Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szigetköz Mosoni-sík LE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szigetköz Mosoni-sík LE „VIZEK HÁTÁN, SZELEK SZÁRNYÁN, GYERMEKEINK ÉLHETŐ JÖVŐJÉÉRT” Budapest, 2009 Október 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Szigetköz Mosoni-sík LE – Összefoglaló a térségről A(z) Szigetköz Mosoni-sík LE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 53,305 fő, a városokban élő lakosok száma 6,013 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 3 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 52%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Szigetköz Mosoni-sík LE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 53,305 Jánossomorja 6,013 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 34 Hegyeshalom 3,560 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Lébény 3,158 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 0 Halászi 2,953 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 6 Fő fejlesztési prioritások száma 22 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 3 21 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 26 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Szigetköz Mosoni-sík LE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,905,712 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 963,646 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 1,402,114 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,905,712 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 278,068 • Leader közösségi fejlesztés • 12 • 935,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 102,500 • Leader képzés • 4 • 84,000 • Leader rendezvény • 2 • 70,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 10,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 4 • 68,276 • Leader komplex projekt • 1 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Szigetköz Mosoni-sík LE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség hiányos, leromlott infrastruktúrája, a természeti értékek (elsősorban élővizek) – épített környezet rossz állapota, védelmének alacsony szintje, értékeink felmérésének hiánya. Kevés a komplex és az összehangolt turisztikai szolgáltatás, program. Feledésbe merülnek a térségünk hagyományos, ősi, kézműves mesterségei, hiányoznak a tájegységünkre egykor jellemző mezőgazdasági termékek, piacra jutásuk feltételei nem adottak. Kevés a hatékony és összehangolt működésű civil szervezet, kihasználatlanok az alternatív - természeti energiaforrások. A helyi vállalkozások jövedelemtermelő, munkahelyteremtő és megtartó képessége gyenge. • A Szigetköz, Mosoni-sík és a Hanság páratlan természeti környezete biztos alapot szolgáltat a sajátos turisztikai adottságaink - épített és természeti örökségünk, felszíni és felszín alatti vízkincsünk – kiaknázásához. Mindezek fejlesztése révén megóvjuk gazdag hagyományainkat. Lehetőséget teremtünk a felértékelődő vidéki életmód megismertetésére, az egyedi termékek piacra juttatására, a felnövekvő nemzedék identitástudatának és környezettudatos magatartásának erősítésére, innovatív munkahelyek létrehozására és támogatására. Az egyes szférák együttműködése által az esélyegyenlőség és a hosszú távú fenntarthatóság biztosított. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Szigetköz Mosoni-sík LE – A stratégia alapvető célja Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk partnerségi együttműködéssel az esélyegyenlőség, fenntarthatóság érvényesülését figyelembe véve készült, elősegítve a helyi közösség egyes települései között található fejlettségbeli egyenlőtlenségek mérséklését. Fejlesztési elképzeléseink legfontosabb problémáinkra - mint településeink leromlott infrastrukturális állapota, a folyók, vízfolyások rendezetlensége, a településeket összekötő utak, kerékpárutak hiánya, a meglévők rossz állapota – keresik a megoldást. Stratégiánk alapvető célja, hogy a vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett területen az integrált helyi fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság életminősége, jövedelemszerző képessége – a természeti értékek megőrzése és a vállalkozások erősítése mellett – javuljon. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, gondozott, egyedi arculatukat megőrző virágos települések az itt élők, az idelátogató turisták számára vonzóak legyenek. Az identitástudat erősödését segítik a megerősödő helyi közösségek és programjaik, valamint a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása. Energiaszükségletünk egy részét a természet tudatos védelme mellett megújuló energiaforrásokból fedezzük. