1 / 62

Életminőség és erkölcs a mai magyar társadalomban „A kiábrándulás démona és a lekesedés angyala”

Életminőség és erkölcs a mai magyar társadalomban „A kiábrándulás démona és a lekesedés angyala”. Kopp Mária, Skrabski Árpád Manréza Dobogókő, 2007. október 9. A társadalom egészséges működésének alapja:.

flint
Download Presentation

Életminőség és erkölcs a mai magyar társadalomban „A kiábrándulás démona és a lekesedés angyala”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Életminőség és erkölcs a mai magyar társadalomban„A kiábrándulás démona és a lekesedés angyala” • Kopp Mária, Skrabski Árpád • Manréza • Dobogókő, 2007. október 9.

  2. A társadalom egészséges működésének alapja: • A szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család, lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom, amelyek számomra fontosak, amelyek értékrendjével, normáival, kultúrájával azonosulok, • hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, • hogy a társadalom működése nagy vonalakban kiszámítható • hogy az életemnek van célja és értelme • hogy erős az un. társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség, pl. az építési vállalkozó akkor jön amikor ígéri, az utazási cég nem egy szeméttelepre visz, amikor paradicsomot ígért

  3. A modern társadalom legsúlyosabb kihívása: • Korábban a közösségek saját belső megegyezése, értékrendje nem volt megkérdőjelezhető • A legsúlyosabb büntetés: a közösségből való kizárás, ha valaki nem felelt meg az elvárásoknak • Cannon: vudu halál okait elemezte – a közösségből való kizárás stressze halálos volt • Regények témája a kötöttségekkel szembeni lázadás érthető igénye, pl. Ibsen Nóra

  4. Új helyzet a modern társadalmakban: • A korábbi közösségek többsége felbomlott, így az értékrend, norma kontroll meglazult vagy elveszett • továbbra is a közös értékek, erkölcsi elvek, „játékszabályok” , a közösséghez való tartozás megélése és betartása a társadalom összetartó ereje, az egyéni pszichés stabilitás alapja • ugyanakkor társadalmi méretűvé vált az anómiás állapot

  5. Az anómiás állapot jellemzői: • Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf) • ez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége, az egységes világkép alapvető emberi igény • ez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar társadalom, különösen a férfiak idő előtti egészségromlásának és halálozásának hátterében • különösen súlyos probléma a társadalom esélytelen, leszakadó rétegeiben

  6. A közös erkölcsi elvek, normák betartása a mai társadalomban is alapvető igény: • Az a társadalom elpusztul, ahol a közös játékszabályokat, erkölcsi elveket felrúgják, szigetvilágbeli példa (E. Fromm: A rombolás anatómiája) • így a társadalom legfontosabb közös érdeke a modern világban is ezek megőrzése • Ennek bizonyítéka pl. a hazugságvizsgáló készülékek alkalmazhatósága, • a legtöbb ember súlyos érzelmi konfliktust él át, ha lényeges kérdésekben hazudik, ennek élettani jeleit lehet kimutatni a készülékkel

  7. Az anómiás állapot haszonélvezői: • Vannak emberek, őket nevezzük elsődleges pszichopatáknak, akikben nem alakult ki, vagy nagyon csökevényes az erkölcsi érzék, • így pl. az ilyen embereknél a hazugságvizsgáló készülék nem alkalmazható, mivel nem érzik át tetteik erkölcsi súlyát, • Robert D. Hare professzor évtizedek óta vizsgálja a pszichopátia jellemzőit

  8. Robert Hare: A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa (1993) • Észak Amerikában óvatos becslések szerint is legalább kétmillió pszichopata él, kb. minden 200. ember • erkölcsi vírusokként a társadalom közmegegyezését támadják meg, az anómiás állapot haszonélvezői sőt gerjesztői • az ép erkölcsi érzékű embereknek nincs „immunrendszere” velük szemben • igen sokan „lebuknak”, de a társadalom leggazdagabb, legbefolyásosabb rétegeiben is bőven van belőlük, hiszen olyan módszerekkel élnek, amelyek mások számára elfogadhatatlanok

  9. A pszichopátia legfontosabb érzelmi/interperszonális tünetei: • hamisság és felszínesség • én-centrikusság és nagyzolás • a megbánás és bűntudat hiánya • megtévesztés és manipuláció • sekélyes érzelmek McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind, Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

  10. A pszichopátia legfontosabb társadalmi deviancia jellemzői: • impulzivitás • a magatartáskontroll hiánya • az izgalom iránti szükséglet • felelőtlenség • korai magatartási problémák • felnőttkori antiszociális magatartás McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind,Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

