A környezetjogi szabályozásról

1. A környezetjogi szabályozásról 2005. 09. 26.

2. A környezethez való jog • 1972 Stockholm • 1992 Rio de Janeiro Magyar jogban: • 1976. Évi II. törvény az emberi környezet védelméről 2.§ • 1949. Évi XX. tv Alkotmány 18.§ és 70/D.§

3. Alapvető jogok

4. A környezethez való jog elemei • 1/ Állami cselekvés • 2/ Egyenlően mindenkié • 3/ Mentális és fizikai egészség A környezet jellemzői: • Egészséges • Biztonságos • Zavartalan • Esztétikus

5. A környezetjogi szabályozás módszerei • 1970’es évek – Kezdetben nincs tudatos, integrált szabályozás • A rendszeralkotó jegyek nem ország-specifikusak • Kétféle alapmodell a szabályozásban: - Kódex jellegű szabályozás - Kerettörvény jellegű szabályozás

6. A módszertan megalapozása • Milyen jogi eszközöket alkalmazunk? • Ezeket milyen eljárási rendben alkalmazzuk? • Melyek a kapcsolódási pontjaik? Ellentmondásaik? • Melyek a fejlődés irányai? • Hol vannak a jogalkalmazás csomópontjai? • Milyen értelmezési problémákra számíthatunk?

7. A metodikai rendszer három alapproblémája • 1. A környezetpolitika és a környezetjog elhelyezkedése a jogi rendszerben. • 2. A jogi és állami befolyás érvényesülésének módszere. • 3. Környezethasználat, környezetterhelés megengedhető, elfogadható mértékének meghatározása.

8. 1. A környezetpolitika és a környezetjog elhelyezkedése a jogi rendszerben. • Belső és külső integráció- - környezeti érdek, - környezeti elem, - közigazgatás integrációja. A két módszertani vetülete: • szektorális szabályozás • integrált szabályozás

9. 2. A jogi és állami befolyás érvényesülésének módszere • Hagyományos eszközök • Gazdasági eszközök • Önszabályozás

10. a terhelés mérhetősége, számszerűsítése, A mértékrendelkezések valamely fajtájával. a terhelés kereteinek rugalmas meghatározása, a technika állásához igazodva 3. A környezethasználat elfogadható mértékének meghatározása

11. A környezetjog belső és külső integrációja Az integráció szintjei: • KÜLSŐ – a gazdasági életben. • BELSŐ – a környezeti elemek között. • SZERVEZETI – a közigazgatásban.

12. KÜLSŐ INTEGRÁCIÓ • Minden államban kezdeti stádiumban van. • Fenntartható fejlődés gondolata. • Együttesen kell hozzá alkalmazni a gazdasági és az önszabályozó eszközöket.

13. BELSŐ INTEGRÁCIÓ • A hatások együttes kezelése • 2001. „egységes környezethasználati engedély” • IPPC – OECD által 1991-ben kidolgozott, Alapelvei: • kár minimalizálása, • életciklus-elemzés, • Kockázatelemzés, • hatásorientált eszközök alkalmazása, …stb. • 96/91 EU Direktíva • 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet

14. A hatásvizsgálat, mint az integráció alappéldája A hatásterületek típusai: • Közvetlen • Közvetett • Teljes

15. 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről • 3. számú melléklete felsorolja az engedélyező szerveket településrendezési tervek, helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában Pl.: ÁNTSZ Tűzoltóság, Közlekedés Felügyelet, Műszaki Geológiai Szolgálat, Országos Atomenergia Hivatal,… stb.

16. A jogi, állami befolyásolás érvényesülésének módszere • Állami közhatalom gyakorlása a közigazgatás módszereivel • Három módja: - közigazgatás - gazdasági szabályozás - önszabályozás Mindhárom elsősorban jogi eszközök révén valósul meg.

17. 1. Hagyományos szabályozás tervezés közigazgatás eszköze hatás jogalkotásellenőrzésvisszacsatolás szankció

18. 2. A gazdasági szabályozás piac reagál környezethasználó reagál Környezeti tervezés jogalkotás szerkezet Hatás váltás visszacsatolás környezeti és piaci válasz korrekciós intézkedés közigazgatási ellenőrzés

19. 3. Az önszabályozás piaci válasz menedzsment váltás jogalkotás jogon kívüli szab. Környezeti és piaci válasz hatás tervezés folyamatos korrekció visszacsatolás közigazgatás ellenőrzése

20. A környezethasználat elfogadható mértéke Cél: a megelőzés és a szennyezés csökkentése. Két megoldás: • standardok alkalmazása • technológiák általános követelményei

21. A mértékrendelkezésekről: • Félúton a közig. H. és a jogszabályok között. • Oka: sajátos szakmai tartalom. • Specifikus mértékrendelkezések: egyedi eset – közig. H.

22. A mértékrendelkezések csoportosítása • Határértékek - imissziós értékek - emissziós értékek termékre tevékenységre • Közvetlen előírások alkalmazási biztonsági • listák

23. A közvetlen előírásokról A mértékrendelkezések és a technológiai előírások között vannak félúton. • Magatartási-, • Szakképzettségi-, • Felszereltségi követelményeket határoznak meg. • A termék anyagát, összetételét, összeállítását, alkalmazásának feltételeit. • Előírások: alkalmazási biztonsági

24. Listák Megadják: A környezetvédelmi követelmények alkalmazási körét. Pl.: - védett növény-, • állatfajok, • Engedélyezés alá vont tevékenységek.

