T k rneuronok  T ry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatart studom nyi Int zet

T k rneuronok T ry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatart studom nyi Int zet PowerPoint PPT Presentation


  • 96 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

2. Forrs:Simon M., Herold R., Fekete S., Tnyi T.: A tkrneuronok avagy jabb adatok az interszubjektivits neurobiolgijrl. Psychiatria Hungarica 22:418-429, 2007.. 3. Az interszubjektivits a posztmodern korban lnyeges vizsglati terlett vlt.Stern: olyan, mint az oxign, leginkbb

Download Presentation

T k rneuronok T ry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatart studom nyi Int zet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


1. 1 Tükörneuronok Túry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

2. 2 Forrás: Simon M., Herold R., Fekete S., Tényi T.: A tükörneuronok – avagy újabb adatok az interszubjektivitás neurobiológiájáról. Psychiatria Hungarica 22:418-429, 2007.

3. 3 Az interszubjektivitás a posztmodern korban lényeges vizsgálati területté vált. Stern: olyan, mint az oxigén, leginkább a hiánya tunik fel. 1990-es évek: neuropszichoanalízis születése: a test–lélek dualizmus nem tartható. Nem csupán filozófiai kérdésekrol van szó, a neurobiológiai alapok is lényegesek.

4. 4 Klasszikus pszichoanalízis: áttétel – viszontáttétel. Ferenczi Sándor munkássága: az analitikus viszontáttételének terápiás haszna van. Interszubjektivitás zavarai: Ferenczi – nyelvzavar, Bálint – ostörés, Kohut – empátia fontossága.

5. 5 Az implicit (nem tudatos) tartomány szerepe a kognitív folyamatokban (emlékezet, percepció) egyre fontosabb. Ennek jellemzoi: tudatosan nem hívhatók elo, rugalmatlanok, de gyorsan kiváltódnak. Az érzelmek hidat képeznek a test és lélek között (pl.: idegtudomány és pszichoanalízis kapcsolata). Példa: szuggesztiók testi hatásai; perceptuális elhárítás.

6. 6 Az interakciók neurofiziológiája Majmok premotoros kéregterületében vannak olyan vizuomotoros neuronok, amelyek akkor is aktivitást mutatnak, amikor a majom csupán megfigyeli, hogy annak a kéregterületnek megfelelo cselekvést egy másik majom végzi – tükörneuronok (Fadiga és mtsai, 1995; Gallese és mtsai, 1996; Rizzolatti és mtsai, 1996).

7. 7 A sulcus temporalis superior mélyén vannak olyan idegsejtek, amelyek komplex cselekvések megfigyelésekor aktiválódnak (Jellema és Perrett, 2003). Mindkét kéregterület kapcsolatban van az alsó parietalis lebeny elülso részével, amelynek egyharmada tükörsejt jellegu: egy cselekvéskor, vagy annak megfigyelésekor egyaránt aktívak.

8. 8 A megfigyelést és a végrehajtást összekapcsoló neuronhálózatot emberben is leírták, pl. EEG és képalkotó eljárások segítségével (Grafton és mtsai, 1996; Hari és mtsai, 1998).

9. 9 Sötét vizsgálati helyiségben a cselekvés keltette zajok is aktiválják a tükörneuronokat: audiovizuális neuronokról van szó (Kohler és mtsai, 2002). A cselekvésre utaló verbális közlések is eloidézik a megfelelo neuronkör aktivitását (Tettamanti és mtsai, 2005). A cselekvés élményét a cselekvést leíró mondatok megértése is elohívja (Aziz-Zadeh és mtsai, 2006).

10. 10 Érzelmi állapotok kinyilvánításakor és megfigyelésekor egyaránt aktív területek vannak az alsó frontalis lebenyben és a hátsó parietalis területeken, de a limbikus területek is szerepet játszanak (Jacoboni és mtsai, 2005). A megfigyeloben a másik arckifejezésének látványa implicit módon összekapcsolódik a megfigyelo hasonló motoros élményeivel, és kiváltja ugyanazokat az érzelmi és vegetatív állapotokat (Dimberg és mtsai, 2000).

11. 11 Ez az empátia alapja lehet. Az érzelmi tanulásban agyi területek is részt vesznek. A megfelelo érzelmi-kapcsolati stimuláció a neuronális körökben is nyomot hagy.

12. 12 A tükörneuronok rendszere nemcsak a cselekvés felismerésére szolgál, hanem a megfigyeltek jelentést nyernek, és a kimenetel megjósolható (Flanagan és Johansson, 2003). A cselekvo szándéka is felismerheto (Jacoboni és mtsai, 2005). A megfigyelés aktiválja a megfigyeloben a megfelelo szomatotop területet, így az adott mozgás kinesztéziás reprezentációját hívja elo.

13. 13 Egy viselkedés megfigyelése automatikusan kiváltja annak beágyazott neuronális szimulációját. Modellezzük, amit a másik érez. Mások megnyilvánulásait közvetlenül, testi szinten éljük át. A személyes, testalapú tapasztalat az alapja annak, hogy összehangolódunk másokkal.

14. 14 Prereflektív, imitáción alapuló tükrözésrol van szó. Kérdés, hogy a feldolgozó, kognitív folyamatok mennyire vesznek ebben részt. A kognitív idegtudományok szerint inkább elorejósló (emulatív) muködésrol van szó, amelyben bonyolult feldolgozás történik, nem pusztán azonnali imitáció, tükrözés. A jelenségnek tehát lehet szimulatív és emulatív megközelítése.

15. 15 Az egyén és a külvilág között tehát nemcsak pszichológiai, hanem biológiai átjárás is van. A tükörneuronok az idegtudományok számára is érthetové tesznek olyan klasszikus pszichoanalitikus elképzeléseket, mint az áttétel, a viszontáttétel, a múlt hatása a jelenre, a tudattalan elhárítás, ismétlési kényszer, stb.

16. 16 A szelf-állapotok tudattalan átvitele történik, a beszédtanulás elotti életkorban nonverbális csatornákon. A jobb agyfélteke egyes területeinek intenzív kapcsolatai vannak a limbikus rendszerrel, ezért különösen érzékenyek az érzelmekre és a kapcsolati viszonyulásokra. A preverbális korban lévo gyermekek és anyjuk jobb féltekéje egyaránt fokozott aktivitást mutat. Ezért a korai kötodés alapvetoen fontos az agy alapsajátosságainak fejlodésében (Schore, 2000).

17. 17 Hasonló, rejtett információcsere zajlik felnottkorban is minden diádikus rendszeren belül, pl. pszichoterápiás kapcsolatban. A tükörterületek által közvetített információk hozzájárulnak ahhoz, hogy a terapeuta saját érzelmeit és testi érzeteit használva azonosítsa a közte és a beteg között megjeleno kapcsolati mintázatot (Pally, 2006).

18. 18

  • Login