  11. Hogy lehetett volna megállítani Hitlert? • Hitler egyértelműen pszichopata volt, de világ hihetetlen árat fizetett azért, hogy végül megállítsa, • hiszen a demokrácia játékszabályai szerint választás útján jutott hatalomra: • Jellemzői: egyik arca magával ragadó, gyakran elbűvölő. A másik egy érzelmek és empátia nélküli vadállaté. Bizalmunkba férkőzik, levesz a lábunkról, aztán kímélet nélkül lesújt. A lényeg önös, másokat maga alá tipró céljainak könyörtelen megvalósítása. Nincs fogalma a lelkiismeretről, amit az ép pszichéjű ember magában hordoz, nem ismeri a bűntudatot. • Dacára éleseszűségének, olyan ez, mintha színvak lenne az emberi lét erkölcsi aspektusaival szemben.

  12. Az átalakuló társadalmak helyzete • A modern társadalom rendkívül sérülékeny, hiszen évezredes működési elvek változtak meg • így az egész társadalom számára a legnagyobb veszély a társadalmi összetartozás, normák meggyengülése, • ami a pszichopaták önös érdekeit szolgálja • ez különösen igaz a Közép-Kelet-európai átalakuló társadalmakra, különösen Magyarországra, • ahol az anómiás állapottal együttjáró krónikus stressz igen súlyos egészségi krízist tart fenn még ma is

  13. Az anómia gyakorisága a magyar társadalomban: • A teljes népesség • 46 %-a nem anómiás • 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez, • ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 % • a nyolc általánost végzettek között 64 % • A legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal, • 21-szer magasabb rivalizálással, irígységgel jár együtt

  14. Az anómia és a manipulálhatóság kapcsolata • Az értékrenddel nem rendelkező, jövőkép nélkül szorongó, elbizonytalanodott ember a leginkább manipulálható, • ez az állapot az alacsonyabb végzettségű, gyökértelenné vált rétegekben gyakoribb • az ép személyiségű, nem anómiás ember ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

  15. Mai magyar helyzet: • A 40- 69 éves magyar férfiak halálozása 12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/00 2005-ben, 33 %- kal emelkedett • A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00. • Ez azt jelenti, hogy 2005-ben 11.395-tel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból, mint 1960-ban (20.736 férfi 1960-ban, 32.131 férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

  16. Tízezerrel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból 2005-ben, mint 1960-ban!

  17. Az emberi tőke nagyfokú romlása • az aktív korú népesség – főleg a középkorú férfiak - mutatói ma is tragikusak, régiós összehasonlításban is! • ez az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzi, ami az ország gazdasági fejlődésének alapvető hiányossága • hasonló rosszabbodás volt Lengyelországban, a Cseh és Szlovák köztársaságban, de ma már sokkal jobb a helyzet • A mi egészségi mutatóink Ukrajnához és Oroszországhoz hasonlítanak • Miért javultak az életkilátások Japánban és Szingapúrban?

  18. Férfiak várható élettartama 1965-ben és 1992-ben Marmot M : The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson Michael

  19. Nők várható élettartama 1965-ben és 1992-ben

  20. Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban? • 1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában • Várható élettartam Magyarországon: • Férfiak 68.6, nők 76.9 • Várható élettartam Ausztriában: • Férfi 76.4 - 7.8évvel tovább élnek, • Nők 82.2 - 5.3évvel tovább élnek

  21. Probléma • A 45-65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930-as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget

  22. Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

  23. Idő előtti halálozás: • Miért halnak meg 69 éves kor alatt a férfiak közül ma sokkal többen, mint 1965-ben? • Miért védettebbek európai összehasonlításban is azok a férfiak, akik már elérték a 70. évüket: • az egészségügyi ellátás minden nehézség ellenére igen jól teljesített eddig!

  24. Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: 20.902 személy Hungarostudy 1995: 12.463 személy Hungarostudy 2002: 12.640 személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

  25. Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők ·viszonylagoslemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·    Beck Depresszió Skála, ·   Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·   alkohol ·   drog ·  munka, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek

  26. A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat eredményei a korai halálozással kapcsolatban: • 2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük 2006-ig 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül. • A fenti 5011 személy közül a 2002-ben 40-69 éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt • A 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig

  27. Statisztikai módszer • Logisztikus regresszió elemzés alapján odds ratiokat (OR), kockázati arányokat számoltunk, • majd az összefüggéseket kontrolláltuk életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abuzus és BMI szerint

  28. Az egészségi állapot önbecslése: • Igen rossz vagy rossz (1 vagy 2 egy 5 fokú skálán) egészség önbecslés jellemezte a meghaltak közül • a férfiak 42 %- t • a nők 36 % -t. • A munkaképesség csökkenés aránya • 88 % volt a meghalt férfiak, • 74 % volt a meghalt nők között • Mi magyarázza a rendkívül rossz egészségi állapotot a 40-69 éves korosztályban? • A kezelt betegségek aránya igen alacsony volt, főleg a férfiak nem fordulnak idejében orvoshoz!

