Futball a magyar irodalomban
Download
1 / 35

Futball a magyar irodalomban - PowerPoint PPT Presentation


  • 76 Views
  • Uploaded on

Futball a magyar irodalomban. Alföldy Jenő az Eső c. folyóiratban megjelent cikke nyomán.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Futball a magyar irodalomban' - gage


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Futball a magyar irodalomban

Futball a magyar irodalomban

Alföldy Jenő az Eső c. folyóiratban megjelent cikke nyomán


  • Egyetértek Mándy Ivánnal, amikor a futball szóhoz ragaszkodik. A futball becézhető, a labdarúgás nem. A focit az ember már az anyaméhben elkezdheti, és folytathatja halálig. Labdizni csak kettő és öt év közt labdizhatunk.



Mándynak hinni kell, amikor azt mondja szinte gyerekes - persze, hogy gyerekes, hiszen a játékból soha kinőni nem akaró! - daccal: azért is futball és nem labdarúgás (sőt fodbal, ahogy a Tisza Kálmán téri gyereknek a cowboy nem kauboj, hanem kovboj)…


„…azértis korner és nem szöglet; taccsbíró és nem oldalbíró; hendsz és nem kezezés; fault és nem felvágás; egy-null és nem egy-nulla!”


  • Elvégre a lelátón (tribünön!) többnyire nem nyelvészek, nem akadémikusok, stiliszták és nyelvőrök ülnek, hanem szurkolók, akarom mondani, drukkerek, akik egymás közt nemzedékről nemzedékre hagyományozták a félig értett, idegen eredetű sportkifejezéseket.



K lnoky l szl
Kálnoky László felháborodott bekiabálásaik legbelülről törnek föl, és a szalonképesség szándéka nem cseréltetheti őket szép, kerek magyar kifejezésekre.

  • Nem pusztán az az egészséges nemzeti érzés vezérelte ebben, mely többé-kevésbé mindnyájunkra jellemző: mi, magyarok, legalább a sportban elérhetjük, hogy Amerikában vagy Európa távoli országaiban ne tévesszék össze Budapestet és Bukarestet, s ne az örök vesztest, hanem olykor a győztest is lássák bennünk.


  • Az izgatta, hogy mire képes az ember, hol az emberi teljesítőképesség végső határa. Kevesen éltek olyan fejlett emberiségtudattal, mint ő: méltó utóda ebben is a nagy hazai romantikusoknak, Vörösmartynak, Madáchnak. Nemcsak az úgynevezett magas kultúrában, hanem a fizikai teljesítményekben is méltányolni tudta azt, hogy az ember képes kifejleszteni azokat az adottságokat, melyekkel áttörheti szűkre szabott léte korlátait.


Ferdinandy gy rgy
Ferdinandy György teljesítőképesség végső határa. Kevesen éltek olyan fejlett emberiségtudattal, mint ő: méltó utóda ebben is a nagy hazai romantikusoknak, Vörösmartynak, Madáchnak. Nemcsak az úgynevezett magas kultúrában, hanem a fizikai teljesítményekben is méltányolni tudta azt, hogy az ember képes kifejleszteni azokat az adottságokat, melyekkel áttörheti szűkre szabott léte korlátait.

  • Ferdinandy György például - aki ötvenhatos emigrációja és sokéves nyugat-európai hányattatása után Puerto Ricóban kötött ki, ahol nyugdíjazásáig világirodalmat tanított a "szerecseneknek", s tanítás után futballozott velük, míg bírta velük tartani az iramot - szomorúan idézi föl írásaiban az ötvenes évek hazai fociját.


  • Szerinte 1949 táján, amikor a Fradit adminisztratív intézkedéssel szétszórták, legjobb játékosait a Honvédba vezényelték, s nevét ÉDOSZra, majd Kinizsire változtatták, gyakorlatilag felszámolták azt a gyönyörű magyar futballt, amely annyi hívet szerzett neki.


Szab l rinc
Szabó Lőrinc intézkedéssel szétszórták, legjobb játékosait a Honvédba vezényelték, s nevét ÉDOSZra, majd Kinizsire változtatták, gyakorlatilag felszámolták azt a gyönyörű magyar futballt, amely annyi hívet szerzett neki.

  • Az ötvenes évek nagy futballsikerei a szellemi élet nagyságait sem hagyták közömbösen. Sőt, nemcsak a sikersorozat, a váratlanul jött ötvennégyes kudarc is szóra bírta a korszak nagy "öregjét", Szabó Lőrincet. Vereség után címmel háromrészes költeményben érzékeli a magyar futball jelképértékű eredményeit és a nyomukba lépő csalódást.


Csan di imre
Csanádi Imre intézkedéssel szétszórták, legjobb játékosait a Honvédba vezényelték, s nevét ÉDOSZra, majd Kinizsire változtatták, gyakorlatilag felszámolták azt a gyönyörű magyar futballt, amely annyi hívet szerzett neki.

  • Volt pedig, aki már a sikerek évadán, az 1953-as londoni 6:3 nyomán is józanságra intette örömmámorban úszó nemzetünket. Csanádi Imre két szép epigrammával próbálta hűteni az egetverő lelkesedést.


