Politikai eszmetörténet
Download
1 / 44

Politikai eszmetörténet - PowerPoint PPT Presentation


  • 75 Views
  • Uploaded on

Politikai eszmetörténet. 1. Előadás Bevezető, menetrend és keretmodell. Napjaink hangulata.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Politikai eszmetörténet' - fabian


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Politikai eszmetörténet

1. Előadás

Bevezető, menetrend és keretmodell


Napjaink hangulata
Napjaink hangulata

„Napjainkban, sokkal inkább, mit bármely korábbi történelmi korban, érezzünk, hogy az emberiség keresztúthoz érkezett. Az egyik út a végső elkeseredésbe és az abszolút reménytelenségbe vezet. A másik a tökéletes pusztuláshoz. Csak imádkozni tudunk, hogy elegendő bölcsességünk lesz, hogy jól választhassunk a kettő között.”

Woody Allen


T zis 1 f fukuyama a t rt nelem v ge
TÉZIS (1) : F. Fukuyama: A történelem vége

„..egyszerűen a történelem végének vagyunk tanúi: tehát az emberiség ideológiai fejlődésének, annak, hogy végső kormányzati formaként sor kerül a nyugati liberális demokrácia általános bevezetésére.”

A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő „bizony elég unalmas lesz.”


T zis 2 s huntington civiliz ci k sszecsap sa
Tézis (2): S. Huntington: Civilizációk összecsapása.

A hidegháború befejeztével, a kommunista világ összeomlásával a népek közötti legfontosabb megkülönböztető jegyek nem ideológiaiak, gazdaságiak vagy politikaiak hanem kulturálisak.

A világesemények alakítói ugyan nemzetállamok maradtak, de a meghatározó államcsoportokat a világ hét vagy nyolc fő civilizációja alkotja.

Ebben az új világban a legmélyebb és legveszélyesebb konfliktus nem társadalmi osztályok, még csak nem is gazdagok és szegények között, hanem különböző kulturális entitások között bontakozik ki.

A világpolitika napirenden levő kérdései a civilizációk közötti különbségekre vezethetők vissza. A világban oly hosszú ideje meghatározó szerepet játszó Nyugat hatalma fogyatkozik, a nem nyugati civilizációké nő. A világpolitika sokpólusúvá és sokcivilizációjúvá vált.


Mi rtek 1
Miértek (1)

1732-ben Ibrahim Möteferrika nevű - Kolozsváron, magyarnak és kereszténynek született, de muszlimmá és török diplomatává vált tudós - oszmán hivatalnok írja: „Miért van az, hogy az egykor a muszlim népekhez képest oly gyönge keresztény nemzetek a modern időkben annyi területen szereztek uralmat, sőt még vereséget is mértek az egykor győzedelmes oszmán hadakra?”

Válaszában jellegzetes tényezőkre utalt:

az angol és holland parlamenti rendszerre,

a keresztények amerikai terjeszkedésére,

megemlíti, hogy a Oszmán birodalomban a sarijajogrendszer, míg Európában a „ráció által diktált törvények és szabályok” uralkodnak, és

Az európaiak új katonai stratégiával és eszközökkel rendelkeznek


Mi rtek 2
Miértek (2)

J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. Typotex 2000.

„1972 júliusában Új-Guinea trópusi szigetének partjain sétáltam, ahol mint biológus a madarak evolúcióját tanulmányoztam. Korábban hallottam egy figyelemre méltó helyi politikusról, Yaliról, aki éppen akkor járta a környéket. Yaliból karizma és energia sugárzott, és okosabbnak, ügyesebbnek láttam mint sok modern világbeli kortársamat. Ugyanakkor egy sor mélyreható kérdést is feltett: „ Miért van az, hogy ti fehérek, oly sok árut termeltek, és hoztok ide, míg nekünk feketéknek olyan kevés árunk van? Miért van az, hogy ti európaiak jöttök el hozzánk hajótokkal, fedeztek fel bennünket és hoztok termékeket, eszközöket, és nem mi megyünk és fedezünk fel titeket?”.

