1 / 14

7 . Szerződés II.

7 . Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013. 1. Ismétlés. Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető? Pacta sunt servanda Kártérítés Jogi kikényszerítés alternatívái: nem-jogi Miért kikényszerítés? Bizalmi játék Szerződési szabadság

everly
Download Presentation

7 . Szerződés II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 7. Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

  2. 1. Ismétlés • Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret • Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető? • Pactasuntservanda • Kártérítés • Jogi kikényszerítés alternatívái: nem-jogi • Miért kikényszerítés? • Bizalmi játék • Szerződési szabadság • Coase-tétel • Tranzakciós költségek csökkentése • Ösztönző hatások • Teljesítés, elővigyázatosság • Hatékony szerízőségszegés • Kártérítés = kár

  3. 1. Ismétlés: ösztönzők Hogyan változik emberek magatartása? Ösztönzők: • Mennyi információt gyűjtenek és mennyit adnak át egymásnak a felek? • Mennyi keresés után és kit választanak partnerüknek? • Mennyire pontosan fogalmazzák meg a szerződést? • Mennyi kockázatot vállalnak fel maguk, mennyit próbálnak a partnerükre hárítani – hogyan osztoznak meg a kockázaton? • Betartják-e a szerződésben tett ígéretüket vagy megszegik azt? • Mennyire lesznek elővigyázatosak a teljesítés során – mennyi figyelmet fordítanak arra, hogy elkerüljék az esetleg a szerződésszegést, a szerződés lehetetlenülését maga után vonó problémákat? • Mennyi beruházást eszközölnek arra alapozva, hogy a szerződés teljesülni fog? • Ha már bekövetkezett a kár, a szerződésszegés, a lehetetlenülés, akkor milyen lépéseket tesznek a kárenyhítés érdekében? • Nem várt, illetve nem szabályozott problémák esetében hajlandóak-e újratárgyalni a szerződést?

  4. 2. Információ • Alapdilemma: információs ösztönzés – gyűjtés vs. átadás (ne vegyünk olyat, amiről mást gondolunk) • Információhiány lehet • egyoldalú – megoldás: hazugság tilalma, kötelező információadás, • kétoldalú (egyik fél sem tudja) – megoldási kísérlet: információhiány miatt érvénytelenítés (lehetetlenülés). 1. Egyoldalú: Megtévesztés tilalma • Önmagában csak transzfer, de megszerzése érdekében erőforráspazarlás – vö. kényszer • Nem hatékony allokáció • Hatékony allokáció (Cooter–Ulen): Információ és a tulajdonjog egyesítése: az információ és a tulajdon legyen annál, akinél többet ér

  5. 2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? • Az információ és a tulajdonjog egyesítése • DE ehhez nem kell tájékoztatási kötelezettség: • Önkéntes információ-feltárás • Példa: kontraszelekció – milyen minőségű az árú? • Vevő átlagost venne – el fogjuk mondani, ha jó • 2. vevő tudja, hogy aki nem szó = rossz; ezért csökkenti értük az árat • Azon belül is jobb szól • Végeredmény: mindenki szól • Feltétel: nincs hazugság! Tudja eladó

  6. 2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? • Ösztönzi-e az információszerzést? Cél-e, hogy ösztönözzük? Példa: Laidlaw v. Organ (1815): dohányt vásárol egy nappal a zárlat feloldása előtt nyomott áron – ő egy nappal korábban megtudta: jutalmazzuk-e ezért? • Produktív információ vs. redisztribúció. • Lehet-e ösztönözni? Véletlen szerzést („megtudta, hogy”) nem.

  7. 2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: • Tévedés a helyzetről (tényekről) – Kölcsönös tévedés a tényekről, identitásról már a szerződés megkötésekor is • Sherwoodv. Walker (1887) – meddőnek hitt tehén eladása, kiderül, hogy borja lesz. • Infó és tulajdon egyesítése: biztos, hogy ahhoz jut, aki többre értékeli? • Valami megváltozik – a cél meghiúsulása • Krell v. Henry (1903) koronázási menet elmarad. • A menet mentén kiadott szobák (ablakok) bérleti díja – döntés: nem kell megfizetni. • A királyi flotta megtekintése érdekében kivett hajók (vállalkozók veszik ki, hogy kivigyenek fizetővendégeket) – döntés: ki kell fizetni.

  8. 2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: • Miért / mikor? • Kockázatviselésről kell dönteni • Jobb kockázatviselő teszt: • Ki tudhatja meg könnyebben? • Ki kerülheti el könnyebben? • Ki biztosíthatja magát könnyebben? – Itt: ki viseli könnyebben a kárt (vö. ablak: kiadható újra a valódi koronázáskor vs. Vállalkozók kockázatot szoktak vállalni)

  9. 2. Információ 4. Lehetetlenülés • Akadály nem szerződéskötéskor, a teljesítés megkezdése előtt, hanem teljesítés alatt. • Európai jog (pactasuntservanda): lehetetlenülés két jelentése • Lehetetlenülés: nem lehet kikényszeríteni (de még kártérítés) • „2. szintű lehetetlenülés”: kártérítés sem (vö. kb. az amerikai) • Fizikai (jogi) vs. gazdasági lehetetlenülés • Gazdasági: csak a kötelezett tönkremenetele révén, túl magas költségen. • Jogi válasz: alapvető feltevések közül valamelyik megváltozik. • Közgazdaságtani elemzés alapja jobb kockázatviselő tesztje: ha a kötelezett, akkor annak ellenére sem kell, hogy fizikai (fizessen kártérítést) • Példa: Taylor vs. Caldwell (1863) – leégő koncertterem – bérbeadó mentesül-e kártérítés alól? • Miért / mikor? • Mint kétoldalú információhiány

  10. 3. Kártérítés • A kártérítés formái • Elmaradt haszon alapján – a károsult megkapja az elmaradt hasznot – mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e. • Kárnagyság alapján – a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz). • Lehetőségköltség alapján – a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja). • Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb • Szerződéses megállapodás • Teljesítési kötelezettség: nem pénzben – vö. pactasuntservanda • Haszonelvonás: nem a kár számít, hanem a szerződésszegő haszna

  11. 3. Kártérítés • Optimális szerződésszegés: a „szerződés kikényszerítésének mértéke” legyen optimális • Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a szerződésszegés? • Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása nagyobb, mint a jogosult kára. • Groves vs. John Wunder Co. • Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állapotba hozva adja vissza a tulajdonosnak. • A telek kiegyengetése elmarad. • Ennek költsége 60 000 $ lett volna, • de közben recesszió – telekérték (kiegyengetve is) max. 12 000 $.

  12. 3. Kártérítés Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! • Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett bizalomtól. • Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon („minden előkészület” után) – túlzott bizalom szupraoptimális előkészület. • Példa: Hadley v. Baxendale • Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés – de a kiesés szokatlanul nagy, mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni. • Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) – filmen Himalája-expedíció képei • Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film. • Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni… • Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet!

  13. 4. Kötbér • Amerikai szabály: • Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az ex ante várható kár. • Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós kár. • Magyar szabály: • Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár. • Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár – minimum a valós kár.

  14. 4. Kötbér • Pro: • vö. magas fix költség, • elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés • nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon – másnál nem biztosítható kár, • elköteleződés – signalling (jó ez?), • mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excesscapacity). • Kontra: • morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet), • nehezíti a módosítást (biztos?), • több per, • csődbe vihet (fordítva is?) – extern hatások.

More Related