Download
1 / 29

Anyagforgalom a vizekben - PowerPoint PPT Presentation


  • 143 Views
  • Uploaded on

Anyagforgalom a vizekben. Anyagforgalom: azon folyamatok összessége, amely egy bizonyos anyagféleség vízben található mennyiségét áramlási útjait, annak tér- és időbeli változásait jellemzik.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Anyagforgalom a vizekben' - falala


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Anyagforgalom a vizekben
Anyagforgalom a vizekben

  • Anyagforgalom: azon folyamatok összessége, amely egy bizonyos anyagféleség vízben található mennyiségét áramlási útjait, annak tér- és időbeli változásait jellemzik.

  • biogén anyagforgalom: az anyagáramok irányát, intenzitását az élőszervezetek határozzák meg Vízi anyagforgalom

A vízi anyagforgalmat alapvetően három tényező határozza meg:

1) maga a víz, mint oldószer és transzport médium;

2) a vízben oldottan ill. partikuláltan található anyagféleségek és

3) a vízi élőlények.


Csapadék által bejuttatott anyagok

víz-légkör közti anyagcsere

  • Keveredési típus alapvetően meghatározza az anyagforgalmat:

    • rétegzett állapotban, az autotróf és heterotróf folyamatok térben szétválnak, kevert állapotban nem.

    • Sekély tavakban, folyókban nincs térbeli elkülönülés

befolyás

kifolyás

víz-üledék határ kicserélődési folyamatai (biogén)

adszorpciós és deszorpciós folyamatok

Biogén anyag-áramlás


s: oldott anyag

Ka-Ki: koncentrációgradiens

A: diffúziós felület

d: megtett út

D: diffúziós állandó


V zben oldott g zok
Vízben oldott gázok

  • Oldhatóság függ:

    • Hőmérséklettől

    • Nyomástól (légköri nyomás + vízoszlop nyomása)

      Abszolút telítettség:

    • az a gázmennyiség amelyet a víztömeg az adott mélységben az adott nyomáson és hőmérsékleten tartalmaz.

      Túltelítettség:

    • Nagyobb nyomáson több gáz oldódik, mint normál nyomáson

  • pz: a gáz nyomása az z mélységben (atm)

  • p0: a gáz nyomása a felszínen (atm)

  • z: mélység (m)


V zben oldott g zok1
Vízben oldott gázok

Henry-törvény:valamely gáz telített oldatának töménysége arányos a gáznak a víztér feletti gázelegyben mérhető parciális nyomásával:

Cs: gáz telítési koncentrációja

Ks: oldhatósági koefficiens (hőmérséklet függő)

p: a gáz nyomása

Gázkeverék esetén a gázok a parciális nyomás szerint oldódnak, egymás oldhatóságát nem befolyásolják.


V zben oldott g zok2
Vízben oldott gázok

A vízben oldott sók koncentrációjának növekedésével a gázok oldódása csökken. A tengervíz 35 ‰-es szalinitása az oldhatóságot mintegy 20%-kal csökkenti. A limnológiában a sókoncentráció gázoldhatóságot csökkentő hatását rendszerint figyelmen kívül hagyják, holott ez bizonyos esetekben igen nagy hiba forrása lehet. Az arid régiók sós vizeinek szalinitása akár 5-6-szor magasabb lehet a tengervízénél. Emiatt pl. egy 20 oC-os édesvízben az egyensúlyi oxigénkoncentráció 9 mg l-1 körüli, de egy hipersós vízben ugyanezen a hőmérsékleten ez már csak 2 mg l-1;

a száraz gáz oldódása gyorsabb, mintha az vízgőzt is tartalmaz;

az oldódás gyorsasága függ az oldat telítettségétől: a telítettség felé közelítve az oldódás lassul;

a gázok oldódását gyorsítják a felületi vízmozgások ill. a neuszton és a pleuszton biológiai aktivitása;

az oldhatóságot alapvetően befolyásolja, ha az adott gáz a vízzel kémiai reakcióba lép.


V zben oldott g zok oxig n
Vízben oldott gázok: Oxigén

  • A víztestben az oxigénnel való ellátottság korlátozott

  • A salinitás növekedése csökkenti az oxigén oldhatóságát.