  29. Az egészségi állapot önbecslése és a munkaképesség csökkenés összefüggése a 69 év alatti halálozással életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

  30. A korai halálozás összefüggései a társadalmi-gazdasági helyzettel: • Az érettséginél alacsonyabb iskolázottság a férfiak esetében 1.8-szor magasabb halálozási kockázattal járt együtt • a magasabb iskolázottság a nőknél nem volt szignifikáns védőfaktor ebben a korcsoportban • Kérdés: melyek a társadalmi-gazdasági lemaradás • „toxikus” összetevői a férfiak esetében?

  31. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey 2002 szerint: • Svájc 85,0 % • Írország 84,1 % • Belgium 78,2 % • Dánia 77,8 % • Ausztria 77,1 % • .. • Spanyolország 64,4 % • Franciaország 62,1 % • Olaszország 64,2 % • Németország 59,2 % • Szlovénia 56,4 % • Lengyelország 55,2 % • Cseh Köztársaság 54,3 % • Portugália 51,2 % • Magyarország 45,4 %

  32. Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év) összefüggései a Hungarostudy 2006követéses vizsgálat szerint

  33. Eurpai Uniós keretszerződés a munkahelyi stressz megelőzésére • 1999. finn elnökség idején az első munkaértekezlet • 2001. Brüsszel • A stresszel és depresszóval kapccsolatos problémák Európában • 1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stress • konzervatív becslés szerint 20 milliárd euro veszteséget jelentett évente a 15 EU tagállamban

  34. A munkával kapcsolatos krónikus stressz megelőzésének fontossága • Az Európai Unió keretszerződésben írta elő a tartós munkahelyi stressz megelőzésének követelményét a munkahelyek számára • nem a kihívások, hanem a bizonytalanság, önkényeskedés, túlterhelés-jutalom egyensúly tartós felborulása • a GDP 1 %-a vész el évente az EU-ban • a munkahely elvesztésének veszélye a férfiak esetében 3-szoros idő előtti egészségromlással és halálozással járt akkor is, ha az adatokat kontrolláltuk az ismert kockázati tényezők szerint

  35. Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat alapján

  36. Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai halálozás összefüggései a Hungarostudy 2006követéses vizsgálat szerint 2006-ban

  37. Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

  38. A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a férfiak között: • Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, • a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt • szignifikáns védőfaktor: • házastárssal él, számíthat házastársára 5-szörös védőfaktor

  39. A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a nők között: • elégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás • családi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat, kontroll után 7-szeres, legfontosabb veszélyeztető faktor a nők számára • Egyik kapcsolat zavarát kompenzálhatják más kapcsolatok, ilyen tekintetben nem voltak alapvető változások az elmúlt évtizedekben

  40. Magatartás és korai (40-69 év) halálozás összefüggései: • A 40-69 éves korosztályban a férfiak között • a dohányzás 2-szer magasabb halálozással, • a rendszeres sport háromszor alacsonyabb korai halálozással jár együtt • ezek is összefüggnek a pszichológiai állapottal

  41. Mely tényezők közvetíthetnek a pszichoszociális stresszorok és az egészségromlás között?

  42. Lelki egészség és a korai halálozás kockázata (OR) az életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

  43. A negatív lelkiállapot kockázati szerepe • A férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma, • Közülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt • az anómiás állapot különösen a férfiakat veszélyezteti • a reménytelenség mindkét nem esetében 3-szoros kockázati tényező • érdekes módon a nők esetében a boldogtalanság és a negatív érzelmi beállítódás, mint személyiségtényező járt 3-szoros kockázattal

  44. A pozitív tényezők védő szerepe • Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, • valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor • a pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros védőfaktor • A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat a férfiaknál ötszörös védőfaktor, a nőknél a jó családi kapcsolatok általában 7-szeres védelmet jelentenek • az élet értelmébe vetett hit és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében

  45. A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között: • 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya • mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, • 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett. • A férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében • Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van!

More Related