Fleischer tam s mta vil ggazdas gi kutat int zet http www vki hu tfleisch tfleisch@vki hu
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 24

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

POLICENTRIKUS VÁROSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <[email protected]>. ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány

Download Presentation

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Fleischer tam s mta vil ggazdas gi kutat int zet http www vki hu tfleisch tfleisch@vki hu

POLICENTRIKUS VÁROSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch/> <[email protected]>

ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete

Társadalomtudományok Módszertana Tanszék

Településtudományi és humánökológia szakirány

Az épített környezet humánökológiája - közlekedés

http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/

Budapest, 2007 március 26.


Policentrikus v rosh l zat fejleszt s

POLICENTRIKUS VÁROSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS

  • A megbízás: ‘A közlekedés szerepe a policentrikus városhálózat fejlesztésében’

  • Kontextus: ‘Policentrikus városfejlesztési koncepció megalapozása’ az ÖTM részére

  • Diszpozíció

  • Értelmezési kérdések

  • PUR ‘Polycentric Urban Region’

  • Kistérségi kapcsolatok felértékelődése

  • Közlekedési összefüggések

  • Összefoglaló (?)


Kontextus h tt r

KONTEXTUS, HÁTTÉR

  • A város, mint a munkamegosztás szekunder funkcióinak koncentrálódása

  • A ‘központi hely’ – Christaller 1933 (Dél-Németország)ellátás, funcionális kategóriák, méretgazdaságosság

  • 1971 Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció- országos központ- felsőfokú központ (- kiemelt is)- középfokú központ- alsófokú központ (- kiemelt, részleges is)- központi szerepkör nélküli (egyéb) település

  • 0-összegű játszma, elosztási funkciók vertikális tologatása, fa-struktúra, hierarchia


Kontextus h tt r1

KONTEXTUS, HÁTTÉR

  • A ‘növekedési pólusok elmélete’ – Perroux 1955 különböző gazdasági szereplők egymást erősítő módon hatnak egymásra, koncentráltság, kritikus tömeg, multiplikátor hatás, ‘big push’

  • Vita: mi a növekedés forrása: - külső - elszívó hatás, vagy - belső - endogén növekedés és tovaterjedő hatás (‘spillover effect’)

  • 2006 NFT-II vagy NSRK vagy ÚMFT ‘fejlesztési pólusok’olyan városok, amelyek már ma is kisugárzással bírnak’

  • Dekoncentrálás versus pólusképzés


Kontextus h tt r2

KONTEXTUS, HÁTTÉR

  • OTK 2005 ‘Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek’


Elv r sok diszpoz ci

ELVÁRÁSOK, DISZPOZÍCIÓ

  • ‘A területi kohézió két legfontosabb térkategóriáját a városi és a vidéki terek jelentik’

  • ‘A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése (élhető városok dinamikus fenntartható rendszere)’

  • ‘Kiegyensúlyozott területi fejlődést szolgáló várospolitikai célok:- a főváros nemzetközi versenyképességének erősítése,- a regionális központok kijelölése és a fejlesztési pólusok, mint a gazdaság hajtóerejének támogatása,- a középvárosok térszervező erejének erősítése,- a kisvárosok szerepe a rurális, elmaradott térségek dinamizálásában’

  • …város-vidék, városhálózat, ter.koncentr, finansz, vers-fogl


Policentrikus v ros r gi pur

POLICENTRIKUS VÁROS-RÉGIÓ (PUR)

  • ‘Policentric Urban Region’ – [Parr 2003]

  • (1) egymástól elkülönült városok alkotják,(folyosó, halmaz).

  • (2) van egy minimáliselkülönültség a városok között,

  • (3) felső limit pl. egy órán belül megközelíthető települések.