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A LEADER elvek mentén létrejött, közös célokat megvalósítani kívánó Szigetköz-Mosoni-sík Helyi Közösséghez tartozó 34 település a Duna, a szlovák és az osztrák határ által körülhatárolt területen, a Szigetközben, Mosoni-síkon valamint a Hanságban helyezkedik el. Térségünk jól megközelíthető az itt áthaladó M 1-es autópályának és a Budapest – Bécs – Pozsony vasútvonalnak köszönhetően, ugyanakkor a községek belső és a településközi úthálózat minősége rossz, ez negatívan befolyásolja az itt élők és az idelátogatók életminőségét. Infrastruktúránk kb. 80 %-ban kiépített, de a meglévő létesítmények is nagymértékű fejlesztésre szorulnak. A településeink közötti, évszázadokra visszanyúló szoros kapcsolatokat nagyban meghatározta viszonylagos zártságuk, valamint függőségük a térséget keresztülszelő folyóktól, a gyakori ár- és belvizektől. A Duna és mellékágrendszere, a Mosoni-Duna, a Lajta, a Kelet-Hanság, az itt található sajátos növény és állatvilág, természeti erőforrások, jó termőképességű mezőgazdasági földek számos lehetőségeket nyújthatnának a térségben élőknek. A földrajzi fekvés mellett, a hasonló gazdasági, társadalmi jellemzők, a közös történelmi, kulturális hagyományok is elősegíthetik az összefogást, az együtt gondolkodást. A hasonlóságok mellett fejlettségbeli különbségek mutatkoznak a városok agglomerációjához tartozó és azon kívül elhelyezkedő települések között az alábbi területeken: a telefonhálózat kiépítettsége, az internet hálózat minősége, az alapfokú oktatás és az egyéb szolgáltatások színvonala, valamint a helyi munkahelyek száma, foglalkoztatás aránya, stb.. Az eltérő természeti környezet és kulturális hagyományok színesítik a Szigetköz és a Mosoni-síkság településeinek közösségi életét. Településközi kapcsolatainkban Mosonmagyaróvár és Győr központi szerepkörrel rendelkezik. A helyi közösségünket alkotó települések mindegyike tagja a városi központtal működő Többcélú Kistérségi Társulások valamelyikének. Többen éltek a törvény által kínált lehetőségekkel és társultak egyéb feladatok ellátására is. Az országon belüli és az országhatáron túli önkormányzatok közötti együttműködések az 1990-es évektől újabb lendületet kaptak. Napjainkban az egymástól tanulás, a közös projektek egyre inkább felértékelik a meglévő kapcsolatokat, és lehetőséget adhatnak a civil szervezeteknek és a nemzetiségeknek is az új kapcsolatok kialakítására. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Fontos hagyományaink ápolása, felelevenítése, a vízhez, természethez kötődő nagy múltú rendezvények – fesztiválok (Aranymosó), vízikarneválok - szervezése, ismertségének növelése. Több, nemzetiségi múlttal rendelkező település őrzi hagyományait így is színesítve a mindennapokat. Épített örökségünk között országos jelentőségű műemlékek is találhatók (lébényi templom, hédervári kastély). Kiemelendő természeti környezetünk. A térségünk gazdag élővilága ritka hazai fajokat (pl. túzok, fekete gólya, kosbor, kúszózeller) máshol már nem található növénytársulásokat is megőrzött. Közösségünk legfontosabb feladatának tartja a természeti, kulturális örökségünk megőrzését, bemutatását. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A Szigetköz – Mosoni–sík helyi közösség területe három tájegység a Szigetköz, a Mosoni-sík és a Hanság egy részén fekszik. A Közösség területének egy részét a 9157 ha-os tájvédelmi körzet, illetve a Natura 2000 minősítés alá tartozó területek alkotják. Hazánk legnagyobb szigete a 375 km2-es Szigetköz, a Duna és a Mosoni-Duna által határolt tájegység. A hajdani vízi világ maradványa, sajátos és rendkívül gazdag növény- és állattársulások élettere, ami sok ritka fajt megőrzött. A Dunában és mellékágrendszerében 16 védett halfaj él (pl. botos kölönte, tarka géb). 