Miért lett az egyik ország gazdag és szabad a másik meg szegény és rabságban szenvedő? És meddig marad a szabad, aki szabad volt, és hogyan szabadulhat ki a rabságából a másik?


A t rt nelmi siker sszetev i 1
A történelmi siker összetevői (1)

F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011)

A meghatározók az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratvák), mítoszok, hiedelmek.

Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít:

(1) erős állam,

(2) a törvények hatalma (Rule of law),

(3) Felelős kormányzás (A megbízottak ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága)


A t rt nelmi siker sszetev i 2
A történelmi siker összetevői (2)

N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar 2011.

A Nyugat hat „killerapp”-ja – adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent – maghatározott intézményekre épülő megkülönböztető versenyelőnye:

1. Verseny (piac)

2. Tudomány (ráció)

3. Tulajdon (vállalkozás)

4. Orvostudomány (egészség)

5. Fogyasztás (jólét és növekedés)

6. Munka-etika (szorgalmasság)


A t rt nelmi siker sszetev i 3
A történelmi siker összetevői (3)

D. Acemoglu és J. Robinson. (2021): Whynationsfail? (Miért buknak el nemzetek?)

A siker az inclusive, a kudarc az extractive intézményeknek tulajdonítható.

Az előbbi - szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban.

Az utóbbi esetén egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat


A f l v tematik ja nappali
A félév tematikája (nappali)

  • A társadalmi fejlődés menete.

  • A politika és helye a társadalomban, a politikai eszmetörténet kezdetei

  • Ókor. (Platón, és Arisztotelész)

  • Középkor politikai gondolkodása.

  • Újkori politikai gondolkodás

  • A felvilágosodás. (Montesquieu, Rousseau)

  • 19. század: Konzervativizmus, liberalizmus, szociáldemokrácia

  • A politika-tudomány születése: Max Weber

  • A 20. század tendenciái és irányzatai.

  • A 20. század meghatározó tudósai és hatásuk

  • A hatalom-megosztás evolúciója.

  • A demokrácia evolúciója: a 21. század meghatározó trendjei.


A f l v tematik ja levelez s k
A félév tematikája (levelezősök)

  • 1. Szeptember 29.

    Bevezető, tematika, keretmodellek

  • 2. Szeptember 29

    A görög és középkori politika-modellek

  • 3. Szeptember 29.

    Az újkor politikai irányzatai a 19. századig

  • 4. November 30.

    A 20. század legfontosabb politikai eszméi

  • 5. November 30.

    A posztmodern 21. század: a demokrácia esélyei


Teljesítmény-értékelés

A kötelező irodalom: A „Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” szöveggyűjtemény (Könyvtár)

Ajánlott irodalom: Marosán György. (2006): „Hogyan készül a történelem?” Money-Plan kft.

A félév vizsgával zárul. A vizsgajegy három részből áll: írásos házi-dolgozat, ZH jellegű elővizsga és írásbeli vizsga.

Ha valaki a 12 előadásból legalább 8-on részt vesz és a félév vége felé megírandó ZH-n elfogadható eredményt ér el, akkor az félév végén beadott házi-dolgozata alapján kapja meg a jegyet.

Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ZH-ja nem elfogadható, akkor vizsgáznia is kell.

A házi dolgozat témája: a kijelölt információs anyag, illetve film alapján elemzést készíteni, részben a „Civilizációk..” részben a Politikai eszmetörténet” témakörében.

A házi dolgozat 2600 szó méretű kell legyen és a beadási határidő: 2013 december 17.


A h zi dolgozat ok t m i s feldolgoz sa
A házi dolgozat(ok) témái és feldolgozása

Mindenkinek két dolgozatot kell írnia: egyet a „Civilizációk, és világvallások”, egyet pedig a „Politikai eszmetörténet” témájából.

Az egyik dolgozat témája: a megadott és kiosztott filmet kell megnézni, majd arról kell a témához illeszkedően elemzést írni

A másik dolgozat témája: a megadott, döntően magyar vagy angol nyelvű hír alapján kell elemzést írni, tekintetbe véve a másik választott téma tematikáját.

Mindkét dolgozat távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalú elemzés legyen.


