1 / 18

STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK

STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK. ERŐMÓDSZER. A HATÁROZATLANSÁG DEFINÍCIÓJA.

gabby
Download Presentation

STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK ERŐMÓDSZER

  2. A HATÁROZATLANSÁG DEFINÍCIÓJA Ha a külső és belső kapcsolatok merevségi fokszáma nagyobb szerkezetre felírható független egyenletek számánál, a szerkezet (megtámasztásait tekintve) STATIKAILAG HATÁROZATLAN. A határozatlanság FOKSZÁMát az ismeretlen kapcsolati dinámok számának és a független statikai egyenletek számának különbsége adja.

  3. A HATÁROZATLAN SZERKEZET TULAJDONSÁGAI A statikailag határozatlan szerkezetet külsőleg vagy belsőleg a feltétlenül szükségesnél TÖBB kapcsolat rögzíti, így megtámasztása (általában) MEREV. A külső vagy belső többletmerevség miatt a szerkezet a hasonló határozott szerkezetekhez képest KISEBB ALAKVÁLTOZÁSOKAT mutat, és a (többlet) kapcsolatok kiesése esetén is állékony marad. Ugyanakkor a szerkezetben (épp a nagyobb merevség miatt) a határozott tartókkal ellentétben A KINEMATI-KAI TERHEKBŐL IS ÉBREDNEK FESZÜLTSÉGEK.

  4. A STATIKAILAG HATÁROZOTT SZERKEZETEK SZÁMÍTÁSI MÓDJA A STATIKAILAG HATÁROZOTT tartó kereszt-metszeteiben az igénybevételek (a felírható statikai egyenletekből, a szerkezet keresztmetszeti és anyagjel-lemzői nélkül is) EGYÉRTELMŰEN meghatározhatók. Az igénybevételek ismeretében azután (most már a keresztmetszeti és anyagjellemzők felhasználásával) a keresztmetszetek elmozdulásösszetevői is előállíthatók. A határozott szerkezetben tehát a KAPCSOLATI DI-NÁMOK, IGÉNYBEVÉTELEK és az ELMOZDULÁS-KOMPONENSEK KÜLÖN-KÜLÖN IS számíthatók.

  5. A STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK SZÁMÍTÁSI MÓDJA A STATIKAILAG HATÁROZATLAN tartó csomópontjaiban az IGÉNYBEVÉTELEK és az ELMOZDULÁSOK már csak EGYÜTT kezelhetők: a STATIKAILAG EGYENSÚLYI igénybevétel-rendszerek közül az adja a megoldást, amelyik a KINEMATIKAI feltételeket is teljesíti, ill. a KINEMATIKAILAG LEHETSÉGES elmozdulás-rendszerek közül az lesz a megoldás, ami a csomópontok STATIKAI EGYENSÚLYÁT is biztosítja.

  6. A STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK SZÁMÍTÁSI MÓDJA A STATIKAILAG HATÁROZATLAN tartó (belső vagy külső) csomópontjaiban az IGÉNYBEVÉTELEK és az ELMOZDULÁSOK hatása már NEM VÁLASZTHATÓ SZÉT: a keletkező elmozdulás MEGVÁLTOZTATJA az támaszerőket, az igénybevétel-eloszlást. A számíthatóság érdekében két feltételezést tehetünk: • A csomópont(ok) elmozdulási lehetőségét ideiglenesen FELSZABADÍTJUK, és a kialakuló (már statikailag HATÁROZOTT) TÖRZSTARTÓN keressük azt a támaszerő-igénybevétel-eloszlást, amely mellett a felszabadított csomópont összegzett elmozdulása zérus lesz. Ilyenkor tehát a kapcsolati ERŐket keressük, így a módszer neve: • A csomópontok elmozdulási lehetőségét ideiglenesen MEGSZÜNTETJÜK, és a kialakuló (eltolódás-, ill. elfordulásmentes támaszpontokkal rendelkező elemi tartókon keressük azt a CSOMÓPONTI ELMOZDULÁS-RENDSZERt, amely mellett a tényleges szerkezet csomópontjainak statikai egyensúlya teljesül. Ilyenkor tehát a csomóponti ELMOZDULÁSokat keressük, így a módszer neve: ERŐMÓDSZER ELMOZDULÁSMÓDSZER

  7. M M M M R R R R A STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK - ERŐMÓDSZER Végtelen sok támaszerő- és igénybevétel-rendszer alkalmas a teher egyensúlyo-zására, de csak EGY olyan van, ami a kinematikai feltételeket IS kielégíti. ey ey ey ey

  8. A STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK - ERŐMÓDSZER Az erőmódszer alkalmazása során a statikailag ha-tározatlan szerkezetet külső vagy belső kapcsolata-inak ideiglenes átvágásával addig „lágyítjuk”, míg statikailag határozottá válik. Az így létrejövő törzs-tartón a terhek ismeretében már minden belső erőt, minden elmozdulást meg tudunk határozni, azon pontok, keresztmetszetek elmozdulásait is, ame-lyekben csak az átvágások nyomán keletkezhettek elmozdulások. Minthogy célunk az eredeti szerkezet viselkedésének meghatározása, ezeket az elmozdulá-sokat valahogyan meg kell szüntetnünk.

  9. A STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK - ERŐMÓDSZER Azon elmozdulások megszüntetésére, amelyek a terhekből a határozott törzstartón az ideiglenes át-vágási helyeken létrejöttek (ezek az eredeti határo-zatlan szerkezeten nem is létezhetnek!), az átvágá-si helyekre (a megszüntetett kapcsolat jellegének megfelelő), egyelőre ismeretlen nagyságú erőt (vagy nyomatékot) kell alkalmaznunk. E kapcsola-ti dinám(ok) nagyságát abból a feltétel(rendszer)-ből határozhatjuk meg, hogy az átvágási helyen a terhekből és a kapcsolati dinám(ok)ból ébredő elmozdulások összege zérus!

  10. ERŐMÓDSZER A TÖRZSTARTÓ FELVÉTELE A törzstartó felvétele bármilyen külső- vagy belső kapcsolat ideiglenes átvágásával történhet, az alkalmazott megoldást praktikussági szempontok alapján szoktuk kiválasztani: minthogy az egyenletben elmozdulási adatokat kell felhasználnunk, a törzstartót úgy célszerű felvenni, hogy az átvágási hely(ek)en ébredő elmozdulás(ok) meghatározása a legegyszerűbb legyen.

  11. A B C Mq0 Mx1=1 Rq0 Rx1=1 ERŐMÓDSZER A TÖRZSTARTÓ FELVÉTELE Egy határozatlan szerkezethez sokféle törzstartó választható. Természetesen a részletszámítá-sok eltérőek lesznek, de a végleges támaszerő- és igénybevétel-eloszlás, ill. a szerkezet rugalmas vonala az alkalmazotttörzstartótólfüggetlen. q0 eyq0 x1 =1 kN eAyx1=1×x1+eAyq0 = 0 ey x1=1

  12. A B C Mq0 Mx1=1 Rq0 Rx1=1 ERŐMÓDSZER A TÖRZSTARTÓ FELVÉTELE Egy határozatlan szerkezethez sokféle törzstartó választható. Természetesen a részletszámítá-sok eltérőek lesznek, de a végleges támaszerő- és igénybevétel-eloszlás, ill. a szerkezet rugalmas vonala az alkalmazotttörzstartótólfüggetlen. q0 eyq0 x1 =1 kN eCyx1=1×x1+eCyq0 = 0 ey x1=1

  13. A B C Mq0 Mx1=1 Rq0 Rx1=1 ERŐMÓDSZER A TÖRZSTARTÓ FELVÉTELE Egy határozatlan szerkezethez sokféle törzstartó választható. Természetesen a részletszámítá-sok eltérőek lesznek, de a végleges támaszerő- és igénybevétel-eloszlás, ill. a szerkezet rugalmas vonala az alkalmazotttörzstartótólfüggetlen. q0 eyq0 x1 =1 kNm qBx1=1×x1+qBq0 = 0 ey x1=1

  14. eAyx1=1×x1+eAyq0 = 0 eCyx1=1×x1+eCyq0 = 0 a a a 1,1 1,1 1,1 qBx1=1×x1+qBq0 = 0 a a a 1,0 1,0 1,0 ERŐMÓDSZER A TÖRZSTARTÓ FELVÉTELE Az erőmódszer alkalmazása során a statikai egyenletek mellett felírt többlet-egyenlet(ek) MINDIG ELMOZDULÁSI NULL-ÉRTÉKŰSÉGET előíró kompatibilitási (összeférhetőségi) egyenletek. Az egyenlet általános skalár-alakja: a11×x1+a10=0 Az egyenlet általános mátrix-alakja: A×x+a0=0

  15. ERŐMÓDSZER - A HATÁSOK A HATÁROZATLAN TARTÓN A feltételi egyenlet(rendszer) megoldása után ismerjük a szerkezet valamennyi ideiglenesen átvágott kapcsolatában ébredő kapcsolati dinámok értékét. Ezek segítségével bármilyen hatás (támaszerő, igénybevétel, elmozdulás, stb.) a határozatlan tartón, annakbármelyik keresztmetszetére meghatározható. Y = Y0 + S (Yi × xi)

  16. M0 Mx1=1 R0 Rx1=1 ERŐMÓDSZER A TÖRZSTARTÓ FELVÉTELE . 1. hely 3. hely 2. hely F4 q3 q1 A E B C D ey0 x1 =1 kNm ey x1=1

  17. Mq0 Mx1=1 Rq0 Rx1=1 A STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK - ERŐMÓDSZER Egy határozatlan szerkezethez sokféle törzstartó választható. Természetesen a részletszámítások eltérőek lesznek, de a végleges támaszerő- és igénybevétel-eloszlás, ill. a szerkezet rugalmas vonala az alkalmazott törzstartótól független. q0 eyq0 x1 =1 kN eyx1=1× x1 + eyq0 = 0 ey x1=1

  18. M M M M R R R R A STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK - ERŐMÓDSZER Végtelen sok támaszerő- és igénybevétel-rendszer alkalmas a teher egyensúlyo-zására, de csak EGY olyan van, ami a kinematikai feltételeket IS kielégíti. ey ey ey ey

More Related