  • (4) sűrűbb, mint a nem-PUR térségek,

  • (5) A PUR-t alkotó centrumok nincsenek egymással klasszikus hierarchikus viszonyban,

  • (6) Erős és kölcsönös belső kapcsolatrendszer(gazdasági, kereskedelmi, átfedő munkaerőpiaci stb.)

  • (7) Az egyes centrumok specializálódnak, saját profiljuk alakul ki az együttműködésben, amit külső kapcsolatokban is képviselnek.


Policentrikus v ros r gi pur1

POLICENTRIKUS VÁROS-RÉGIÓ (PUR)

  • Policentrikus = nem monocentrikus

  • Nem hierarchikus(= kapcsolat csak eltérő szintek között)

  • Nem felülről lefelé szerveződő (bár aktív településpolitikát igényel)

  • Nem elosztási modellen alapszik

  • Nem a közbenső szint felértékelődése, (ez még a régi struktúra)

  • Hangsúly a horizontális (adott szinten belüli) együttműködés

  • Csomópontok hierarchiája helyett hálózati szintek hierarchiája?

  • Csomópont, hálózat, térség – a térség számára kell eredményes fejlődést biztosítani

  • Fa-struktúra – rács-struktúra – kis-világ – limitált kis-világ


Policentrikus v ros r gi pur2

POLICENTRIKUS VÁROS-RÉGIÓ (PUR)

  • Policentrikus városhálózatra nem azért van szükség, mert ez a hálózat hatékonyabban tudná kiszolgálni az elosztási modellt, hanem azért, mert a belső erőforrások hasznosításához, a térségi endogén fejlődés előmozdításához a térségben lévő települések sokoldalú hálózatosodására van szükség, és ennek a fejlődésnek a bázisa a policentrikus városhálózat.

  • A hálózatok értéke: aggregált és felhasználói előnyök

  • Műsorszóró hálózat: Sarnoff-törvény: constans / lineáris

  • Kétirányú kommunikáció: Metcalfe-törvény: lineáris / négyzetes

  • Csoport-formáló hálózatok: Reed-törvény: 2n-1 / 2n


Policentrikus kist rs gi modell

POLICENTRIKUS KISTÉRSÉGI MODELL

  • A kistérségi szint felértékelődése

  • Nem a korábbi kistérségi modellre kell a terveket építeni

  • Új gazdasági folyamatok: (agglomerálódás, klaszterképződés,)

  • Új társadalmi folyamatok: (szuburbanizálódás)

  • Új környezeti követelmények, új hálózati összefüggések

  • A közlekedés új lehetőségei: információs technológia a szervezésben és a szabályozásban is

  • Cél: gazdag mintázatú belső kapcsolatrendszer kialakítása, amely gazdaságos, működőképes, társadalmilag vonzó, környezetileg megfelelő

  • Itt kezdődik a tulajdonképpeni közlekedéstervezés


A kist rs gi szint fel rt kel d se

A KISTÉRSÉGI SZINT FELÉRTÉKELŐDÉSE

  • Érzékelhető tendencia egy súlyponteltolódás az ország / megye / település szintek felől a régiók / kistérségek irányába

  • „Felülről lefelé” uniós érdekek NUTS I - II - III - IV - V

  • EU - ? - O - R - M - K - T

  • Egy adott szint a szomszédjaitól tud funkciókat átvenni


A kist rs gi szint fel rt kel d se1

A KISTÉRSÉGI SZINT FELÉRTÉKELŐDÉSE

  • „Alulról” spontán folyamatok: szuburbanizálódás

  • Kezdete a vasútépítés időszaka (helyi érdekű vasutak) még kompakt településmagokkal

  • A gépkocsi megjelenése = folytonos térségi hozzáférés, a városok szétterülése

  • Monofunkciós települések kialakulása (alvóváros, üdülőtelep, - mg-i ellátás, vízellátás, hulladék-befogadás)


