Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 18

Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK PowerPoint PPT Presentation


  • 97 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK. „ A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája Pécs, 2008. november 13. Hogyan határozható meg az újraiparosodás?. Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe?

Download Presentation

Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk

Újraiparosodás és újraiparosítás(Magyarországon)Barta Györgyi MTA RKK

„A régiók újraiparosítása”

A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája

Pécs, 2008. november 13.


Hogyan hat rozhat meg az jraiparosod s

Hogyan határozható meg az újraiparosodás?

  • Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe?

  • Az ipar által elhagyott térségek, települések, épületek új funkcióval való megtöltése?

  • Az eltűnt iparok, szakmák újraéledése?

  • A korábbi (dezindusztrializációs) folyamatok megfordulása?

    Ami bizonyos: Az újraiparosodás nem jelenti a korábbi folyamatok megállását, visszafordulását, az iparban elvesztett szerepek, helyek visszafoglalását.


Az jraiparosod s fogalma

Az újraiparosodás fogalma

Összetett folyamat, amelynek elemei:

  • Új iparágak megjelenése (információs technológiai eszközök gyártása). Az IKT tágabb értelmezése.

  • Ipari szerkezetváltás (a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiszorítják a többi ágazatot: járműipar, elektronika>könnyűipar, vasgyártás).

  • Növekvő termelékenységre törekvés (tradicionális ágazatokban is – új technológiával, új termékekkel)


Az jraiparosod s fogalma1

Az újraiparosodás fogalma

  • Új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenése ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak, másrészt szerkezeti változás: a tradicionális ágazatok visszaszorulnak, de a helyüket más ipari tevékenység veszi át. Komplex fogalom: ágazati és területi változás együttesen.

  • A globális ipari átrendeződés és fejlődés egyik részfolyamata, amelyet nemzetközi tendenciák és lokális sajátosságok formálnak.


Az ipari talakul s ter leti t pusai

Ipari foglalkoztatottak száma (ezer fő)

1985

1995

2005

változás 1995-2005 között

Az ipari átalakulás területi típusai

Dezindusztrializálódó országok

Japán

20250

21670

17750

-3920

Németország

10684

13003

10849

-2154

Egyesült Államok

30048

29984

28074

-1910

Nagy-Britannia

8430

6951

6224

-727

Dél-Korea

4415

6827

6137

-690

Franciaország

6768

5782

5514

-268

Svájc

1194

1133

993

-140

Svédország

1283

1033

939

-94

Újraiparosodó országok

Spanyolország

3377

3769

5637

+1868

Írország

313

361

537

+176

Magyarország

1496

1199

1265

+66

Szlovákia

...

835

859

+24

Finnország

777

571

619

+48

Iparosodó országok

1990

2005

változás 1990-2005 között

Kína

121220

*130480

+9260

Indonézia

10416

17065

+6649

Mexikó

6503

11021

+4518

Brazília

14093

**17757

+3664

Törökország

3599

5452

+1853


Az ipari folyamatok ter leti t pusai

Az ipari folyamatok területi típusai

1. Fejlett országokban zajló ipari változások:

Dezindusztrializáció; delokalizáció, szerkezeti átalakulás (tradicionális ágazatok visszaszorulása, IKT megjelenése). Az ipari munkahelyek száma csökkent, az ipari GDP részaránya stagnál, csökken. A tercierizáció pótolja az ipari munkahelyek veszteségét.

2. Nyugat-európai periféria, Kelet-Európa:

Tradicionális ipar visszaszorulása és új ipari ágazatok megjelenése (nem csak az IKT, hanem pl. a járműipar, elektronika). Jelentős FDI, a delokalizáció nyertese. Az ipari termelékenység jelentősen növekedett, de az ipari hozzáadott érték sokkal kevésbé. Az iparfejlesztés koncentrált – ágazatilag, szervezetileg, területileg. Az ipari foglalkoztatás szintje (a szocialista korszakhoz képest drasztikusan csökkent) stagnál. Lassúbb tercierizáció, mint a fejlett országokban, új munkahelyei csak részben pótolják az ipari veszteséget.


Az ipari folyamatok ter leti t pusai1

Az ipari folyamatok területi típusai

3. Dinamikusan fejlődő országok:

Indusztrializáció folytatódása és az új ipar megjelenése. Az ipari munkahelyek száma jelentősen növekszik, az ipar részaránya növekszik, a foglalkoztatásban növekszik/stagnál (Kína).

A dezindusztrializáció, újraiparosodás, iparosodás sem térben, sem időben nem választható el egymástól, nincsenek „tiszta” területi típusok. Ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak.


Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk

A munkaerő változása képzettség szerint1993 és 2002 között(a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése)

alacsony képzettségűek

az összes foglalkoztatottszámának növekedése

Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.


Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk

A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettség szintje szerint 2002-ben (%)

Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.


Jraiparosod s magyarorsz gon

Újraiparosodás Magyarországon


Ipari strukt rav lt s magyarorsz g az ipari delokaliz ci nyertese

Ipari struktúraváltás: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese

Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények


Az ipar fontos gazat maradt

Az ipar fontos ágazat maradt

Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.


Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk

A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számánakváltozása (1992–2005, fő)


Pozit v s negat v folyamatok az ipar t rbeli megoszl s ban

Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában

1. Erős területi differenciálódás


Pozit v s negat v folyamatok az ipar t rbeli megoszl s ban1

Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában

4. A vállalati exportteljesítményekterületi szerkezete

3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása

Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről. 2007. október, 15. o.


Az jraiparos t s tartalma

Az újraiparosítás tartalma

Mit értünk újraiparosításon?

Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban (ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget – elsősorban a foglalkoztatásban).

Az újraiparosítás az ipari munkahelyteremtéssel, az ipar szerkezeti átalakításával kapcsolatos területfejlesztési politika.

Az újraiparosítás tehát a területfejlesztési politika része, amelyet a foglalkoztatási, oktatási, valamint az iparpolitikával kell koordinálni.


Milyen c ljai lehetnek az jraiparos t snak

Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?

1. Az (ipari) termelési feltételek biztosítása:

  • infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, IKT infrastruktúra)

  • Oktatás-szakképzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához (az állami szektor jelentős szerepe; ágazati szintű koordináció)

    2. Ipari munkahelyek teremtése:

  • IKT szektor

  • magas műszaki színvonalú, megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműipar, elektronika, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar)

  • de nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról, a régi, tradicionális iparokhoz.


Milyen c ljai lehetnek az jraiparos t snak1

Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?

3. Új ipari szereplők vonzása és együttműködésük:

  • a külföldi multinacionális vállalatok vonzása,

  • a (hazai) KKV támogatása,

  • az ipari szereplők kooperációjának támogatása (beszállítás, alvállalkozás)

  • az iparvállalatok és a K+F intézményeinek (egyetemek, kutatóintézetek)együttműködése


  • Login