html5-img
1 / 28

Egyén és történelem

Egyén és történelem. Történelmi szociálpszichológia és pszicho-história. Szociálpszichológia és történelem. Elméleti és metodológiai problémák Pszicho-archeológia Kulturális-történeti pszichológia Pszicho-história Történelmi szociálpszichológia Historiametria

faraji
Download Presentation

Egyén és történelem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Egyén és történelem Történelmi szociálpszichológia és pszicho-história

  2. Szociálpszichológia és történelem • Elméleti és metodológiai problémák • Pszicho-archeológia • Kulturális-történeti pszichológia • Pszicho-história • Történelmi szociálpszichológia • Historiametria • Szimulált történeti-politikai helyzetek • Mentalitástörténet

  3. Elméleti és metodológiai problémák Pszichológia: ahistórikus • behaviorizmus (viselkedés-központú, pozitivista) Történelem: antipszichologizmus • narratív (ismeretközlő, elbeszélő) • nem interpretatív Hogyan lehetséges akkor mégis kapcsolat a történelem és a  között?

  4. A lehetséges kapcsolódások • A pszichológia elméleti paradigmái döntik el az irányt (pszicho-archeológia, kulturális-történeti pszichológia, pszichohistória, történelmi szociálpszichológia)  pszichológiai redukció

  5. A lehetséges kapcsolódások (folyt.) 2. Módszer-specifikus orientáció (historiametria, szimuláció)  a történeti idiográfia (egyediség) elvész 3. A történettudomány felől a pszichológia felé (mentalitástörténet)  leginkább „dialektikus” a kapcsolat, de nem igazán (szak)pszichológia közeli, inkább történeti-szociológiai („társadalomlélektani”)

  6. Pszicho-archeológia • A kollektív viselkedésminták ŐSI – jórészt evolúciós alapokon kialakult – szerveződéseit tárja fel. • Példák: • Nagy test = hatalom • Szimbólumok: kollektív tudattalan (Jung) - (nagy) „haj” hatalom, autonómia, erő: SÁMSON

  7. Kulturális-történeti  • Kulturális, diszkurzív, szemiotikai és hermeneutikai megközelítés • Szellemi források: Vigotszkij, Gadamer, Wittgenstein • Témák: • Az eszközök evolúciója és a szimbolikus viselkedés. • A mágia mint ősi és kollektív rítus • Ontogenezis, filogenezis és szimbolizmus (az agy, a megismerés és a nyelv evolúciója és ontogenezise)

  8. Pszicho-história • A történeti események és szereplők „lelki” hátterét keresi. A „mi történt?” helyett vagy mellett a „miért történt?” kérdését feszegeti. • Mindezt jobbára pszichoanalitikus alapon • Élettörténeti vizsgálódás • Meghatározó alkotók: Erikson, DeMause

  9. Pszicho-históriai paradigmák (R. J. Lifton) • Prehistóriai paradigma - S. Freud: Totem és tabu; Mózes és az egyistenhit.  az emberi történelem ISMÉTLÉSE az eredeti „Ödipális eseménynek” • Klinikai lélektani megközelítés: az egyéni pszichopatológia vizsgálata • Gyermekkori tapasztalatok és fantáziák, szex (pl. Freud Leonárdóról készített pszicho-biográfiája) • intrapszichikus konfliktus + történelmi-politikai események (Freud és Bullitt pszicho-biográfiája Woodrow Wilsonról)

  10. Pszicho-históriai paradigmák (folyt.) • A „nagy ember” paradigma • Az „én” (ego) és társadalom kapcsolatának eredeti freudi koncepcióját kitágítja: IDENTITÁS és TÖRTÉNETI IDENTITÁS • Erikson Luther- és Gandhi-elemzése

  11. Pszicho-históriai paradigmák (folyt.) • A kollektív emberi tapasztalatok, s ezek SZIMBÓLIKUS és MEGFORMÁLT vagy INTÉZMÉNYESÜLT szintjeinek vizsgálata • Résztvevő megfigyelések: • a Mao Ce Tung-féle kínai nagy kulturális forradalmat „megtapasztalt” kínai és nyugati személyek kikérdezése az „agymosásról” • A hirosimai atomtámadást túlélők kikérdezése (Lifton, 1962)

  12. DeMause pszicho-históriája • Egy jellemző idézet DeMaustól: „A történeti változások központi hajtóereje nem a technika, még csak nem is a gazdaság, hanem a személyiségben lezajló olyan ‘pszichogén’ változások, amelyek a szülők és a gyermekek egymást követő nemzedékeinek kölcsönhatása következtében mennek végbe.”