J kist rs gi modell jelenik meg

ÚJ KISTÉRSÉGI MODELL JELENIK MEG

  • Nem a korábbi kistérségi modellre kell a jövő terveit építeni

  • A kistérségek négy típusa: (nagy)városkörnyéki (kis)város-központú többközpontú központ nélküli

  • „A központ elérhetősége”értelmezés ma is kísért…


J gazdas gi folyamatok

ÚJ GAZDASÁGI FOLYAMATOK

  • Miközben azelterjedt szlogen szerint a fizikai közelségnek csökken a jelentősége, a gyakorlatban számos ennek ellentmondó tapasztalatot lehet rögzíteni

  • Új gazdasági folyamatok jelentek meg vagy kerültek az érdeklődés középpontjába

  • Agglomerálódás (Krugman, Paul 1991 International Trade) Lehetővé teszi a jövedelem növekedését. Ön-erősítő folyamat, alapja a külső méret-gazdaságosság..

  • Klaszterképződés (Porter, Michael 1990 Competitiveness of Nations) Elősegíti az innovációt és az exportot


J t rsadalmi folyamatok

ÚJ TÁRSADALMI FOLYAMATOK

  • Miközben a szuburbanizáció folyik tovább, jelentős változások vannak a települések közötti kapcsolati igényekben

  • A korábbi egydimenziós kapcsolatok (alvóváros stb.) helyett sokoldalú térbeli kapcsolatok igénye jelenik meg. Monofunkciók helyett jól elérhető funkciók skálájára van igény, mind városokon belül, mind településközi viszonylatban. Az elérhetőség megteremtése nem kizárólag közlekedési feladat, hanem részben új területfelhasználási racionalitást igényel. (Közelebb is lehet hozni a célpontokat)


J k rnyezeti k vetelm nyek

ÚJ KÖRNYEZETI KÖVETELMÉNYEK,

  • Új igények a gazdaság részéről, új igények a társadalom részéről - és hozzá új feltételek a környezet részéről. Így áll össze a G + T + K fenntarthatósági megközelítés.

  • Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás és térségi önvédelem

  • A térbeli fenntarthatóság belső és külső követelményei: a térség gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt képes legyen tartósan kiegyensúlyozott életlehetőséget nyújtani a helyben érintettek számára; ezt ne mások rovására tegye és ugyanakkor ebben mások ne akadályozzák meg.


J h l zati sszef gg sek

ÚJ HÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

  • A belső kapcsolatok mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség

  • A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság.

  • A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket.


J h l zati sszef gg sek1

ÚJ HÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

  • Legújabb fejlemények a hálózatok kutatásában: „kicsi a világ” hálózatok. (Barabási Albert László 2002 Behálózva) „Hány kézfogásra vagyunk az USA elnökétől” avagy a legkevesebb átszállást igénylő hálózatok kialakítása

  • Az ebből a szempontból hatékony hálózatok nem rács jellegűek, hanem lokális gócokat összekapcsoló esetleges távolsági kapcsolatokra épülnek. (sejtek, baktériumok, Internet, vagy a légi közlekedés viszonylatai)

  • E hálózatok stabilnak mutatkoztak a véletlen hibára, viszont nagyon sebezhetőek szándékos beavatkozásokkal (a legnagyobb csomópontok módszeres kikapcsolása)


A k zleked s j technol giai lehet s gei

A KÖZLEKEDÉS ÚJ TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI

  • Korábban elsősorban a járműtechnológián és a hozzá kapcsolódó pályák építésén volt a hangsúly. (vasút, autó, repülőgép, TVG)hatásait végigkísértük a szuburbanizálódás alakulásában

  • A jövő felelős módon való alakításában egyik kulcs a ma rendelkezésre álló technológia felhasználása a közlekedésszervezésében és szabályozásában (nem csak a hardver)

  • Új technológiai lehetőségek új igények kielégítésére Egyaránt hiba lenne, ha az új technológiával a tegnap feladatait oldanánk meg, vagy ha a mai kihívásokat a tegnapi technológiával próbálnánk megoldani.


