Dohányzás

1. Dohányzás A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Ősidők óta ismert (Kr. e. 5000–3000),hogy vannak növények, melyeket meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszívva élénkítő vagy kábító hatást érhetünk el. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak pipázó indiánokkal, és ők hozták be Európába ezt a szokást, ahol a 16. század végén terjedt el tömegesen.

2. Elterjedése Portugáliából egy Jean Nicot nevű francia diplomata terjesztette tovább (nevéből ered a dohány Nicotiana tabacum és alkaloidjának nikotin elnevezése). Akkoriban nemcsak élvezeti szerként, hanem gyógyszerként, dísznövényként is használták. Annyira értékesnek tartották ezt a növényt, hogy az elnevezések között szerepelt szentfű, isteni fű, szent kereszt füve, mindenre hasznos fű stb. A dohánytermesztés hazánkban a török hódoltság idején terjedt el. A dohányzást a kezdetektől fogva bírálták, de ennek ellenére népszerűvé vált. 1950-ben az egészségügyi hatóságok ismét rámutattak a dohányzás és a rák közötti összefüggés valószínűségére. Törökországban (és Angliában is) előfordult, hogy halálbüntetéssel sújtották a dohányzókat. Az egyház is harcolt a dohány fogyasztása ellen, és kiátkozással próbálta megakadályozni a bűnös élvezet terjedését. Az első dohányzásellenes rendelkezések hazánkban Erdélyből, a 17. századból maradtak fenn, melyek pénzbüntetéseket róttak ki a dohányosokra. A dohánytermékek fogyasztásának leggyakoribb módja a dohányzás. A mezőgazdasági terményt gyakran keverik adalékanyagokkal, majd pirolizálják. Az ebből származó füstöt a fogyasztó belélegzi, majd a hatóanyag a tüdőben szívódik fel. A hatóanyagok kémiai reakciót váltanak ki az idegvégződésekben, ami által megnő a pulzusszám, javul a memória, az éberség és a reakcióidő.

3. A dohányzás és hatásai A cigaretta napjaink talán legveszélyesebb és legtöbb halálos áldozatot követelő legális élvezeti szere (az áldozatok száma Magyarországon évente 28 ezer). A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin. Sajnos sok fiatal először csak csupán nagyzolásból gyújt rá, miközben nincs tisztában azzal, hogy hosszú távon milyen veszélyeknek teszi ki szervezetét, és hogy később, mikor a függőség már kialakult, milyen nehéz lesz leszokni róla.

4. A dohánylevél felhasználásának módjai • Vízipipa: Az általunk is ismert pipa egy módosított formája, amikor a dohányfüstöt vízen keresztül inhalálják. Széles körben elterjedt Afrikában, a mediterrán térségben és Ázsiában. A vízen átáramló füst sokkal kevesebb kátrányt és nikotint tartalmaz. • Szivar A szivar szárított és fermentált dohányból készült szorosan hengerelt köteg. Füstjét általában nem tüdőzik le, mert a füst erőteljes lúgossága erősen ingerli a légcsövet és a tüdőt. Ehelyett a szivarfüstöt általában a szájba szívják be. A legtöbb szivart fogyasztó ország az Egyesült Államok, messze megelőzve a második Németországot és az őt követő Egyesült Királyságot. Az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában eladott szivarok teszik ki a világ szivareladásainak mintegy 75%-át. Becslések szerint 2005-ben a férfiak 4,3%-a és a nők 0,3%-a szivarozott. • Cigaretta A cigaretta (a francia szó jelentése: 'kis szivar') dohányzással fogyasztott termék, melyet szárított és finomra vágott dohánylevelek és újrahasznosított dohány keverékéből készítenek. Előállítása során gyakran adnak a keverékhez adalékanyagokat, majd hengerelik vagy papírcsomagolású hengerbe töltik.A cigarettát rágyújtás után általában cellulózacetát filteren keresztül a szájba szívják és letüdőzik. A cigarettázás a dohányzás legelterjedtebb módja. Papírba csomagolt, vagdalt dohány. A vége 700–1050 °C körüli hőmérsékleten parázslik, füstjében több mint 4000 kémiai anyag található. • Elektronikus cigaretta: Az elektronikus cigaretta a dohányzás alternatívája, bár ez esetben a használója nem fogyaszt dohányt. Az elemmel működő készülék párologtatott propilén-glikol/nikotin-oldaton keresztül inhalációs nikotinadagot juttat a szervezetbe. Viszonylag új keletű megjelenése miatt sok országban vele kapcsolatban jelenleg még jogszabályalkotási előkészületi munka illetve egészségügyi vizsgálat folyik.

5. A nikotin A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék. A szárított dohánylevelek 1-2% nikotint tartalmaznak, de ennek nagy részét eltávolítják magas hőmérsékleten való szárítással. A nikotin 20–60 mg-ja már halált okozhat.

6. Hatások A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, a hasnyálmirigy-rák), az impotencia valamint az alulfejlett baba kialakulásának jelentős kockázati tényezője. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohányzás 2004-ben 5,4 millió halálesettel volt összefüggésbe hozható, és a 20. század folyamán 100 millió ember halálát okozta. Hasonlóképpen, az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) a dohányzást mint „a fejlett országok emberi egészségre gyakorolt legfontosabb megelőzhető kockázataként és a korai halál egyik fontos okaként” jellemzi. A dohányzás mértéke a fejlett országokban stagnál vagy csökken; az Egyesült Államokban 1965–2006 között a felére esett vissza – a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra. Azonban a fejlődő országokban a dohányzás mértéke évente 3,4%-kal növekszik.

7. Ártalmak Ártalmak férfiaknál A dohányzás a férfiaknál az impotencia egyik fő oka, ugyanis csökkenti a pénisz vérellátását, és károsíthatja az erekció fenntartásáért felelős szelepeket, továbbá a dohányzó férfiaknak több a károsult vagy deformált spermiuma, és kisebb az ondószáma, mint a nem dohányzóknak. Ártalmak nőknél A dohányzó nőkben megváltozik a női és férfi hormonok aránya, következésképpen a dohányzó nők teste gyakrabban hasonlít a férfiakéhoz, amelyben a zsír csípők és a mellkas helyett a hasi tájékon raktározódik el. Ennek eredménye a kevésbé „feminin” testalkat, ráadásul a dohányzó nők esetében magasabb a cukorbetegség és a szívroham veszélye. Fontos, hogy a kismamáknak azért sem szabad dohányozniuk, mivel a nikotin átjut a magzatba, szoptatáskor pedig bekerül az anyatejbe. Így a gyermeknél gyakran alacsony születési súly, légzési zavarok figyelhetők meg. Könnyen előfordulhat, hogy a kisgyermek még csecsemő korában meghal.