A lehets ges filmek

Ütközések (USA)

Hullám (N)

Ajami (Izraeli film) –

Lövés, utána csend (Bader-Meinhoff csoport (N)

Eper és vér (USA)

Michael Collins (USA)

Aki szelet vet (USA)

Az Én 20. századom (M)

Az összeesküvés (Wansee-i Konferencia (USA)

Megfoghatatlan? (Il Dívó) Andreotti film (O)

Bukás (N)

Hideg napok (M)

A háborúnak vége (F)

Az elnök emberei (USA) (Watergate ügy)

A kelet, az kelet. (A)

Milk? (Homoszexuális politikusról (USA)

Vera Drake Angol film

Bábel. (USA)

Más ember élete (német film)

Jó éjszakát, jó szerencsét. (USA)

Éjszakai vonat Lisszabonba (??)

Hotel Ruanda. (USA)

A nemzet színe-java. (USA)

Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Francia- görög?)

20 óra – Sánta Ferenc film

Márvány ember (L)

Tarkovszkij: A tükör

Ítélet Nürnbergben (A)

Luther (N)

Makk Károly: Szerelem,

Hamisító (N vagy A)

Hamu és gyémánt (L)

A tanú (magyar)

Ámen (A helytartó - Hochut darab)

Mefisztó (Szabó István)

A csendes amerikai (angol?)

Agitátorok (az Optimistákból)

141 perc a Befejezetlen mondatból. (M –Déri könyv)

Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek

A lehetséges filmek


A film feldolgoz s szempontjai
A film feldolgozás szempontjai:

Miről szól a film?

Mi a kapcsolata az egyik választott témával (Vallások, vagy Politikai eszmetörténet)

Mi a film üzenete?

Mi ennek a jelentősége a 20. és a 21. század történelme szempontjából?

Van-e üzenete a mai Magyarország szempontjából?

Milyen ellentétes vélemények fejeződnek ki a filmben?

Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg a témával kapcsolatban a mai magyar, és/vagy globális társadalomban?

Kiválasztható egyik vagy másik szereplő viselkedése vagy életútja, és az is bemutatható és elemezhető.

Milyen más filmekkel, irodalmi alkotásokkal vethető össze?

Mi a film kapcsolata a valósággal: alapvetően megváltoztatja a valóságot, vagy lényegében jól tükrözi?


Elkezd d tt e m r a 21 sz zad
Elkezdődött-e már a 21. század?

Elkezdődött-e már a 21. század – tette fel a kérdést a Financial Times, és válaszolt: Nem!

Tamás Gáspár Miklós - még a 20. sem fejeződött be.

Mikor kezdődött a 16. század? 1492-ben, Amerikai felfedezésekor, vagy 1517-ben, Luther fellépésével?

És a 17. század? 1598-tól, - a csaknem 40 éves polgárháborúnak véget vető nantesi-i ediktumtól – vagy 1618-tól, a 30 éves háborút kirobbantó prágai defenesztrizációtól?

És a 18. század? 1688-as „dicsőséges forradalomtól”, vagy 1713-as utrechti békétől datálható?

És a 19. század? 1792-ben, a francia forradalommal, vagy 1815-ben, a napóleoni háborúk korszakát lezáró bécsi kongresszussal?

És a 20. század? 1895-től, a 3. Kondratyev ciklus felemelkedésétől, vagy 1914-től az I. világháború kitörésétől számítják.

Szóval mikor is kezdődött a 21. század? Sokak szerint ez már csaknem két évtizede - a berlini fal leomlása óta – tart. Vagy tényleg el sem kezdődött?

Vannak-e olyan tendenciák, amelyek kifejezetten a 21. re jellemzőek?


A m sodik alapk rd s mi rt l tezhet t rsul s
A második alapkérdés – Miért létezhet társulás?

Minden közösség problémája a szociális dilemmák létezése,

Alapvetően háromféle szociális dilemma létezik:

A koordináció problémája,

A potyautasság problémája,

A „közlegelő” tragédiájának problémája

A közösség fennmaradása attól függ, miként és milyen áron, és milyen hatékonyan képesek megoldani ezeket a dilemmákat.

