A fizika t rt nete
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 48

A FIZIKA TÖRTÉNETE PowerPoint PPT Presentation


  • 73 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A FIZIKA TÖRTÉNETE. 2004/2005. tanév II. félév. AZ ALEXANDRIAI ISKOLA HÉRON ÉS PTOLEMAIOSZ. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz. A város alapítója: NAGY SÁNDOR (Kr.e. 332 – ben). Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz.

Download Presentation

A FIZIKA TÖRTÉNETE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A FIZIKA TÖRTÉNETE

2004/2005. tanév II. félév

Az alexandriai iskola


AZ ALEXANDRIAI ISKOLAHÉRON ÉS PTOLEMAIOSZ

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

A város alapítója: NAGY SÁNDOR (Kr.e. 332 – ben)

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Tudományos intézményt alapítottak: Muszeion (Müszeion)

Egyik szárnyában költők, festők, művészek voltak

A másik szárnyában tudósok dolgoztak

Itt dolgozik Euklidész, Eratoszthenész is

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

A két részt a

KÖNYVTÁR

kötötte össze

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

HÉRON (Kr.e. 100 körül)

Mérnök, fizikus, feltaláló

Művei:

Metrika

Pneumatika

Mechanika

Katoptrika

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Matematikában:

A háromszög területének kiszámítására vonatkozó Héron-képlet:

T = [s(s-a)(s-b)(s-c)]1/2

s =(a+b+c):2

a, b és c: a háromszög oldalai

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

SZIFÓN

(szivornya)

A működés

Héron szerint

a vákuum

lehetetlenségén alapul

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

KLEPSZIDRA

A működés a vákuum lehetetlenségén alapul

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

HÉRON

labdája

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Szökőkút

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

A gőzgép őse (kezdetleges gőzgép):

EOLIPIL

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

A gőzgép őse (kezdetleges gőzgép):

EOLIPIL

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Héron automatái:

Az énekesmadár

és a bagoly

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Héron automatái:

Az áldozati tűz hatására a kígyó sziszegni kezd, az emberi alakok pedig tömjént szórnak a tűzre

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Héron automatái:

Az áldozati tűz által felmelegített levegő automatikusan kitárja a hívők előtt a szentély kapuját

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Héron

turbinája

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Héron utalása a fényvisszaverődés törvényére

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

KLAUDIOSZ

PTOLEMAIOSZ

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ

(Nincs köze az ő korában már kihalt uralkodó családhoz, a LAGIDA PTOLEMAIOSZ-okhoz)

A név viselője görög, amihez nem „illik” a latin név: Claudius

Születési és halálozási éve bizonytalan:

Kr.u. 70 – 147 (Kudrjavcev)

100 – 178 (vagy a II. évszázad eleje, Szabó Árpád)

90 – 160 (Simonyi Károly)

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Művei:

Almageszt

Geographiké Hüphégészisz (földrajz)

Optika

Tetrabiblosz (asztrológia)

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az Almageszt cím kialakulása

  • Mathematiké szyntaxisz tész asztronomiasz

    (A csillagászat matematikai rendszere)

  • Kiegészítették a „nagy” jelzővel: megalészyntaxisz (nagy rendszer)

  • A jelző felsőfokba kerül: megiszté szyntaxisz (legnagyobb rendszer)

  • Az arabok névelőjükkel (al) kiegészítették

  • A latin fordításokban: ALMAGESZTUM

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az Almageszt 13 könyvből áll

  • I. könyv:

    • Az ég mint gömb forog körülöttünk

    • A gömb alakú Föld mozdulatlan, ez van a Világegyetem középpontjában

    • A Föld mérete: pont az egészhez viszonyítva

    • A húrtáblázat

    • Ptolemaiosz tétele

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

A húrtáblázat:

Milyen viszonyban vannak az ívek és a húrok, amelyek egy adott kör egy adott középponti szögéhez tartoznak?

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az aszöghöz tartozó húr hosszát adja meg Ptolemaiosz

chord a = 2∙sin(a/2)

a = 1o esetén

chord a =

= 1∙60-1+ 2∙60-2+50∙60-3 =

= 0,01745

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

A húrtáblázatot Ptolemaiosz a körbe írt szabályos sokszögek felhasználásával állítja össze.