200 madár faj költ itt, vagy vonul át a területen; közülük 15 fokozottan védett (pl. fekete gólya, barna kánya, cigányréce). Az emlősök közül legjelentősebb a vidra. A Mosoni-sík a Duna hordalékkúpján alakult ki. Magasabban fekszik, mint a Szigetköz, nyugati területén folyik a Lajta. Alapvető talaja a mészlepedékes csernozjom, melyet gorondok tagolnak. E terület a túzok kedvelt élőhelye. A Fertő-Hanság Nemzeti Park része Lébény, Mosonszentmiklós, Jánossomorja települések külterülete. A Hanság mocsár – és lápvilága egyedülálló növény, állattani, tájképi érték. Az 1300 ha-on számos védett állatfaj él, a tőzegvagyon egyedi jelleget kölcsönöz a térségnek. A kistérség vízbőségét a Duna és mellékfolyói biztosítják. A Duna 1992-es elterelése óta a főágába az eredeti vízhozam 10-20%-a érkezik. Az elterelés nemcsak a főágat és annak közvetlen parti sávját, hanem az ártér mellékágrendszereinek területét és a gátakon kívüli mentett oldalt is jelentős mértékben károsította. A morotvatavak közül legnagyobb a lipóti Holt-Duna, a mesterséges tavak közül a hegyeshalmi kavicsbánya. A térség felértékelődő természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa, mely kiemelkedően fontos természeti erőforrás és termálvíz kincsünk is jelentős. A hulladékkezelés tekintetében előrelépés történt az utóbbi években, minden településen szervezett hulladékgyűjtés folyik. Térségünk éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhőmérséklet 9-11 C. A csapadék éves átlaga 540 mm. Magyarország egyik legszelesebb vidéke, a szélcsendes napok száma 15-20 körül van. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A termőterület legnagyobb része szántó és erdő művelési ágba tartozik, sok a rét, legelő, kevés a gyümölcsös. A vetésszerkezetről elmondható, hogy a fő növények (búza, kukorica, napraforgó) aránya a szántóterületen belül meghaladja az 50 %-ot. Egyre nagyobb területen folyik zöldségtermesztés (burgonya, sárgarépa, zeller, paszternák, stb.). A nagyüzemi állattenyésztés mellett visszaszorulóban van a háztáji állattartás. Térségünkben tudatos és tervezett vadgazdálkodás folyik a helyi vadászati közösségek keretében. A természeti adottságokra épülő turizmus (horgász, vízi, kerékpáros, lovas, bakancsos …) jellemző vidékünkre, de a wellness-turizmus is megkezdte térhódítását. A természeti értékeink védelmére és bemutatására a turizmus jelenlegi feltételrendszere nem megfelelő. A térségben működő vállalkozások részben az utak rossz állapota miatt jelentősen terhelik környezetünket. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Nem releváns. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 18% Építőipar 20% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 37%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 37% 9% Építőipar 9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 15% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 2.9%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 2.9% • Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 Helyi Közösségünk területén a foglalkoztatási helyzet első olvasatra kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A legtöbb lakost foglalkoztató, legfontosabb szektor a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”, ahol a dolgozók számát tekintve a megadott szektorok közül 37%-al rendelkezik. A fenti szektoron belüli iparágak közül közösségünk területén a feldolgozóipar a meghatározó. Ezt támasztja alá az a táblázatunk, amely a térség tíz legnagyobb foglalkoztató vállalkozását mutatja be. Jelentős még a második legnagyobb foglalkoztató szektor a közigazgatás, oktatás és egészségügyi ellátás a maga 15%-val. A mezőgazdaságból élők száma eléri a 11 %-ot. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 3 %. Az utóbbi években ezen a téren számottevő változás nem történt, ami Mosonmagyaróvár, Győr és a szomszédos Ausztria munkaerő elszívó hatásával magyarázható. A Közösség területén az egyes települések foglalkoztatási mutatóiban nagy különbség mutatkozik. Jánossomorja, Dunakiliti, Mosonszolnok és Győrladamér településen kiemelkedően magas a helyben foglalkoztatottak száma, továbbá ide a környező településekről is szép számban érkeznek munkába. Más települések munkavállalói viszont a rossz tömegközlekedés és a hiányzó közúti kapcsolatok (összekötő út és kerékpárút) miatt nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a távolabbi munkahelyekre, ezért próbálnak megélhetést keresni saját településükön. Az álláskeresők az inaktív szektorba menekülnek. Ezzel ugyan a munkanélküliek aránya nem nő, de az eltartottak száma igen. Ha a vállalkozásokat vizsgáljuk, akkor a kereskedelem, gazdasági szolgáltatás területén található a legtöbb belőlük (38%), ezen kívül még jelentős az építőipari vállalkozások száma. Viszont kevésnek mondható a szálláshely-szolgáltatás vállalkozások aránya főleg ott, ahol elsődleges fejlesztési elképzelés a turizmus. Ehhez tudni kell, hogy a turizmusban működő vállalkozások jelentős része családi vállalkozás, amiben a családtagok is besegítenek a fő munkahelyük mellett, ezért kevés a ténylegesen megjelenő foglalkoztatott. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 10 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Jánossomorja székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 3,573 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 17% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Veritas Kft. • Dunakiliti • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • 890 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Visiocorp Hungary Bt. • Mosonszolnok • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 850 • 39,526,488 3 • Bos Automatic Products Magyarország Bt. • Mosonszolnok • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 750 • 35,023,680 4 • Voltz Boss Hungária • Győrladamér • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 282 5 • Leier Kft. • Jánossomorja • 2661 Építési betontermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 230 • 8,812,574 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Hipp Kft. • Jánossomorja • 1588 Homogenizált és diétás étel gyártása • 150 • 6,825,894 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Proteus-Gold Kft. • Lipót • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 137 8 • Biella Kft. • Kimle • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 120 9 • Kötöttárugyár Kft. • Halászi • 1824 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 103 10 • Kiener Hungária Kft. • Lébény • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 61 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Térségünkben lévő vállalkozások mind tevékenységben, méretben és eloszlásban is változatos képet mutatnak. A legnagyobbak a határ mentén és az autópálya lehajtóknál telepedtek le. A távolabbi településeken magasabb létszámot foglalkoztató vállalkozást csak elvétve találunk. A bevételekre vonatkozóan nem kaptunk adatszolgáltatás, ezért a 10 legnagyobb vállalkozás kiválasztásánál a foglalkoztatottak létszámát vettük alapul. Ők összesen 3 573 főt alkalmaznak, az összes létszám 17 %-át. A vállalkozások összetételét tekintve a térség legjelentősebb szektora a kereskedelem, aránya 20 %-ra tehető. A természet adta lehetőségeinkhez képest kevés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra, nem túl változatos a kínálat. Jelentős problémánk a piaci lehetőségek kihasználását akadályozó tőkehiány, a vállalkozások indítását megkönnyítő, felszerelt, kedvező fenntartású műhely/iroda, továbbá a tőkeerős, közepes méretű vállalkozások hiánya. A piacon jelenlévők közül is kevesen vesznek részt az innovációs együttműködésekben, nem vesznek közösen igénybe szolgáltatásokat, így az itt rejlő költségcsökkentési lehetőségeket sem használják ki. Nincs meg a kellő összefogás, koordináció. Középfokú iskoláink nem veszik figyelembe kellő mértékben a helyi vállalkozók igényeit, nem alkalmazkodnak a kereslethez, így nagyon sok a un.” hiányszakma”. A vállalkozói szféra a munkahelyteremtésben is jelentős szerepet tölt be. A KKV-szektor elsősorban a településeken élőket foglalkoztatja, de a gyengeségei miatt a helyi munkalehetőségek korlátozottak. Nincs kialakult rendszer a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására (pl. nők, segítséggel élők). A térség jelentős része jó termőképességű földekből tevődik össze, melyek alkalmasak lennének tradicionális élelmiszerek termesztésére, de azt a lehetőséget is csak korlátozottan tudjuk jelenleg kihasználni. A mezőgazdaságon belül a termékszerkezet folyamatos átalakulásának lehetünk tanúi. Alacsony szintű a környezettudatos és a biogazdálkodás, de ezek szervezett keretek közti megvalósítása jelentős erőlelépés lehet a mezőgazdasági kemikáliák használatának visszaszorításában. Csökkentene a természetvédelmi – Natura 2000 területek környezetterhelésén és elősegítené a speciális, a területre kifejlesztett termelési módszerek bevezetését. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Értékesítési szempontból tekintve az egyes szektorok helyi piacra jutási lehetőségei korlátozottak, a meglévő piacok fejletlenek (pl: tradicionális élelmiszerek, kisipari termékek) az egyébként relatíve erős fizetőképes kereslet mellett. A vállalkozások promóciós, reklámozási ismerete alacsony szintű, így nagyon sok lehetőségről lemaradnak, nem tudják eladni magukat. Fejlődési lehetőségeink közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok (40 év feletti nők, kisgyermekes anyák, stb.) munkaerő piaci integrációja, a helyi vásárlóerőnek a helyben előállított termékek, illetve a tradicionális élelmiszerek iránti figyelemfelkeltése, továbbá a helyi oktatás közreműködésével a képzett munkaerő biztosítása. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 17 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 35 Sporttal kapcsolatos tevékenység 32 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 50 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 29 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 12 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 3 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 24 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Az utóbbi években élénkülést tapasztalunk a civil szervezetek életében, mely nagymértékben köszönhető a LEADER programnak. Ezek többsége sportegyesület, önkéntes tűzoltó egyesület, polgárőr egyesület, a vöröskereszt helyi szervezete, de jelentős a nyugdíjasklubok és művészeti csoportok száma is. Találunk még a felsoroltakon kívül hagyományőrző, faluszépítő, kulturális egyesületeket, ifjúsági klubokat, valamint a nemzetiségek civil szervezeteit (horvát, német). Ezek a szervezetek nagyon fontos elemei a társadalomnak egyrészt gyakorlati haszonnal bírnak, másrészt nagy szerepet játszanak a közösségek építésében, a kapcsolattartásban, így stabilizálják társadalmunkat. A civil szervezetek többsége közösségünk széles rétegeinek egyik fontos mozgatóereje. Tagságuk vegyes, színes, minden korosztály képviselteti magát. Olyan feladatokat vállalnak fel, amelyek fontos szerepet játszanak térségünk életében. Összefogják a korosztályokat, életben tartják a hagyományokat, ismertté teszik településeinket, programokat szerveznek, melyek lehetővé teszik a szabadidő kulturált eltöltését. Ezért bír nagy jelentőséggel, hogy ezek a civil szervezetek fennmaradjanak, erősödjenek és fejlődjenek. Hagyományőrző egyesületeink fontos munkát végeznek el a népszokások, térségre jellemző népdalok, táncok gyűjtéséve és előadásával. Tevékenységükkel öregbítik településeink hírnevét. Egyesületeink települési szinten működnek (pl. a Halászi Hagyományőrző Egyesület, a Mosonszentmiklósi Faluvédő Egyesület, az ifjúságot összefogó dunaszegi Rezeda Népművészeti Egyesület, valamint a Jánossomorjai Fúvós Egyesület, stb.) ugyanakkor tevékenységük az egész közösség életét pozitívan befolyásolja. Önkéntes tűzoltó egyesületeink több mint 100 éves múltra tekintenek vissza, míg polgárőr egyesületeink az utóbbi évtizedben alakultak. Jelenlétük, működésük növeli a lakosság biztonságérzetét. Aktivitásukkal a települések közösségi életének fontos részévé váltak. Több civil szervezet működése ismert az ország határain túl is. A Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízisport Egyesület természetvédelmi tevékenységével, a hullámtéri mellékágrendszerben szervezett túráival, országos hírű rendezvényeivel járul hozzá térségünk hírnevének öregbítéséhez. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A Szigetközi Falusi Turizmusért Egyesület fogja össze a környező településeken működő, falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat..Tanfolyamokat szervez, turisztikai kiállításokon képviseli a térség vállalkozásait,, bemutatja a települések turisztikai kínálatát. Jelentős a Pisztráng Kör Egyesület, mely erdei iskolájával, az ökoturizmus fejlesztésével jelentős látogatottságot és országos hírnevet szerzett. Az említetteken kívül még számos nonprofit szervezet tevékenykedik térségünkben, s mivel a helyi közösség lakosságának jelentős részét tagjaik sorában tudhatják, stratégiánk elkészítésében, társadalmasításában jelentős szerepet szánunk nekik. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,178 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 52,127 52,283 52,619 52,976 53,305 Éves változás 357 329 156 336 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,178 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 66% 60% 15-59 év 18% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 10% 9% 6-7 általános 30% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 24% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Szigetköz – Mosoni-sík helyi közösség 34 településén jelenleg 53 305 lakos él. Ebből a legnagyobb településen, a városi rangú Jánossomorján 6013 fő, míg a legkisebb településen, Véneken mindössze 166 fő él. A térségre a közepes településnagyság jellemző, túlnyomó többségben vannak az 1000 és a 2000 lakos közötti települések. A térség lakosság számának alakulását 2002 és 2006 közötti időintervallumban vizsgálva, és ezt