Ahogyan egy szinten ezeket megoldja lehetőséget kap egyre nagyobb méretű és integráltabb csoportok létrehozására.


A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege

Az emberek (de az állatoké is) együttműködése szinte mindig un. szociális dilemmát hoz létre.

Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat, befektetni a közösségbe, és tekintettel lenni másokra, mert vissza is kapunk. Vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is javítja.

Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek.

Ezért sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

Gyakran megfogalmazzák tehát, hogy az együttműködés „evolúciósan” nem kifizetődő, ezért logikátlan, és így „érthetetlen”.


Az egy lett rben l k z ss g pro bl m i
Az egy élettérben élő közösség problémái

1. A koordináció problémája.

A közösség bizonyos mértékben összehangolt viselkedésre épül. Ennek érdekében az együtt élő lényeknek koordinálni kell tevékenységüket, ami jelzésekkel történik. A jelzés adása erőfeszítés, idő, figyelem és kölcsönösen egyértelmű értelmezés. Mindez erőforrásokat vonhat el a lényektől.

2. A potyautasság problémája.

Célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Így sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

3. Közlegelő problémája

A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, de egyébként racionálisan gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Ilyenkor nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végül azonban a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak.


A potyautass g probl m ja
A potyautasság problémája

  • Közjavak játékok,

  • A „potyautasság” jelensége,

  • A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és másodlagos

  • Közjavak játékok büntetés nélkül,

  • A közjavak játékok ciklusai,

  • Közjavak játékok büntetéssel,

  • Közjava játékok „peer-punishment”

  • Közjavak játékok „pool-punishment”,

  • A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-punishment” olcsóbb,

  • Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool-punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen az állam létezésének matematikai bizonyítása


A potyautass g orvosl sa 1
A potyautasság orvoslása (1)

A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni.

  • A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be.

  • A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket,

  • A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága,


Potyautass g orvosl sa 2
Potyautasság orvoslása (2)

Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés

A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan.

Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.



A k zlegel trag di ja
A közlegelő tragédiája

A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, egyéni érdek által vezérelt, de egyébként józanul gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják.

Az eredeti metaforában azt mérlegelik, hány tehenet hajtanak ki a közös legelőre. túl sok tehenet hajtanak a közös legelőre, azok „túllegelik” a mezőt, így végül minden tehén éhen pusztul.

A „közlegelő tragédiája” elkerülhető, ha a tehéntulajdonosok elfogadják, kinek-kinek megszabják, hány tehenet hajthat a közös legelőre. Amikor azonban a legelő még elég nagynak látszik, mindenki újabb és újabb tehenet akarnak a közös legelőre hajtani.

Az egyes egyén csak a saját közvetlen önző érdekét nézi, és arra gondol, ő lesz az első, aki észreveszi a készülő tragédiát, és valahogyan majd kimenekül, így „csak” mások járnak majd pórul.


A k t probl ma megold sa
A két probléma megoldása

A viselkedést terelő szabályok kifejlesztése. A befolyásolás két ösztönző hatásra építhet:

1. Jutalomra: amely meghatározott viselkedés esetén elnyerhető, megszerezhető (pl. élvezetet jelent, vagy rátermettséget javító hatást fejt ki),

2. Büntetésre: amely bizonyos viselkedés esetén a környezet által előidézett kárral, vagy költséggel kell szembenézni (pl. büntetést kell fizetni, a túlélésünket veszélyeztető problémát okoznak nekünk)

3. A természet a két ösztönzőt – a jutalmat és a büntetést – többnyire együtt és összehangolva, és rendszerszerűen használja.


A t rt nelem sor n a b ntet s jutalmaz eszk z k maguk is evolv l dtak
A történelem során a büntető és jutalmazó eszközök maguk is evolválódtak

1. Az emberré válás első szakaszán az etológiai programok az érzelmek vezérelte közvetlen büntetést írták elő,

2. A modern ember kialakulása idején a mentális modulok a csaló felismerését, az méltányos és erős reciprocitás érvényesülését, de a büntetést itt is csak a közvetlen érintettség váltja ki, és másokat ért inzultus esetén senki nem büntet saját költségen,

. A szimbolikus forradalmat követően alakul ki a norma, amely már nem csak a közvetlen érintettség esetén ír elő reakciót, hanem kötelezővé teszi a szabályszegő megbüntetését, még ha nem is én voltam a szenvedő alany,

4. A letelepedést követően válik ketté a norma-szerű erkölcs, amelyet a közösség „kényszerít” ki (peer punishment), és a törvény, amelyet a hatalom kényszerít ki (pool punishment)

5. A birodalmak létrejöttének korszakában formálódik intézménnyé a törvény, az állam, jog, tulajdon, és a piac, amelyek komplex szabályok, rendszerszerűen alkalmazott büntetésekkel, és jutalmakkal


A potyautasság kezelése maguk is evolválódtak

A potyautasság a konfliktusok kiéleződésére, majd társadalmi zavarokra, sőt a társadalom szétesésére vezet.

Ezért már az ember kialakulásának korai szakaszában eszközöket kerestek, és találtak a „kezelésére”

Az eszközök a viselkedés befolyásolásának szokásos módszereit alkalmazzák: jutalom, és büntetés,

Kezdetben a jutalmat és a büntetést is közvetlenül az érintett eszközölte, és csakis ő.

A közbeavatkozás csak a konfliktus-feloldása érdekében történt.


Így működik a kulturális normák csoportkényszere maguk is evolválódtak

„Az észak-amerikai Papago indiánoknál az elfogadott normáktól való legkisebb eltérés is a közvélemény rosszallásával találkozik. Az olyan kis-létszámú közösségnél ahol mindenki ismer mindenkit ez igen nagy fegyelmező erő. A Papago hagyományok alapján mindenkinek ugyanahhoz a szabályrendszerhez kell tartania magát. Az elvárt viselkedés hatalmi, vagyoni, beosztási, vagy tehetségi különbségektől függetlenül egységes. Az illetlen viselkedésről mindenki hamar értesül, és azt elkerülhetetlenül követi a közösség megrovása, ezért a normaszegés igen ritka.”


A szabálykövetés biztosításának két eszköze van: maguk is evolválódtak

Jutalmak:

A törvény esetén „jó-hírnév”, a bankok esetén alacsonyabb kamat, az erkölcs esetén közösségi „jó-hírnév” segítség másoktól, a szerződés esetén olcsóbb kapcsolat, a vallás esetén jutalom a túlvilágon

Büntetések:

A törvény esetén bíróság, és börtön, banki esetben felmondott hitel, az erkölcs esetén közösségi „rossz-hírnév”, nevetségessé tétel, a szerződés esetén per, szankciók, a vallás esetén túlvilági büntetés.


Mi is a b ntet s
Mi is a büntetés? maguk is evolválódtak

Az altruizmussal szemben – amely saját erőforrások ellenszolgáltatás nélküli átengedése másoknak – a büntetés olyan cselekedet, amely egy partnerrel való együttműködés lehetséges változatai közül azt választja, amely:

1, annak kárt (költséget) okoz,

2, olyan indítékból, amely válasz a másik (vélt vagy valóságos) múltbeli, vagy jövőbeli) cselekedetésre.

3, ebből következően a büntetés feltételezi a „második szintű” intencionalitás képességét.


A b ntet s logik tlans ga
A büntetés „logikátlansága” maguk is evolválódtak

  • A társadalom létrejöttében a legtöbben az ismeretlenek között is általánosan megnyilvánuló együttműködési készségre és bizalomra helyezik a hangsúlyt,

  • Ez – evolúciós szempontból – logikátlannak tűnik, mivel aki másokat segít saját „költségen”, az csökkenti saját „versenyképességet”

  • A valóságban – nem csupán az ember világában – az együttműködő, és „társadalmat” alkotó lények igen sikeresek,

  • Úgy tűnik, hogy a társadalmakat a jótett, vagyis mások érdekeinek jó-szándékú figyelembe vétele tartja össze, míg büntetésnek, és a mögötte megbúvó érzelmeknek – bosszú, irigység – inkább közösséget gyengítő hatást tulajdonítunk.


Az altruista b ntet s bevezet se a j t kokba
Az altruista büntetés bevezetése a játékokba maguk is evolválódtak

A büntetésnek azt a típusát nevezték így, amely

1, a büntető saját forrásainak rovására történik,

2, a büntető nem kap közvetlenül „nyereséget” érte,

3, a konkrét „célszemélynek” kárt okoz.

A kísérletekben kétféle módon alkalmazták:

  • Vagy a résztvevő „érintettek” a játék végén tehették meg,

  • Vagy külön „büntetőt” vezettek be, aki a játék végén megítélte a viselkedést, és sajt pénzen büntethetett.

    A feltételezés az volt: racionális ember nem büntet saját pénzen, ha ezért nem kap valamit cserébe.


A k z s javak j t ka
A közös javak játéka maguk is evolválódtak

Kisebb csoport (4-5 fő) egyénekként kap kisebb összeget, amelyből „befektethet” a közösbe. A közös pénzt megduplázzák, majd egyenlően visszaosztják.

Ez egy szociális dilemmát hoz létre: jó befektetni, de még jobb a potyautasnak.

A trend: először a többség befektet, majd a potyautasok hatására visszavonja együttműködését. Végül senki nem fektet be.

Míg a FD játékban az ismeretlen partner „észre téríthető” a „nem-együttműködéssel”, itt a „kivonulással” szétesik a közösség.


Alapozhatunk-e csak jutalomra? maguk is evolválódtak

A kísérletben számítógéppel szimulálták a FD játékot két-főstől, egészen 256 főig terjedő csoportokban.

  • A csoportok egy részében nem volt megengedve a büntetés,

  • Más részében „csak” a „potyautasok”, vagyis a befektetést „elbliccelőket” lehetett megbüntetni,

  • Harmadik részében azonban a „potyautasok” mellett, a „potyautasok” büntetésétől elzárkózókat, vagy a másodrendű „bliccelőket” is meg lehetett büntetni.


A szimul ci eredm nye
A szimuláció eredménye maguk is evolválódtak


K z s javak j t ka b ntet ssel
Közös javak játéka büntetéssel maguk is evolválódtak

A kísérletben:

  • A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották.

  • A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál,

  • A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak.

    A kísérlet eredményei:

    1, A résztvevőek 85%-a legalább egyszer büntetett,

    2, a büntetés 75%-át a magas-szintű „befektetők” hajtották végre,

    3, Minél alacsonyabb volt a hozzájárulás, annál gyakoribb, és annál nagyobb volt a büntetés,

    4, A büntetések hatására a befektetési hajlandóság jelentősen megnőtt


A tapasztalatok s tanuls gok
A tapasztalatok és tanulságok maguk is evolválódtak

Ha csak jutalomra hagyatkoznánk csupán nagyon kis méretű (és döntően rokoni kapcsolatok által összefűzött) csoport képes huzamos ideig együtt élni,

Ha lehetőség van a „potyautasok” megbüntetésre, az együttműködni képes csoport mérete megnő, de még mindig nem éri el egy több tucat főt egyesítő közösségét,

Ha lehetővé tesszük a „másodrendű” potyautasok megbüntetését, akkor viszonylag nagy közösség képes együtt élni.

Ezért nélkülözhetetlen a társadalmi életben a „másodlagos” büntetés és jutalom szerepe


Nyugat hanyatl sa
„Nyugat” hanyatlása maguk is evolválódtak

„Nyugat” hatékony működésének feltétele, hogy a politika és a gazdaság szereplői átlátják a „dolgok” állását, képesek magas gazdasági teljesítményre, hajlandók alkalmazkodni, és a helyzetet racionálisan értékelve, demokratikusan hozzák meg a döntéseiket.

Ám a termékek, a tőke, a kultúra és az emberek kevéssé ellenőrizhető mozgásának következtében a lokális közösségek homogenitása megszűnt, a rendszerek komplexitása megnőtt és a folyamatok előre láthatósága romlott.

