az 1. fejezet célkitűzései


Árupénz

Arany +

pénzhelyettesek

Modern pénz =

hitelpénz

  • Pénzfunkciók:

  • értékmérés,

  • forgalmi eszköz,

  • fizetési eszköz,

  • felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz

A modern pénzgazdálkodás történelmi előzményei, a pénz funkciói


  • Pénzügyi kultúránk előzményei:a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat

  • A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása

  • A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozásfolyamatában

  • Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései

Pénzügyi kultúránk eredete


Fogalama: az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység.

Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése.

Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

A pénzügyi és költségvetési igazgatás fogalma


2. FejezetAz állampénzügyek intézményei és gyakorlata


A hallgató szerezzen ismereteket

  • az államháztartás rendszeréről,

  • a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról,

  • a gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság követelményeiről,

  • a nemzeti vagyon kezeléséről

  • a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről

A 2. fejezet célkitűzései


  • Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége.

  • Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

Az államháztartás fogalma és rendszere


Az államháztartás rendszere

Az államháztartás rendszere


Az államháztartás alrendszereinek költségvetése

  • jogszabályban meghatározott,

  • olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend),amely

  • a költségvetési évre vonatkozóan

  • a közfeladatok ellátásáhozszükséges teljesítendő bevételeketés a teljesíthető kiadásokat

  • előirányzatonkéntteljes körűentartalmazza.

A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek


Költségvetési alapelvek:

  • egységesség,

  • teljesség,

  • valódiság,

  • rendszeresség,

  • Részletesség.

A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek


Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

A központi költségvetés bevételei


Garanciális szabályok:

  • megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet

  • kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie

A központi költségvetés bevételei


Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint)

Fejezet

Cím

Alcím

Jogcímcsoport

Jogcím

Előirányzat-csoport

Kiemelt előirányzat

A központi költségvetés kiadásai


Funkcionális osztályozás (COFOG)

  • állami működési funkciók,

  • jóléti funkciók,

  • gazdasági funkciók,

  • államadósság-kezelés

A központi költségvetés kiadásai


Közgazdasági osztályozás:

  • folyó kiadások és támogatások,

  • tőkejellegű kiadások és támogatások,

  • kölcsönök

A központi költségvetés kiadásai


A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek.

A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása.

Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét.

A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait.

A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásértfelelős miniszterrel.

A kincstári költségvetés elkészítése.

a költségvetési év során

I. 10.

II. 28.

VI. 30.

VII. 31.

XII. 31.

III. 31.

V. 31.

VII. 31.

IX. 30.

XI. 30.

A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak.

A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait.

A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek.

Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről.

Ennek hiányában:

Alaptörvény 36.§(7) bek.

Az elemi költségvetés elkészítése.

A központi költségvetés előkészítése és elfogadása


Prognózis

  • az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé

  • a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza

  • központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege

  • a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis

  • fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg

A költségvetési tervezés


Tervezési körirat

  • az államháztartásért felelős miniszter adja ki

  • fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza

  • intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

A költségvetési tervezés


Tervezési módszerek

  • Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költség-finanszírozás

  • A tervezés technikája szerint:bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés

A költségvetési tervezés


Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok

-az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.),

-a közbevételek igazgatásával (pl. NAV),

-a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy

-az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI)

összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása


A Kormány

A fejezetet irányító szerv vezetője

  • számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait,

  • rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal,

  • megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést,

  • rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását,

  • jogosult előirányzatokat átcsoportosítani,

  • a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat-maraványról elszámolást készít.

  • előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet,

  • fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat,

  • elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet.

Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 1.


A kincstár

Az ÁKK Zrt.

Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.

Területi alapon szerveződik.

Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti.

Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek.

Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.

Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése

  • Fő feladata

Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 2.A kincstári rend


A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei

A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik.

Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások.

Két ága:

  • Egészsébiztosítási alap

    • Országos Egészségbiztosítási Pénztár

    • kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások

  • Nyugdíjbiztosítási alap

    • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    • kiadások: nyugdíjak döntő többsége

Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 3.


Adóhatóság

  • a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,

  • a NAV vámszerve, mint vámhatóság és

  • a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság.

A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 1.