arányosítva 2 %-os növekedést tapasztalhatunk. Ez idő alatt a térség összesített lakossága 1178 fővel nőtt. Jellemző a kitelepülés a városokból, azt azt körülvevő agglomerációba. Győrből az utóbbi években nagyon sokan költöztek Alsó – Szigetközbe, ami azt eredményezte, hogy néhány falu szinte egybeépült, a közigazgatási határokat látcatra eltörölve. Mosonmagyaróvárról szintén gyakori a környező településekre való kiköltözés. Félő, hogy ezek következményeként úgynevezett alvó falvak alakulnak ki, ha nem sikerül a kiköltözőket bevonni a helyi közéletbe, közösségek-civilek munkájába. A közelmúltban, ha nem is számottevően, de az ország keleti részéből való áttelepülés is megfigyelhető. Új jelenség, hogy a Rajka környéki, határ menti településekre Szlovákiából költöznek át nagy számban. Bár a születések száma évről évre csökken a migrációnak köszönhetően a lakosság számának változásában ez nem mutatkozik meg. Az összesített lakosság számában lassú növekedést tapasztalunk ez nem jellemző minden településünkre. A lakosság elvándorlása, stagnálása figyelhető meg a periférián található, nehezen megközelíthető településeken (pl: Várbalog). Az iskola, óvoda hiánya a rossz tömegközlekedési viszonyok miatt átköltöznek a szomszédos falvakba, városokba az itt élők. A térségben az aktív korú – 15 - 59 év közötti - lakosság aránya 66%, mely 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel szemben 3 százalékponttal kevesebb közösségünk területén az 59 év felettiek aránya. Sajnos ugyanez mondható el a 6-14 éves korosztályra is, ez a jelenség az utóbbi évben több iskola megszűnését is maga után vonta. A lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva megfigyelhetjük, hogy kevés az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők száma, mindössze fele az országos átlagnak. Ez az arány annak fényében, hogy a közeli Győr és Mosonmagyaróvár egyaránt egyetemi város elkeserítő. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 2/2 A térségben elsősorban a középiskolai, gimnáziumi érettségi nélkül, szakmai oklevelet igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő számú munkaerő. Kétségtelen tény, hogy növelni kell a szakképesítéssel rendelkezők az érettségizett, és a felsőfokú intézményekben végzettek számát. Közösségünk versenyképes gazdaságának megteremtéséhez a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező munkavállalók szükségesek. A változó munkaerő-piaci igényekhez szükséges az életen át tartó tanulás megteremtése, a felnőttoktatás lehetőségeinek kiszélesítése. A képzéseket az igényeket figyelembe véve lehetőség szerint minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni, s úgy kell kialakítani, hogy rugalmasan igazodjanak a munkáltatók igényeihez. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 6% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 9% • Mindhárom mobilhálózat 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 29 85% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Középiskola • Kollégiumi feladat-ellátási hely • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény • Időskorúak otthona Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség infrastruktúrával való ellátása részben állami (pl. közút), részben önkormányzati feladat (pl. gázellátás, csatornahálózat). Az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik a helyi hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, energiaellátás biztosítása, a tulajdonukban lévő utak karbantartása. Ezen infrastrukturális szolgáltatások egyben gazdaság letelepítő tényezők is, míg a lakosság kényelmét, mindennapi életét is szolgálják. A településeket összekötő állami tulajdonban lévő közúthálózat hiányos, a meglévők minősége rossz, elhasználódtak. Ez sok esetben gátolja a térség fejlődését, nem települnek le a falvakba a vállalkozások, nem teremtenek új munkahelyeket. A térség ivóvíz ellátottsága szinte majdnem 100 százalékos. Ehhez szorosan kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megléte, kiépítése. Ez számunkra kiemelten fontos mutató, hiszen a Szigetközben található ivóvízbázisok védelme szükségessé teszi ezen infrastrukturális elemek meglétét. Mint egy 90 % körül van a szennyvízcsatorna hálózatra rácsatlakozók száma, ez az arány a 2005-ben bevezetett talajterhelési díj, valamint a szolgáltatók és az önkormányzatok határozott fellépésének köszönhetően fokozatosan javul. A hulladékkezelés szervezett, de a szelektív hulladékgyűjtés, a veszélyes hulladékok szabályszerű elszállítása még