Szerkezet
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 25

Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia PowerPoint PPT Presentation


  • 67 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia Horizontális struktúra kvadrát, mintavétel analitikus és szintetikus bélyegek Dominancia = borítás  A faj függőleges vetülete / a minta (kvadrát) területe

Download Presentation

Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

  • Szerkezet

  • Növénytársulások térbeli struktúrája

  • vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia

  • Horizontális struktúra

  • kvadrát, mintavétel

  • analitikus és szintetikus bélyegek

  • Dominancia = borítás  A faj függőleges vetülete / a minta (kvadrát) területe

  • Relatív dominancia = A faj függőleges vetülete / az összes faj függ. vetületének összege

  • Gyakoriság =A fajt tartalmazó minták száma / összes minták száma

  • Relatív gyakoriság = A faj egyedszáma / az összes faj egyedszáma


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Térbeli struktúra

Vertikális– szintezettség, LAI, k

Horizontális:

Fajszám-telítési görbék

Minimum area

A térbeli eloszlás típusának hatása

A mintavételi egység nagysága

  • Eloszlástípusok

  • Poisson

  • Normál

  • Aggregált


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

A fajösszetétel változása időben – temporális változások, szukcesszió

A teret a geometriai eloszlás szerint felosztó struktúrából

(kevés faj1. év) a lognormál eloszláshoz közelebbi

eloszlástípus (sokkal több faj, ezek közül sok hasonló borítással)


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Diverzitás=sokféleség

Shannon diverzitási index:

H=Σ-pi*ln(pi), ahol

pi az i-dik faj relatív gyakorisága

példa.. xls file

A Shannon diverzitáshoz tartozó egyenletesség:

E=H/ln(S), ahol S a fajok száma


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

A viszonylag „kicsi” relatív gyakoriságú (pi) fajok nagyobb súllyal járulnak hozzá a shannon diverzitást (H) adó összeghez:

H=Σ-pi*log2(pi)


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

  • SZUKCESSZIÓ

  • Növényi társulások időbeli sorozata – a társulások váltják egymást

  • (irány, stádiumok, önszerveződés, „szuperorganizmus”

  • klímax társulás  Clements (természetes társulások)

  • (a fajössszetétel kevésbé rögzített, sztochasztikus kapcsolatok,

  • az esetlegesség és a véletlen események jelentőségének hangsúlyozása

  • Gleason (gyomtársulások))

  • Az európai (svájci) iskola a Clements-i elképzeléshez áll közelebb

  • (a magyar is  emergens sajátságok) ld. A társulások máig használatos

  • nevezéktana példa erre.

  • Primer, szekunder

  • Allogén, autogén (ökogenetikus (abiotikus), szüngenetikus(biotikus))

  • allogén: külső hatás

  • autogén: a rendszer sajátságaiból eredő (belső)

  • Klímax társulás: zárótársulás, a társulás faj/életforma összetétele a

  • makroklimatikus tényezők által meghatározott.


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Primer szukcessziós változások a Krakatau kitörése után


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Szekunder szukcesszió… általában valamilyen zavarás után indul.

  • Szekunder (másodlagos) szukcesszió indul el egy szántó felhagyásával,

  • egy erdő tarvágásával is.

  • Talaj (humusz, N-tartalom, pH), propagulumok.

  • Térben egymás mellett elhelyezkedő, különböző szukcessziós stádiumok (sok

  • évtizedes, de esetleg csak néhány méteres különbség).

  • Környezeti tényezők grádiensei, Zavarás(Grime rendszere)

  • Kompetíció (autogén, nem a stressz és nem a zavarás a meghatározó (Tillman)


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

  • A CSR (competitive, stress-tolerator, ruderal) stratégiák, JP. Grime, Sheffield

  • - Kompetitív , Stressz-toleráns, Ruderális,

  • kapcsolat az rK stratégiákkal

  • kapcsolat a szukcesszióval


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

r-stratégia


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

K-stratégia


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Másodlagos szukcesszió

CSR, Grime

Az egyes stratégiák jelentősége szukcesszió lefolyásában sok és kevés kezdeti forrás esetén ( a körök nagysága a fitomasszával arányos)

Az egyes stratégiák dominanciája és a források szintje a zavarás óta eltelt idő függvényében.


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

  • Facilitációs (pionír v. korai fajok)

  • Tolerancia és inhibíció

  • progresszív, szukcesszió (vö degr.)

  • ciklikus szukcesszió

„Shifting mosaic”

Az átlagos összetétel

változatlan maradhat –

még ha az egyes

foltok – szukcessziós

stádiumok változnak is.

(ciklikus szukcesszió)

„Steady state”

Dinamikus egyensúly

A stádiumot elhagyók száma megegyezik a stádiumba érkezők számával.


Gause kompetit v kiz r s

Gause, kompetitív kizárás

  • Minden forrásra nézve azonos kompetíciós képességű fajok előfordulása valószínűtlen (fajazonosság)

  • A (bármely kicsi) kompetíciós előnnyel rendelkező faj kiszorítja a másikat

    a legjobban alkalmazkodó faj kizárja a többi fajt az adott területről.


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

KoegzisztenciaKompetitív kizárás

niche, fundamentális és realizált

Gause-féle kompetitív kizárás

a legjobban alkalmazkodó faj kizárja a többi fajt az adott területről.

Mindkettőnek kísérletes bizonyítékai vannak.

?

Ellentmondás ?


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

„Mire jó a diverzitás?”

A forrás-gazdagság és a diverzitás kapcsolata.


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

A vegetációdinamika (pl szukcesszió) forrás hasznosítással és kompetícióval

történő magyarázata. Az autogén (szüngenetikus, biotikus) szukcesszió esete

(vö. allogén, ökogenetikus, abiotikusan meghatározott)

  • A tér egy adott pontja

  • valóban létezhet ilyen pont

  • a mellette lévő nem ilyen

  • környezeti heterogenitás

Források (R1,R2)

(N,P,K.. fény.. víz.. hőmérséklet)


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Koegzisztencia a relatív forrásszegény élőhelyek esetében


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Másodlagos szukcesszió

Forrás-arány, Tillman

megszerezni a fényt

ÉS

megszerezni a tápanyagokat

AR+AS+AL=1

A: a kevés tápanyaghoz és sok fényhez adaptálódott faj

E: a sok tápanyaghoz és kevés fényhez adaptálódott faj

A szukcesszió kezdetén jellemző: sok fény és kevés tápanyag. A végén ennek az ellentettje.


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Szukcesszió, diverzitás

!


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

A csökkenés dinamikája az egyes fajok szaporodási rátáitól függ

A szukcesszió csökkenő fajsűrűséget eredményez,

Nagy szaporodási rátájú fajok részvétele esetén a fajszám gyorsabban „beáll” de: vö. r stratégista, korai vs késői szukcessziós fajok ,(a K stratégista fajok megjelenése egyben a kisebb szaporodási ráták megjelenését is hozza)


Szerkezet n v nyt rsul sok t rbeli strukt r ja vertik lis f ny v konyod sa produkci kol gia

Közepes (erősségű) zavarás

Intermediate disturbance hypothesis, IDH

Zavarás és Diverzitás

A zavarás hatása a diverzitásra

-gyakori zavarás  a késői fajok hiánya  kisebb diverzitás

- nincs zavarás  a késő szukcessziós fajok kompetíciója erős  kisebb diverzitás

Diverzitás


  • Login