A c l gazdag mint zat helyi kapcsolatrendszer l trehoz sa

A CÉL: GAZDAG MINTÁZATÚ HELYI KAPCSOLATRENDSZER LÉTREHOZÁSA

  • A cél gazdag mintázatú belső kapcsolatrendszer létre-hozása, gazdaságos, működőképes, társadalmilag von-zó, környezetileg megfelelő kapcsolatok kiszolgálására.

  • A korábbi településnél nagyobb térség, város és környéke, vagy egy kistérség egésze válik egyre inkább az intenzív kapcsolatrendszer egységévé.. (Ez az egység tekintendő tehát a védendő „helyek terének”)

  • A korszerű gazdaság és a mai társadalom sokoldalú, sokirányú kapcsolatokat nyújtó hálózatokat igényel.

  • Az igényeket úgy kell közlekedéssel kiszolgálni, hogy az eredmény megfeleljen a fenntarthatóság harmadik pillérének, a környezet feltételeinek.


Egy intelligens fenntarthat kist rs gi k zleked si rendszer n h ny jellemz je

EGY INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ KISTÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER NÉHÁNY JELLEMZŐJE

  • Új igényekhez új lehetőségek: infokommunikáció és közlekedési technológia

  • Legalsó szint: egy vegyesfunkciós, gyalogostávolságokon alapuló kompakt mikrotér (szomszédsági egység)

  • Az alacsonyforgalmú kistérségekben igényvezérelt szolgáltatást segítő diszpécserközpontokra támaszkodva egyre inkább fel kell oldani a személyszállítás és az áruterítés merev elkülönítését és közös logisztikaimegoldásokat kell találni,

  • A nap egy részében menetrendszerű közlekedéssel ellátható térségekben is hasonló megoldásokat kell bevezetni a kisforgalmú napszakokban.


Egy intelligens fenntarthat kist rs gi k zleked si rendszer n h ny jellemz je1

EGY INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ KISTÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER NÉHÁNY JELLEMZŐJE

  • A menetrendszerű közlekedéssel ellátható tartomány is megnövelhető kisbuszok, helyi taxi-fuvarozók és hasonló lehetőségek rugalmas közös szervezésével.

  • Csomóponti és átszállási kapcsolatok igényes megoldása részben már a külső kapcsolatokat biztosítja

  • Kistérségi közlekedési szövetségeket, megbízói együttmű-ködéseket a tényleges kapcsolati igényekre kell létrehozni, nem pedig országos kampányfeladatként, egységesítve.

  • A korábbi prioritással szemben a sokirányú kapcsolatok szempontjából éppen a többközpontú, vagy központ nélküli kistérségek indulnak előnyösebb pozícióból

  • Utasbarát szervezési módszerek és szolgáltatások


Sszefoglal s

ÖSSZEFOGLALÁS

  • A kistérségi szint felértékelődése

  • Nem a korábbi kistérségi modellre kell a terveket építeni

  • Új gazdasági és új társadalmi folyamatok: új környezeti követelmények, új hálózati összefüggések, új technológiai lehetőségek

  • Információs technológia a szervezésben és a szabályozásban is

  • Cél: gazdag mintázatú belső kapcsolatrendszer kialakítása, amely gazdaságos, működőképes, társadalmilag vonzó, környezetileg megfelelő

  • Mindezek figyelembevétele alapján tervezhető meg egy intelligens, fenntartható kistérségi közlekedési rendszer


Fleischer tam s mta vil ggazdas gi kutat int zet http www vki hu tfleisch tfleisch@vki hu1

POLICENTRIKUS VÁROSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch/> <[email protected]>

ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete

Társadalomtudományok Módszertana Tanszék

Településtudományi és humánökológia szakirány

Az épített környezet humánökológiája - közlekedés

http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/

Budapest, 2007 március 26.


  • Login