25. Mértékrendelkezésekről összességében: • Konkrét követelmények • számszerűen, vagy • más egyértelmű módon, vagy • jogszabályban, közigazgatási határozatban megfogalmazva. • Ellenőrzésük jogilag egyszerű. • Egyszerű eszköze a bizonyításnak.

26. A környezethasználat technikája, technológiája • BAT - best available technology • BATNEEC – best available technology not entailing excessive cost • Célja: a kibocsátások csökkentése. • Tartalma: - technológia, - eljárások • Az elérhetőségről. • A legjobbról.

27. A magyar szabályozásban: • 1995. évi LIII. tv. 4.§ • 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet

28. A BAT kiválasztásának szempontjai: • Kevés hulladék • Kevésbé veszélyes anyagok • Újrafelhasználás • Alternatív üzemeltetési módok • Műszaki fejlődés • Kibocsátások természete • Engedélyezés időpontja • Bevezetéshez szükséges idő • Energiahatékonyság • Kibocsátások hatása a környezetre • Baleseti kockázat • Információk.

29. Egyéb, rokon megoldások: • EU: hulladékgazdálkodás: „leghatékonyabb égetés” „legközelebbi elérhető létesítmény” • USA: levegőtisztaság-védelem: „elérhető legkisebb kibocsátás”

30. Technikai és technológiai előírásokról: • Meghatározottság viszonylagos bizonytalansága • Tartalom változtatásának igénye • Hazai és nemzetközi tapasztalatok • A tartalmi követelmények csak keretet adnak. • Követelmény és gyakorlat összevetése. • Ellenőrzés új feladatai a közigazgatásban Hatékonyság: BAT és a mértékrendelkezések együttes alkalmazása.

31. Hogyan alkalmazzuk a szabályozási módszereket? • Cél: a szabályozás és a jogi eszközök együttes alkalmazása. • Választás alapja: metodika és környezetpolitika. • Szempontok:

32. A probléma típusa, súlya, sürgőssége: • Katasztrófa helyzet: közvetlen és gyors beavatkozás. • Állandósult környezeti ártalom: gazdasági ösztönzők bevonása. • A leghatékonyabb megoldás: A veszély, ártalom és kár meghatározása alapján. • Gazdasági hatékonyság: A környezeti erőforrásokkal piacgazdasági keretekben gazdálkodunk.

33. Igazságosság, arányosság: társadalmi megítélés esélyegyenlőség versenysemlegesség • Információ: megfelelő: - forrása-, - hozzáférés-, és - az információhordozó kiválasztása

34. Közigazgatás és gyakorlat összevetése: szempontok: - szakmai- - felszereltségi- - személyi-, - anyagi-, • A megvalósítás költségei: előnyök és költségek • Elfogadhatóság: a társadalom: képes és hajlandó erre.

35. A szabályozás rendszere • Kerettörvény a Ktv. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. • 3.§ (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek különösen a) (…) m) • 3.§ (2) (…) e törvénnyel összhangban külön törvények rendelkeznek (…)

36. A kapcsolódás rendje: Ktv. Bányászat,hulladék,közlekedés,vadgazdálkodás,természetvédelem,stb. Alacsonyabb szintű jogszabályok Végrehajtási rendeletek Országos szintű jogszabályok Helyi szabályozás Műszaki normák

37. Nemzetközi keretszabályozás Elvek Prioritások Általános követelmények Hulladékgazdálkodás tervezése Hatóság hulladéktermelő/kezelő Engedélyezés Bejelentés nyilvántartás tájékoztatás Hatósági ellenőrzés Felelősség Nemzetközi kapcsolatok rendezése

38. Nemzetközi részletes szabályozás: Hulladékgazdálkodási prioritások részletes kifejtése Megelőzés Újrahsználat Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Ellenőrzés

39. Helyi, területei részletes szabályozás: Engedélyezési feltételek, hulladékkezelési előírások Általában egyes tevékenységre telephelyre Ellenőrzés Felelősség

40. Műszaki-szakmai előírások Hulladékkezelési tevékenységek feltételeinek megadása.

41. Ktv-ről, mint kerettörvényről: • Célja. • Hatálya: - tárgyi-, - személyi.

42. A környezet védelmét szolgáló jogintézmények rendszere • Ktv. 37.§ (1) és (2) az állam szerepvállalása. • A jogintézmények területei: 1. Közigazgatás 2. Polgári jog 3. Büntetőjog

43. Közigazgatás területén: • Közvetlen • Közvetett hatást kifejtő intézmények • 64.§ ide vonja: - a környezetvédelmi hatóság tevékenységét - az információs rendszer működtetését - anyagok, termékek, technológiák …engedélyezése - kárelhárítás szervezése

44. Polgári jogi eszközök: • Személyek jogi védelme • Iparjogvédelem • Szomszédjogi szabályok • Birtokvédelem • Kártérítés

45. Büntetőjogi szabályok: • Környezetkárosítás • Természetkárosítás • Környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése • Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

46. Köszönöm a figyelmet! • Viszontlátásra!