  • Az "aranylábak" világhíre helyében szívesebben venné, ha a külföld figyelme arra érdemes magyar fejeket is kitüntetne: "Vélnek a hamvadozó égaljon fölmeredőben / roppant Lábat, arany fény koszorúzza körül. / Ez Magyarország hát... - bólintanak áhítatukban. / Hé, fejet is hordunk! - (Nem hiszik el, ne pofázz.)"


  • Elég nagy merészség volt szembeszállnia Csanádinak azzal a közhangulattal, amelyben a tömeg és a politikai hatalom történetesen találkozott. Igaz, az ötvenhármas esztendő épp az átmeneti politikai enyhülés éve volt, az ország vezetője ekkor Nagy Imre, akinek nevezetes, kuláklistát eltörlő kormányprogramját éppen Csanádi köszöntötte versben, a futball-epigrammáknál alig két hónappal korábban.


We res s ndor
Weöres Sándor azzal a közhangulattal, amelyben a tömeg és a politikai hatalom történetesen találkozott. Igaz, az ötvenhármas esztendő épp az átmeneti politikai enyhülés éve volt, az ország vezetője ekkor Nagy Imre, akinek nevezetes, kuláklistát eltörlő kormányprogramját éppen Csanádi köszöntötte versben, a futball-epigrammáknál alig két hónappal korábban.

  • Weöres Sándort például egy pillanatra sem tudta kimozdítani kedélyvilágából a foci vagy bármely sportesemény. Az 1972-es olimpia hírére például ilyen szavakkal válaszolt: "Untat az ugri-futi."


Kormos istv n
Kormos István azzal a közhangulattal, amelyben a tömeg és a politikai hatalom történetesen találkozott. Igaz, az ötvenhármas esztendő épp az átmeneti politikai enyhülés éve volt, az ország vezetője ekkor Nagy Imre, akinek nevezetes, kuláklistát eltörlő kormányprogramját éppen Csanádi köszöntötte versben, a futball-epigrammáknál alig két hónappal korábban.

  • Legjobb költőink közül Kormos István vitte legtöbbre a labdarúgásban. Hírlett róla, hogy tizennyolc évesen a Fradi ifjúsági első csapatában játszott, sőt, egyszer a felnőtt Fradi I.-ben is magára ölthette a zöld-fehér mezt, csak aztán jött a háború, a bajnokságot felfüggesztették, s a játékosokat a frontra vezényelték.



  • Valamelyik írótársa egyszer elhatározta, hogy utánanéz a negyvenes évek első felének sportsajtójában, hogyan is írtak Kormosról, amikor a Fradi első csapatában játszott. Az elsárgult újságlapról hamarosan lehangoló sporttörténeti tényre derült fény. A mérkőzést a Ferencváros elvesztette, és a csapat teljesítményének összefoglalójában ilyen értékelés volt olvasható: "A csatársor kerékkötője a fiatal Kormos volt."


Benj min l szl
Benjámin László a negyvenes évek első felének sportsajtójában, hogyan is írtak Kormosról, amikor a Fradi első csapatában játszott. Az elsárgult újságlapról hamarosan lehangoló sporttörténeti tényre derült fény. A mérkőzést a Ferencváros elvesztette, és a csapat teljesítményének összefoglalójában ilyen értékelés volt olvasható: "A csatársor kerékkötője a fiatal Kormos volt."

  • A negyvenes és ötvenes évek fordulója tájáról maradt fenn az a fénykép, amely az akkori írók csapatát örökíti meg. Kimagaslik köztük a daliás hátvéd, Benjámin László. A Rákosi-politika lelepleződése után a költő úgy látta, hogy sok minden talmiságnak bizonyult, amiben ő szentül hitt. Önéletrajzi részlet című versében úgy emlékezett vissza ifjúságára, hogy ha mindent elölről kezdhetne, inkább a labdarúgást választaná, mint az irodalmat:



J kely zolt n
Jékely Zoltán ifjan kedvem és bokám - / nem nézegetnék sanyarodva vissza / kudarcaimra, létem derekán. / Hallgatna rám legalább egy csapat, / lehetnék abban tréner (az-az edző), / taníthatnám a fiatalokat..."

  • A fociversek szerző közül jó néhányat nem volna szabad kifelejteni, például Zelk Zoltánt, aki nemcsak a lóversenyeknek, hanem a futballmeccseknek is szorgalmas látogatója volt. A legszebb verset a futballról azonban Jékely Zoltán írta Futballisták címmel.


  • "Egy roppant meccsre készülődtem, / Melyet talán Uruguay / népével vívunk a mezőben, / és győzni, vagy halni muszáj!" A felnőtt emlékeiben most is él ez a vágy olthatatlanul: "S mint Toldi vén lovában harc zajátul, / a régi tűz bennem is fellobog, / s, szép passzaiktól, megfogyatkozott / combizmom össze-összerándul." A vers az általános, örök emberi jelképek szintjére emeli a focit: "- Mindig lesz a nagyvárosok határán / egy-egy letarolt gyepű rét, / hol hűvös alkonyati órán / hallani e mély dobzenét, // mely mérföldekről mágnesez magához / labdaéhes diákot és inast, / s egy-egy bolyongó, dérütött pasast, / ki eltűnődve dől a kapufához."


ad