  13. A gyermekkor története(deMause) • Infaticid korszak (az ókortól a IV. sz-ig): jellemzője a gyermekgyilkosság • „Megtagadó” korszak (IV.-XIII. sz.): a gyermeknek már van „lelke”, de ez inkább még a szülői projekció terméke, ettől való szabadulás a gyermek eltávolításával, elnyomják, vagy nem törődnek vele • Ambivalens korszak (XIV.-XV. sz.): a gyermek már beépülhet szülei emocionális életébe, de még nem lehet önálló, jelleme „formálhatósága” az alappedagógiai princípium. Ha ellenáll: „kiverik belőle”.

  14. A gyermekkor története (folyt.) • Rögeszmés és repressziós korszak (XVIII. sz.): a gyermek már szülei közelében van, de egészen ellenőrzésük alatt tartják • Szocializációs korszak (XIX.-XX. sz.): nem a gyermek meghódítása és alárendelése, hanem akaratának edzése jellemzi; a szocializáció objektuma, semmint szubjektuma. • A segítségnyújtó korszak (XX. sz. közepétől): feltételezi, hogy a gyermek jobban tudja szüleinél, hogy mire van szüksége; nem „fegyelmeznek” a szülők, hanem segítenek („megértés”, „empátia”).

  15. Történelmi szociálpszichológia • A társas-társadalmi jelenségeket nem statikus és szinkronikus, hanem DIAKRONIKUS megközelítésben, a cselekvések IDŐBELI szerveződésében figyeli • Nem pszichoanalitikus, inkább társadalomlélektani, tudásszociológiai, hermeneutikai interpretáció (Gergenék munkáiban) • a történeti megismerés pszichológiája (Hunyady György)

  16. A történeti megismerés pszichológiája • A történész által alkalmazott köznapi emberismeret (a szociális megismerés „buktatói”) • Visszatekintő torzítás • Attribúciós hiba • Kategorizálás és reprezentáció • Az értékelés konzisztenciájából fakadó torzítás PSZICHOLOGIZMUS: a történelem egyéni és kollektív szereplői esetében (is) a pszichológiai tényezők túlértékelése

  17. Historiametria • Az emberi viselkedésre vonatkozó nomotetikus hipotéziseket vizsgálja, történelmi személyekre vonatkozó adatok quantitatív elemzésével (Simonton) • Pl. a zenei tehetség halmozódása (Bach-családban) • Pl. a „politikai alkalmasság” bizonyos történeti-politikai korszakokban (Steward vizsgálatai az amerikai elnökökről és a britt miniszterelnökökről)

  18. Történeti-politikai szimulációk • Laboratóriumi körülmények között „eljátszanak” történeti-politikai döntéshelyzeteket • Pl. Crow és Noel vizsgálatai: autoriter nacionalizmus mint személyiségjegy stb., ill. csoportdöntésekben mi történik – a szimuláció az 1862-es USA-Mexicó háború viszonyaiból

  19. Mentalitástörténet • Az emberek hétköznapi érintkezési formái, kimondott és kimondatlan viselkedési normái a történelem hosszú időtartama vonatkozásában • Pl. Elias európai civilizáció-vizsgálatai: • A civilizált ember habitusa: a pszichikai önkontroll (étkezési szokásokban, tisztálkodásban) – a „kínosság-érzés” megemelkedett ingerküszöbe • az agresszió szabályozása: az állam szociogenezise

  20. Az állam szociogenezise(Elias) • „Király-mechanizmus”: Pl. Franciaországban a királyi hatalom az újkor elejére a két legfőbb erőforrást (a hadsereget és az adókat) monopolizálta, • az AGRESSZIÓT KONTROLLÁLTA • a TÁRSADALMI ÉRVÉNYESÜLÉS lehetőségeit ezen keresztül szabályozta • UDVARI ETIKETT: önkontroll!

  21. MellékletGYERMEKÁBRÁZOLÁSOK Mentalitástörténeti, történelmi szociálpszichológiai (képi) vázlat

  22. Gyermek gyermekbútorral(és anyjával is?) • Az ókori Rómában vagyunk • Szeretetteljes anya-gyermek kapcsolat • távolságtartó

  23. Mária a gyermek Jézussal • Bensőséges anya-gyermek kapcsolat • A „távolság” mintha eltűnt volna

  24. A Szent Család • Bensőséges kapcsolat • Itt az is látható, hogy nemcsak az anya lehet fontos • József nyakában a kis Jézus

  25. Tanító és gyermek • A 17. században vagyunk • Comenius Orvis Pictusaból illusztráció • A „fölényes” nevelői attitűd

  26. Anya és gyermeke

  27. Az „egybeolvadó” szeretet

  28. HÁZI FELADAT • GYERMEKÁBRÁZOLÁSOK címmel • az előbbi „képi” vázlatból kiindulva néhány oldalas elemző áttekintést lehet (ne) írni a „gyermekábrázolások” mentalitástörténeti és/vagy történeti szociálpszichológiai és/ vagy pszicho-históriai sajátosságairól HATÁRIDŐ: május 10. (a 2. Zh megírásának időpontja)

More Related