nem mindenki számára természetes. Településenként más-más napokon, heti egy alkalommal szállítják el a kommunális hulladékot. Az akciócsoport valamennyi települése részt vesz a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulásban, amelynek központja Mosonmagyaróvár, illetve Győr. A térség villamos áram ellátása 100%-osnak tekinthető, mindenhol biztosított a gázvezetékhez való csatlakozás egy-két település kivételével. A XXI. század gazdaságfejlődést támogató infrastruktúrák közül a vonalas és rádiós szélessávú internet elérhetőségben különbözőség mutatkozik. A statisztika szerint a mobil hálózat lefedettsége is elfogadható, hiszen 3 település kivételével mindhárom szolgáltató elérhető. A gyakorlatban nem ilyen szép a helyzet. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A természeti adottságaink (a vizek menti magas nyárfák) gyakran árnyékolnak és akadozik a mobilszolgáltatás, illetve a mobil internet használhatósága is. Jelen pillanatban 5 település rendelkezik kiépített ipari parkkal. Ezek elérése nem minden esetben megoldott más településekről, így a munkába járás, a megfelelő munkaerő biztosítása időnként gondot okoz. A kistelepüléses szerkezet révén középiskola, kollégium, felnőttképzés nincs a Közösségek területén. Ezeknek a feladatoknak az ellátását a két közeli város Mosonmagyaróvár és Győr biztosítja. Hiányzó infrastrukturális elemek közül a tartós és átmeneti ellátást nyújtó szociális intézmény és idősek otthonának hiánya az egyik legjelentősebb probléma. A mai korban a generációk külön költözése, a magas nyugdíjkorhatár nem teszi lehetővé a családon belüli idős hozzátartozó gondozását, rendszeres ápolását. Az elkövetkező évek feladata ezen szolgáltatások megteremtése, a hiányosságok megszüntetése, a meglévő infrastruktúra felújítása, karbantartása. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.02 0.03 1.42 0.30 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 96% 72% 78% 44% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ásványráró • Község • 1,979 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.50% • 561,654 • 0.000 • 0.474 Bezenye • Község • 1,526 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.70% • 472,275 • 0.000 • 0.000 Darnózseli • Község • 1,580 • 1.60% • 556,306 • 0.000 • 0.141 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunakiliti • Község • 1,860 • 3.32% • 535,366 • 6.748 • 1.726 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunaremete • Község • 248 • 3.00% • 490,701 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Dunaszeg • Község • 1,909 • 3.76% • 698,087 • 0.000 • 0.228 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunaszentpál • Község • 699 • 2.00% • 683,041 • 0.000 • 0.009 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dunasziget • Község • 1,506 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.49% • 486,050 • 0.000 • 0.207 Feketeerdő • Község • 501 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.30% • 538,000 • 0.000 • 0.000 Győrladamér • Község • 1,386 • 2.02% • 649,184 • 0.000 • 0.245 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Győrújfalu • Község • 1,255 • 2.22% • 816,263 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Győrzámoly • Község • 2,039 • 1.90% • 727,839 • 0.000 • 0.226 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Halászi • Község • 2,953 • 3.12% • 535,292 • 0.000 • 0.267 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hédervár • Község • 1,135 • 2.66% • 606,843 • 1.852 • 0.764 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hegyeshalom • Nagyközség • 3,560 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.06% • 560,976 • 10.347 • 0.057 Jánossomorja • Város • 6,013 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.10% • 529,047 • 0.020 • 0.001 Károlyháza • Község • 558 • 3.94% • 495,817 • 0.000 • 0.000 Kimle • Község • 2,327 • 3.80% • 543,991 • 0.000 • 0.167 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisbajcs • Község • 809 • 2.14% • 746,165 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisbodak • Község • 380 • 2.00% • 530,724 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lébény • Nagyközség • 3,158 • 0.42% • 638,844 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Levél • Község • 1,803 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.84% • 511,001 • 1.484 • 1.202 Lipót • Község • 699 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.46% • 568,408 • 26.506 • 6.465 Máriakálnok • Község • 1,632 • 2.62% • 459,776 • 0.000 • 0.024 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mecsér • Község • 624 • 2.15% • 556,961 • 1.365 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mosonszentmiklós • Község • 2,468 • 1.90% • 586,900 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mosonszolnok • Község • 1,636 • 3.33% • 513,945 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagybajcs • Község • 937 • 3.29% • 702,391 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Püski • Község • 678 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.51% • 526,426 • 0.000 • 0.481 Rajka • Község • 2,575 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.68% • 583,874 • 0.759 • 0.237 Újrónafő • Község • 837 • 3.00% • 493,479 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vámosszabadi • Község • 1,426 • 3.19% • 820,894 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Várbalog • Község • 443 • 10.00% • 413,633 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vének • Község • 166 • 6.96% • 657,927 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településünk úthálózatának állapota és a hiányzó kerékpárutak.” • „A Dunai nemzetközi viziút közelségének turisztikai célú kihasználása” • Ásványráró • „Települési útjaink állapota nem megfelelő” • „Turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása” • Bezenye 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az EUROVELO kerékpárút belterületi szakasz hiányzik, a településen áthaladó Szigetközi főút rossz állapotú” • „Civil társadalmunk erős, amatőr művészeti csoportjaink országosan és nemzetközileg elismertek, több irányú nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek” • Darnózseli • „Közútjaink és kerékpárút hálózatunk fejlesztésre szorul, turista útvonalaink hiányoznak” • „Kis-és középvállalkozások segítésével stabil, jól fizető munkahelyeket teremthetünk a helyi munkaerő számára” • Dunakiliti 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településünk megközelítése nehézkes” • „Turisztikai szolgáltatásaink bővítése, megújítása a vizi, kerékpáros és vadászturizmus összekapcsolásával” • Dunaremete • „Településünk jövőjét megalapozó fejlesztések maradnak el a forráshiány miatt” • „A földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan turisztikai (elsősorban ökoturisztikai) lehetőségeinket tudjuk kihasználni” • Dunaszeg 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A közeli nagyváros elszívó hatása miatt a csökkenő gyerekszám és elvándorló lakosság miatti elöregedés” • „A Mosoni-Duna közelsége és a település fekvéséből adódó nyugodt, pihenésre csalogató táborozási lehetőségek és a viziturizmus” • Dunaszentpál • „A szétszórt településrészeket összekapcsoló belterületi úthálózat elhasználódott” • „Munkahelyteremtés és helybenfoglalkoztatás lehetőségének biztosítása a turizmus és helyi termékek előállítása kapcsán” • Dunasziget 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „TURISZTIKAI SZÁLLÁSHELYEK HIÁNYA” • „TERMÉSZETI ÉRTÉKEKBEN GAZDAG KÖRNYEZETÜNK SEGÍTSÉGÉVEL TURIZMUSHOZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK LÉTREHOZÁSA” • Feketeerdő • „Településünkön nincsenek rendezvényeink megfelelő színvonalú lebonyolítására alkalmas közösségi terek” • „Turizmus fejlesztése szabadidőpark létesítése és helyi szolgáltatások által” • Győrladamér 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 6/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A községnek minimális mozgástere van a források hiánya miatt ( minimális ingatlanvagyon és anyagi tartalékok), emellett a társadalmi kohézió is csak most kezd újjáépülni.” • „Az új letelepülők és a régi falusi lakosság közötti feszült kapcsolat feloldása után mindkettő bevonása az érdemi fejlesztésekbe. Emberi, szakmai és anyagi eszközök mozgósítása a „ Mi falunk ” tudat kialakítása” • Győrújfalu • „Közlekedési infrastruktúránk minősége elavult” • „Győr közelsége és természeti értékeink adta lehetőségeink” • Győrzámoly 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 7/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Bel és külterületi utjaink rossz állapotban vannak.” • „A Szigetköz adottságainak /ivóvízkincs, természeti lehetőségek, turizmus/ kihasználása” • Halászi • „Településünk jövőjét megalapozó fejlesztések maradnak el a forráshiány miatt” • „A földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan turisztikai (elsősorban kerékpáros és lovas) lehetőségeinket tudjuk kihasználni” • Hédervár 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis