a k sz l kfi strat gia priorit sai s kapcsolata az oktat si gazat meg jul s val
Download
Skip this Video
Download Presentation
A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 10

A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával - PowerPoint PPT Presentation


  • 78 Views
  • Uploaded on

A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával. Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály „Innováció az oktatásban” konferencia, Budapest, 2011. szeptember 22. A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 1.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával' - fox


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a k sz l kfi strat gia priorit sai s kapcsolata az oktat si gazat meg jul s val

A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával

Dr. Nikodémus Antal

Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály

„Innováció az oktatásban” konferencia,Budapest, 2011. szeptember 22.

a strat giak sz t s szakpolitikai k rnyezete 1
A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 1.
  • Világgazdasági kihívások
    • Az Európai Unió KFI versenyképessége hosszabb távon visszaesést mutat
    • A KFI területi és strukturális különbségei továbbra is nagyok, az európai paradoxon tovább él
    • A világgazdasági válság ellenére az EU nem csökkenti a KFI támogatását és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit
    • Az EU 2020 stratégia megvalósításának Magyarországon is vannak következményei
a strat giak sz t s szakpolitikai k rnyezete 2
A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 2.
  • A hazai helyzet
    • A gazdaság több szempontból is duális szerkezetű, a „gazellák vérszegények”
    • A GDP arányos K+F ráfordítások nagyon lassan nőnek, a vállalati K+F teljesítmény szórása nagy
    • A közfinanszírozású K+F-ben nincs kritikus tömeg, a szektor erősen fragmentált, infrastruktúrája leromlott
    • A közfinanszírozású kutatószektor és a vállalkozások együttműködése nem kielégítő
    • Az összeszedett KFI irányítási rendszernek nincs hagyománya, hiányoznak a szükséges kompetenciák
    • A gazdaság nyitottsága lehetővé teszi a külföldi technológia és tudás gyors abszorpcióját, ami a felzárkózáshoz szükséges
    • Az innovációk humán-erőforrás utánpótlásával gondok vannak
j v k p
Jövőkép
  • „Magyarországon a KFI szakpolitika aktív támogatásával 2020-ra megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer azon kulcsszereplői, amelyek azt követően, a tovagyűrűző hatások révén képesek lesznek dinamizálni a nemzeti innovációs rendszer egészét, ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez és fenntartható tudásgazdasággá válásához.” (munkaváltozat)
  • A jövőkép közvetve iránymutatást ad az oktatási ágazat innovációs rendszerének megújításához (és általában a közszféra innovációnak támogatásához) is.
strat giai priorit sok
Stratégiai prioritások
  • Figyelem a közvetett (pl. adópolitikai, fiskális) és a közvetlen (pl. pályázati) szakpolitikai eszközökre egyaránt, ösztönözve:
    • az erősödő fiatal innovatív KKV-kat, a KKV-k K+F tevékenységét, jobban kihasználva az adóoldali eszközök lehetőségeit
    • a multinacionális cégek K+F központjainak vonzását
    • az elit és kiváló kutatóhelyek és tudásközpontok kritikus tömegének megteremtését
  • K+F minősítési rendszer életbe léptetése
  • Önálló nemzetközi stratégiai fókuszok, elsősorban a tudástranszfer gyorsítására
eu trendek i
EU trendek I.
  • Az Innovációs Unió zászlóshajó kezdeményezés értelmében az Európai Kutatási Térség (ERA) megteremtésének határideje 2014. 2012-ben teszi meg javaslatát az Európai Bizottság az ERA kereteire
  • Magyarország aktívan részt vesz az ERA céljainak definiálásában
  • A hagyományos 5 tengelyen - közös irányítás és koordináció, kutatók és a kutatói közösség, határon átnyúló ERA együttműködések, világszínvonalú kutatási infrastruktúra és tudás transzfer, az ERA külső (globális) dimenziója - kívül fontosnak tartjuk az egyetemi modernizációt, amely a lengyel elnökség céljaival is egybevág.
eu trendek ii
EU trendek II.
  • HORIZON2020: Az EU K+F támogatási programja 2014-2020 között, az FP7 és CIP utódja. Hangsúlyos célok:
    • A szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (TÁMOP, TIOP, GOP stb. integráltabb kezelése)
    • A 2004 után csatlakozott tagállamok részvételének erősítése, versenyhátrányok kompenzálása
    • Kiválóság terjesztése
  • Az egyetemek szempontjából fontos az oktatás jobb integrálása és a töredezettségek kiküszöbölése (pl. egyenetlen fejlesztések, infrastruktúrák)
az oktat si innov ci s rendszer relevanci ja
Az oktatási innovációs rendszer relevanciája
  • A gazdasági realitások jelenleg arra késztetik a kormányzatot, hogy a globális versenyben helytállni képes gazdasági szereplőkre (és a részükre közvetlenül szolgáltatni képes közfinanszírozású szereplőkre) irányítsa a KFI szakpolitika figyelmét
  • Közben nem szabad megfeledkezni a tudásbázisok hosszabb távú „karbantartásáról” és megújításáról sem (együttműködve az oktatáspolitikáért és a tudománypolitikáért felelős társ-minisztériumokkal, illetve az érintettekkel)
  • Egy példa az oktatási rendszer megújulási folyamataira: a duális képzés bevezethetősége
a du lis k pz sr l
A duális képzésről
  • A 70-es évek zászlóbontását követően a 90-es évekre a felsőoktatásban is teret nyert
  • A diákok a megszerzett elméleti tudást nem mesterséges körülmények között tanulják meg alkalmazni: több hónapos/éves továbbképzés stb. nélkül képesek belépni a munka világába (tkp. a tacit tudás jelentőségét ismeri el a képzés)
sszefoglal s s tanuls gok helyett
Összefoglalás és tanulságok helyett
  • A sikeres KFI stratégia megvalósításának a szűken értelmezett szakpolitikán túlmutató feltételei is vannak
  • Lényeges egyes rásegítő keretfeltételek érvényesülése pl. a versenyfeltételek, az adminisztrációcsökkentés, a vállalkozóbarát üzleti környezet, a kiszámíthatóság stb. területén
  • Ismét kiemelendő az együttműködő társpolitikák (elsősorban az oktatás-, és tudománypolitika, regionális fejlesztés) jelentősége, ld. pl. a duális képzésre vonatkozó elképzeléseket
ad