Ennek következtében a „Nyugat” számára nélkülözhetetlen bizalom, szabálykövetés és tolerancia lecsökkent. Polgárai egyre kevésbé hajlandók racionálisan megközelíteni világuk változását és mind kevésbé képesek előretekintő döntéseket hozni


Thomas piketty capital in the twenty first century
Thomas maguk is evolválódtakPiketty: „Capital intheTwenty-FirstCentury”

Új könyv, amely nagy vihart váltott ki, mert alapvetően eltérően értékeli a 20. század folyamatait.

A 20. század elején a jövedelem fő forrása az örökölt vagyon. A 20. század során fokozatosan előtérbe került és meghatározóvá vált a munkából szerzett jövedelem. A jövedelem eloszlását ekkortól alapvetően igazságosnak tekintettek, mert a tehetséggel hozták kapcsolatba. Aki „újra-elosztani” akart az „marxista” volt.

A 20. század végén újra fontossá válik az örökölt vagyon. Vagyis, nem lehet a növekvő jövedelem-különbségeket a teljesítménnyel és a tehetséggel magyarázni. Aki sokat kap az nem feltétlenül az, aki megérdemli.



F fukuyama political order and political decay from the french revolution to the present
F. jövedelmekből (USA) Fukuyama: PoliticalOrder and PoliticalDecay: FromtheFrenchRevolutiontothePresent.

A fő gondolat: a végkifejlet attól függ, vajon az erős és jól-szervezett és részrehajlás nélkül dolgozó állam i bürokrácia jön-e előbb létre és csak utána történik meg az általános választójog kiterjesztése, vagy fordítva, általánossá válik a választójog, és a pártok az állami koncon versengve igyekeznek kisajátítani az állami forrásokat.

Az előbbi út: Skandinávia és Németország.

Az utóbbi út: Olaszország és Görögország,

Átmeneti út: USA, ahol a 19. században patrimonizmus (család-központúság), klientizmus (követők támogatása), és korrupció volt az uralkodó, majd a 20. század elején a középosztály megtisztítja az államot.

A tanulság: fontos az út és a sorrend, ahogyan az egyes országok elérik a fejlett társadalmat. Nagy veszélyek leselkednek a felszabadulókra!!


Fukuyama j gondolata
Fukuyama jövedelmekből (USA) új gondolata

A két véglet: Németország és Görögország. Akik a kettő közzé esnek – ilyennek minősíti az USA-t – azoknál történelmi véletleneken múlik, hogy sikerül-e elkerülni az oligarchizálódást, és azt, hogy a pártok megszállják és kisajátítsák az államot.

Azt állítja, hogy a 19. század végéig az USA az „olasz” utat követte. 1828 A. Jackson populista elnököt követően virágzott a patrimónializmus és klientizmus. A választókat a postai állással, karácsonyi pulykával és a rokonoknál felhasználható „get-out-of-jail” papírral nyerték meg.

1880-tól kezdődött az állami bürokrácia reformja, amely hatékonyan és részrehajlás nélkül működő apparátus kialakítását tűzött célul. Ami érdekes, Fukuyama kiemeli a háborúk és a hadsereg szerepét egy hatékonyan működő bürokrácia kiépítésben.

Van azonban egy másik tényező: a középosztály megerősödése és az oligarchiák visszaszorulása. USA-ben elterjed egy „merit-based” system


Egy j probl ma jelentkez se
Egy új probléma jelentkezése jövedelmekből (USA)

USA-ban a meghatározó tényező, amely a hatékony államot generálja: a középosztály megerősödése és az oligarchiák visszaszorulása.

USA-ben elterjed egy „merit-basedsystem” – vagyis általánosan elfogadottá válik az „amerikai álom”, hogy itt mindenki aki tehetséges „megcsinálhatja” magát. Csak a tehetségedtől és munkádtól függ, mi lesz belőled, mert a rendszer igazságos. Mindenkinek azt juttatja, amit megérdemel.

Most azonban Piketty kutatásai arra utalnak, ez azért nem egészen így van, legalább is ez számottevően megváltozott a 20. század végén.

Újra előtérbe kerül az öröklött vagyon, a vagyon alapján történő politikai befolyásolás és megnehezül az előrejutás, és lecsökken a mobilitás. Két új alkotmánybírósági törvény: a politikai adományok korlátainak eltörlése és a pozitív diszkrimináció megszüntetése


ad