Felhasználja a Püthagorasz-tételt

és az ún. Ptolemaiosz-tételt

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Ptolemaiosz-tétele

  • Húrnégyszögben a szemközti oldalak szorzatösszege egyenlő az átlók szorzatával

  • Speciális esetben (téglalap)

    az állítás átmegy a Püthagorasz-tételbe

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

  • II. könyv: Rövid összefoglalása annak, amit az antik asztronómia a Földről mint égitestről tanított

  • III. könyv: A Nap mozgása és az időszámítás, az esztendő

  • IV. könyv: A Hold és a hónapok

  • V. könyv: A Hold és a Nap távolsága a Földtől

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Bevezeti az asztronómiai célokra használható hosszúságegységet: a Föld sugarát

  • VI. könyv: A nap - és holdfogyatkozás

  • VII. – VIII. könyv: 1028 állócsillag katalógusa, valamint a precesszió tárgyalása, a csillagglóbusz készítése

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

  • IX. - XIII. könyv: A bolygómozgás elmélete

    A GEOCENTRIKUS VILÁGKÉP

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Megmagyarázandó a bolygók ún. retrográd mozgása

A Mars bolygó hurokmozgása 1975/76-ban

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az epiciklus - elmélet

(epiciklus: körön mozgó)

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az egyszerűsített ptolemaioszi kép

Sorrend:

  • Föld

  • Hold (Föld körüli körpályán)

  • Merkur

  • Vénusz

  • Nap (Föld körüli körpályán)

  • Mars

  • Jupiter

  • Szaturnusz

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Ptolemaiosz fénytöréssel kapcsolatos vizsgálatai

BAPTISZTERION (fürdető-edény)

A magyarázat a látósugarak

elvén alapul

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Ha a G pontban rögzítünk egy pénzdarabot, akkor ezt az A pontból néző szem nem láthatja, mert az edény B felső sarka alatt levő rész nem engedi tovább a látósugarat, amely a G pontra eshetnék. A szemnek A pontból kibocsátott látósugara az üres edény belsejében csak D pontra juthatna el, ez pedig magasabban van, mint a G pontban rögzített pénzdarab.

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

De ha most megtöltjük az edényt vízzel az EZ vonal magasságáig, akkor a levegőn át érkező látósugár H pontnál éri el a víz felületét, itt megtörik, és most már mint HG egyenes ráesik a G pontban rögzített pénzdarabra. Ezáltal a pénzdarab látható lesz, mégpedig a rögzített pénzdarab virtuális képe a K pontban jelenik meg.

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Ptolemaiosz mérési eredményei (egy a Hartl-féle koronghoz hasonló eszközzel)

Ha az AZ 10o, akkor a GH kb. 8o

Ha az AZ 20o, akkor a GH kb. 15 1/2o

Ha az AZ 30o, akkor a GH kb. 22 1/2o

Ha az AZ 80o, akkor a GH kb. 50o

Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög

egymással egyenesen arányosak

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög

egymással egyenesen arányosak

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Ptolemaiosz mérési eredményeiből - húrtáblázatát felhasználva- kimondható lett volna a későbbi Snellius-Descartes-féle törési törvény

sin10o/sin 8o = 1,248

sin20o/sin15 1/2o =1,279

sin30o/sin22 1/2o =1,307

sin80o/sin50o = 1,286

Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög

egymással egyenesen arányosak

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

A kozmosz méretei

A méretek meghatározásában jelentős szerepet játszanak:

  • Arisztarkhosz

  • Eratoszthenész

  • Hipparkhosz

  • Poszeidóniosz

  • Ptolemaiosz

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

ahtFH = DH

(ahtFH)/DF = DH/DF

tFH/DF = (DH/DF):ah

tFN/DF =

=tFH/[(p/2 – aHN)∙DF]

DN/DF= tFN/(aN∙DF)

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Eratoszthenész

módszere a

Föld sugarának

mérésére

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Az alexandriai iskola


Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

Ajánlott irodalom

Az alexandriai iskola


  • Login