    • A tengervízben az oldott oxigén oldhatósága kb 20 %-al alacsonyabb, mint édesvízben

  • Oxigén eredete:

    • Atmoszféra (diffúzió, keveredés)

    • Oxigéntermelő organizmusok (fotoszintézis)

      6CO2 + 6H2O ⇌ C6H12O6 + 6O2

  • Oxigén fogyasztás:

    • Organizmusok légzése

    • Lebomlási folyamatok (dekompozició)


V zben oldott g zok oxig n1
Vízben oldott gázok: Oxigén

  • Oxigén koncentráció mérése:

    • elektróda

    • colorimetrikus titrálás (Winkler módszer)Mn2+ --> Mn4+ (oxidálás), majd Mn2+ fixálásKI -- redukció --> I2 mennyisége ≈ O2

      Redox potenciál

      H2O ↔½O2 + 2H+ + 2e-

      • Az egyensúly azonban független az O2 koncentrációjától, vagy telítettségétől

      • pH nagyban befolyásolja a redoxpotencált


V zben oldott g zok oxig n2
Vízben oldott gázok: Oxigén

Vízben oldott gázok: Oxigén

Az oldott oxigén napi változása egy produktív (eutróf) és egy kisebb produktivitású (oligo-mezotróf) vízben.


Oxig n koncentr ci vertik lis eloszl sa
Oxigén koncentráció vertikális eloszlása

Trofogén zóna – eufotikus zóna

Kompenzációs pont

Trofolitikus zóna – afotikus zóna



Az oxigénkoncentráció (folyamatos vonal) ideális szezonális változása agy alacsony produktivitású (oligotróf) és egy nagy produktivitású (eutróf) dimiktikus tóban. A szaggatott vonal a hőmérséklet vertikális profilját mutatja. Az ortográd ezen az ábrán a nyári, rétegzett időszakban nevével (orto = egyenes) ellentétben azért nem egyenes, mert az x tengelyen az oxigén mennyiséget abszolút koncentráció egységben (mg L-1) és nem %-ban fejeztük ki. Ha az x tengelyen %-os telítettség lenne, a görbe egyebes jellege is nyilvánvaló lenne.


Oxig n koncentr ci horizont lis eloszl sa
Oxigén koncentráció horizontális eloszlása szezonális változása agy alacsony produktivitású (oligotróf) és egy nagy produktivitású (eutróf) dimiktikus tóban. A szaggatott vonal a hőmérséklet vertikális profilját mutatja. Az

  • litorális növényzet

  • komplex meder morfometria

  • befolyók (szervesanyagok horizontális eloszlása)

  • jégborítás


A folyóvizek oxigénháztartása szezonális változása agy alacsony produktivitású (oligotróf) és egy nagy produktivitású (eutróf) dimiktikus tóban. A szaggatott vonal a hőmérséklet vertikális profilját mutatja. Az

  • Az alacsony produktivitású folyóvizekben az oxigénmennyiség alapvetően a hőmérséklettől függ, napi ingadozása nincs, vagy alig van. A forrásközeli részekben alacsony lehet a víz oxigéntartalma, ha a forrásvízé elenyésző, ez azonban hamar megváltozik.

    2) Mérsékelt és nagyobb produktivitású vizekben a napi oxigéngörbe a tavakban is jellemző napszakos ingadozást mutatja: nappal mérsékelt túltelítődés, éjjel enyhe deficit jelentkezik.

    3) Mérsékelt és nagyobb produktivitású vizekben, melyeket mérsékelt szervesanyag terhelés ér éjjel jelentős oxigéndeficit keletkezik, amelyet a nappali akár erős produkciós folyamatok sem kompenzálnak teljesen; túltelítődés nem tapasztalható.

    4) Szerves anyagokkal jelentősen terhelt vizekben az erős heterotróf aktivitás (lebontó és fogyasztó szervezetek túlsúlya) miatt állandó az oxigéndeficit.


Az oxigéntelítettség változása kismértékű, közepes és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén


Sz ndioxid szervetlen sz n form k
Széndioxid, szervetlen szén formák és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

  • Nem követi a Henry-törvényt.

    • Kémiailag kötött formában is megtalálható

      • Oldódás közben kis mennyiségben szénsav keletkezik:


c(CO és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén 2)T=c(H2CO3*)+c(HCO3-)+c(CO32-)

„szabad széndioxid“

CO2 oldódása vízben:

H2CO3*

reakció a víz molekulával

„oldott széndioxid”

szénsav dissziciáció

disszociációs állandó 1.

további disszociáció

disszociációs állandó 2.


zárt rendszer és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén


nyílt rendszer és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

ismételt disszociáció és hidrolizáció


Biog n m szkiv l s
Biogén mészkiválás és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

  • Ca(HCO3)2→ CaCO3 + H2CO3

  • A szénsavat/széndioxidot a fotoszintézis folyamatosan eltávolítja akkor egyre több mész keletkezik.

  • A fotoszintézis sötét reakciójában mindenképpen CO2 szükséges.

  • Ha nincs szabad CO2 akkor a növény kénytelen HCO3- -ot felvenni akkor:

    • Karbon anhidráz enzim végzi az átalakítást

      2HCO3-⇌ CO2 + CO32- +H2O

    • CO2 belép a Calvin-ciklusba, a karbonát kiválsztódik:

      CO32- + Ca2+ ⇌ CaCO3↓


Biológiai következmények és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

ADAPTÁCIÓ

Leveleik kiemelkednek a vízből (emerz makrofiton), pl. nád (Phragmites australis), gyékény (Typha spp.);

Az üledék intersticiális vizében található CO2 felvétele (Lobelia, Littorella);

A fotoszintézis fény- és sötétreakciójának időleges szétkapcsolása, amikor az éjjel bővebben rendelkezésre álló szénforrást képesek a fényreakció hiányában is asszimilálni (Hydrilla, Lobelia);

A CO2 felvétel küszöbkoncentrációjának csökkentése (azok a növények, melyek csak CO2-ot képesek hasznosítani 2-12 µmol l-1–es küszöbkoncentrációval rendelkeznek szemben az egyéb forrást is hasznosítani tudó szervezetek 60-110 µmol l-1-es értékével (Sand-Jensen, 1987).

A HCO3- hasznosítása (Myriophyllum, Potamogeton, Elodea).

BALLASZTEVÉS

Balatoni Daphnia cucullata béltartalma (baloldali kép), majd ugyanez sósavas kezelés után (a béltartalom sokkal kevésbé rajzolódik ki, mert a sósav hatására a mészszemcsék feloldódtak).


Alkalinitás vs. vízkeménység és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

Alkalinitás (lugosság): A víz savakra vonatkoztatott pufferkapacitása

  • Ca gazdag víz pH-ja: 7,5-8,5

    • pH napszakos változása kisebb mértékű

      Ca szegény víz pH-ja: gyengén savas

    • pH napszakos változása nagy lehet (erőteljes fotoszintézis alatt)

  • keménység:

  • A víz Ca és Mg sói (nagyrészt karbonátok, kisebb mértékben szulfát, klorid, nitrát)

  • karbonát / változó keménység: Ca, Mg karbonátsói

  • állandó keménység: Ca, Mg, mint klorid, szulfát, nitrát


Alkalinitás vs. vízkeménység és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

Alkalinitás (lugosság): A víz savakra vonatkoztatott pufferkapacitása

  • Ca gazdag víz pH-ja: 7,5-8,5

    • pH napszakos változása kisebb mértékű

      Ca szegény víz pH-ja: gyengén savas

    • pH napszakos változása nagy lehet (erőteljes fotoszintézis alatt)

  • keménység:

  • A víz Ca és Mg sói (nagyrészt karbonátok, kisebb mértékben szulfát, klorid, nitrát)

  • karbonát / változó keménység: Ca, Mg karbonátsói

  • állandó keménység: Ca, Mg, mint klorid, szulfát, nitrát


Oxidáció – redukciós potenciál és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

a folyamatokat lehetelen pontosan megkülönböztetni

pH függő


Dinitrog n
Dinitrogén és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén

  • A nitrogén nem vízoldékony.

  • Henry-törvénynek megfelelően viselkedik

  • N2 csak néhány szervezet számára hozzáférhető (N-kötő baktériumok, kékalgák)


Met n hidrog n k nhidrog n
Metán, hidrogén, kénhidrogén és súlyos szervesanyag terhelést követően folyásirány mentén


  • Obligát és fakultatív anaerob baktériumok fermentációval fedezik energia szükségletüket

  • Redukált gázok keletkeznek

  • Hidrogén:

    • Rövid ideig él gyorsan átalakul

  • Metán:

    • Metán termelő baktériumok termelik

      • Egy része mint szénforrás átalakul

      • Más része a légkörbe távozik

        • Lidércfény, biogáz

  • Kénhidrogén

    • Szulfátredukáló baktériumok szulfátredukálása során keletkezik


ad