A NAV

  • általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság,

  • a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal,

  • élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll,

  • jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez,

  • hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.

A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 2.


ÁllamiSzámvevőszék

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól

a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn

a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve

rendel-tetése

jogállása

a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt működő központi hivatal

az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik

vezetője

az államtitkár javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök

ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére

Az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó igazgatási szervek

vizsgálati jogkör

az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi


Elsődleges egyenleg

(nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg

Nemzetközi számviteli standardok:

  • GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket)

  • GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül

    Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege

Az államháztartás egyenlege


  • korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs!

  • piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról

  • MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

Az államháztartási hiányfinanszírozása


Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök

A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök

A takarékos állami gazdálkodás eszközei

Egyéb eszközök


Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények

  • az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen

  • ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell

  • kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése

    A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciák

  • az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú-lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni

  • a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz

    Egyéb eszközök

  • Költségvetési Tanács

  • költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő

  • kincstári biztos

  • önkormányzati biztos

A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG GARANCIÁI


  • Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv.

  • Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel.

  • A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta.

  • Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

A Költségvetési Tanács


költségvetési felügyelő

kincstári biztos

feladatai

a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása

  • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével)

  • nincs tartalmi feltétel

  • a Kormány rendeli ki

ki-rendelés feltételei

  • az államháztartás kp-i alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki

  • két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány)

  • az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország-gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki

a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el

tevékenységének jellege

reparatív jellegű

A költségvetési felügyelő, a kincstári biztos

jogosít-ványai

javaslattételi, véleményezési

erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében


Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon.

Állami vagyon

  • az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,

  • az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés,

  • az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

  • az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.

A nemzeti vagyon fogalma


Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet.

Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség.

Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.

A nemzeti vagyon elidegenítése


  • A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott,

  • a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi,

  • meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor,

  • a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn,

  • az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván,

  • az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

A vagyongazdálkodás szabályai


3. FejezetA pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac


A hallgató szerezzen ismereteket

  • a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól,

  • a magyar pénzügyi piac intézményeiről,

  • a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról

  • a monetáris politikáról és annak eszközeiről

A 3. fejezet célkitűzései


Alapfogalmak:

  • pénzügyi rendszer

  • pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac)

  • közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás

    • univerzális és szakosított hitelintézet

    • tőzsde

      Új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása

A pénzügyi intézményrendszer alapfogalmai


A közvetlen tőkeáramlás

Pénz

Pénz

Megtakarítók

Értékpapírpiac

Tőzsde

Megtakarítások

végső

felhasználói

Elsődleges

papír

Elsődleges

papír

A közvetett tőkeáramlás

Pénz

Kereskedelmi

bankok

Pénz

Befektetési bankok

Közvetett

papír

Elsődleges

papír

Lízingtársaságok

Befektetési alapok

Biztosítótársaságok

Nyugdíjalapok


A pénzügyi piac intézményei


pénzügyi vállalkozás

  • egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével:

    • betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása

    • pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása

    • Elektronikus pénz kibocsátása

    • pénzváltás

  • hitelt és pénzkölcsönt nyújt

A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

hitelintézet

  • betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól

  • hitelt és pénzkölcsönt nyújt

A pénzügyi intézmények


A pénzügyi intézmények

A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások kizárólag engedély birtokában végezhetőek. Az engedély megadása (kétlépcsős engedélyezési rendszer) két kivétellel a PSZÁF hatáskörébe tartozik.A biztonságos működés (likviditás és szolvencia fenntartásának) biztosítása érdekében a prudens működésre vonatkozó követelményként a Hpt. számos garanciális feltételt határoz meg.


A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le.

A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges.

A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

A tőzsde


Információs aszimmetria

közvetett (megelőző jellegű) védelem:

közvetlen (reparatív jellegű) védelem

kártérítést teljesítő pénzalapok

jogi szabályozás + PSZÁF

A pénzügyi piacok felügyelete


  • jogállása: önálló szabályozó szerv

  • szervezeti felépítése

  • bevételei, gazdálkodása

  • feladat- és hatáskörei

  • eljárása

    • engedélyezés

    • hatósági ellenőrzés

    • Piacfelügyelet

  • a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Pénzügyi Békéltető Testület

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


OBA

  • jogállása: jogi személy

  • kötelező csatlakozás

  • bevételei, gazdálkodása

  • feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás

  • kártalanítás szabályai:

    • befagyott betét tőke- és kamatösszege

    • személyenként és hitelintézetenként összevontan

    • legfeljebb százezer euró összeghatárig

  • kizáró okok

  • jogi szabályozás: Hpt.

Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok


Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok

BEVA

  • jogállása: jogi személy

  • kötelező tagság

  • bevételei, gazdálkodása

  • feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás

  • kártalanítás szabályai:

    • személyenként és BEVA-tagonként összevontan

    • legfeljebb húszezer euró összeghatárig

    • akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el

  • kizáró okok

  • jogi szabályozás: Tpt.


  • Jogállása:részvénytársasági formában működő jogi személy

  • Magyarország központi bankja

  • Szervei:

    • Monetáris Tanács,

    • igazgatóság,

    • felügyelő bizottság

  • Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, a forint értékvédelme

  • További feladatai:

    • törvényes fizetőeszköz kibocsátása

    • deviza-és aranytartalékok kezelése

    • pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása

    • fizetési és elszámolási rendszer kialakítása és szabályozása

Az MNB jogállása és feladatai


  • Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését.

  • A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg.

  • A monetáris politika eszközei:

    • jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása

    • kötelező jegybanki tartalék

    • árfolyam-politika

    • további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap-ok, értékpapír-kibocsátás

A monetáris politikafogalma és eszközei


4. FejezetKöltségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai


A hallgató szerezzen ismereteket:

  • a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról

  • a pénzügyi és költségvetési igazgatáshoz kapcsolódó legfontosabb nemzetközi szervezetekről,

  • a pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggéseiről

A 4. fejezet célkitűzései


Rendszerválás előtt:

  • a pénz szerepe passzív, részleges reformok szilárd törvényi alap nélkül

    Rendszerváltás után:

  • a tőkemozgások korlátainak felszámolása (kardinális törvények megalkotása)

  • „feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen befektetés és portfólió befektetés beáramlása),

  • a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók és felvásárlások

    A pénzügyi globalizációs jelenségei:

  • a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS, IMF)

A nemzetközi pénz- és tőkepiacok fejlődési folyamatai és a magyar gazdaság


  • a legfontosabb multilaterális pénzügyi szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport (WB)

  • nemzetközi fejlesztési bankok: az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai Beruházási Bank (EIB)

  • a nemzetközi pénzügyi szervezetek je-lentősége: hitelfelvételi forrás és makrogazda-sági konzultáció, szakmai kapcsolat

Nemzetközi pénzügyi szervezetek


  • Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU tagsághoz

  • A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba

  • A számszerű kritériumok:

    • mérsékelt infláció és kamatszint

    • maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a)

    • maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a)

    • két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás

  • a GMU tagság a monetáris önállóság megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)

A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 1.


  • 1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok

  • előzmények: PHARE (Lengyelország, Magyarország): diszkriminatív mennyiségi korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi segély

  • 1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok (ISPA, PHARE, SAPARD)

  • 2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok

A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 2.


Magyarország európai uniós befizetései és támogatásai


Európai Unió

Tagállam

  • Forma:

  • az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret, amelyről az Eu-rópai Tanács dönt

  • a hétéves adatok alapján éves költségve-tés készül, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament évente dönt

  • Bevételek:

  • közös bevételekre épül,

  • az Európai Unió GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra.

  • Kiadások:

  • funkcionális kiadásokat finanszíroz (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat)

  • Az Európai Unió a következő funkciókat gyakorolhatja:

  • tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység

  • Forma:

  • az Európai Unió tagállamai naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány évre készülnek számításo

  • Bevételek:

  • jellemzően adóbevételekre épül,

  • a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%-a felett rendelkezik

  • Kiadások:

  • közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára.

  • Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja:

  • gazdaságirányítási és szabályozási funkció

  • gazdaságfejlesztő és szerkezet-átalakító célok

A tagállami és a közös költségvetés


  • Login