A közigazgatási hatósági eljárás

1. A közigazgatási hatósági eljárás

2. A közigazgatási eljárás fő szakaszai • Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: • az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; • az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; • az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell.

3. Az első fokú eljárás főbb szakaszai Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás felfüggesztése Elutasítás Eljárás megszüntetése

4. Az eljárás megindítása 29. § Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kérelem bejelentés panasz más hatóság kezdeményezése nyilatkozat • Joghatások: • jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; • ügyintézési határidő kezdete.

5. A kérelem 34-38. § természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely - az ügyfél azonosításához szükséges adatok; • az ügy tárgya; Szakhatósági állásfoglalás - döntés kérése; • mellékletek: kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető: Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez; Ahatóság feladata: - a kérelem ellenőrzése és - felhívás hiánypótlásra.

6. Értesítés az eljárás megindításáról I.ÚJ JOGINTÉZMÉNY! A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: • az ismert ügyfelet. • Kérelemre indult eljárásban: • a kérelmet előterjesztő ügyfél, ha kéri; • kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet

7. Értesítés az eljárás megindításáról II. - kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy Folyamatos ellenőrzés Eljárás eredményességének veszélyeztetése Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok Az értesítés tartalma Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Ügy tárgya, iktatási száma Eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetőségéről Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve

8. Az értesítés formái • Hirdetmény, közhírré tétel: • jelentős számú ügyfél érintettsége • hatásterületi ingatlan tulajdonosok, használók; • érdekvédelmi társadalmi szervek • Közvetlen megkeresés: • levél; • fax; • elektronikus úton

9. Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: • amagyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; • a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; • kérelem lehetetlen célja; • a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; • kérelem késedelmes előterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése); • az ügy nem hatósági ügy. A végzés fellebbezéssel megtámadható

10. Az eljárás megszüntetése I. • Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás; • az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült; • az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta; • az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás nem következett be; • hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; • kérelemre indult eljárás esetén ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalma személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen; • jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. Kötelező

11. Az eljárás megszüntetése II. Mérlegelés alapján Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen - a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok? A rendelkezésre álló adatok alapján dönt Eljárás megszüntetése Az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése Eljárás megszüntetéséről értesítés: 5 napon belül Fellebbezésnek van helye!!!

12. Az eljárás felfüggesztése 32.§ 1. Kötelező felfüggesztés • Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása amelyben: • az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; • külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzése; • a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) 2. Felfüggesztés mérlegelés alapján • a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi (perújítás, felülvizsgálati kérelem) • Szakvélemény készítése hosszabb időt vesz igénybe; • ha a jogutód kiléte vitás; • ügyfél kérése Határidő megszakad, fellebbezésnek van helye

13. Ügyintézési határidők 33.§ Veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Soronkívüliség Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

14. Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok 33.§ • hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; • nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; - hiánypótlás; - szakhatóság eljárásának tartama; - eljárás felfüggesztésének tartama; - bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő; - elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama; - hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő. Határidő –közlést, kézbesítést követő napon kezdődik Ügyintézési határidők számítása: Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont

15. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 39.§ = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Mikor készítünk feljegyzést? - ügyfél Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel -tanú meghallgatásáról; - szakértő - szemle lefolytatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; • A feljegyzés tartalmazza: • felvétel helyét, időpontját; • ügy tárgyát és számát; • az eljárási cselekményt; • eljáró ügyintéző nevét, • aláírását. - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Papíralapú Hang-, kép- és filmfelvétel Egyenértékű dokumentumok

16. Képviselet 40.§ Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes eljárást A képviselet fajtái: • törvényes • meghatalmazotti • ügygondnok által ellátott képviselet

17. Meghatalmazotti képviselet Bárki lehet(Alapja:ügyfél + képviselő közti megbízás) Kivéve: • Visszautasítási okok • ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására; • képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja • ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzés re törekedve kívánja ellátni. Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye

18. A képviselet fajtái Ügygondnoki képviselet Alkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja Kirendelése: gyámhatóság Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve: Vitás jogot nem ismerhet el, erről nem mondhat le Pénzt/dolgot nem vehet át Egyezséget nem köthet Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg

19. A hatósági közvetítő feladatai Igénybevételéről: hatóság dönt Fő feladatai: Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés Érintettek tájékoztatása Észrevételek összegyűjtése Jogok, kötelezettségek ismertetése Jogai és kötelezettségei: - iratbetekintés; -titoktartás - feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktg. viselésére kötelezhető - hatóság segíti a munkáját; - munkájáért díj és költség térítés illeti meg.

20. Kizárás 42-43.§ Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok • ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; • másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; • hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés

21. Szakhatósági eljárás modellje • Jogszabály a gyakrabban előforduló engedélyezési fajták mindegyikére kielöl az érintett hatóságok közül egy koordináló szervet. • Az ügyfél egyedül ezzel a koordináló szervvel áll eljárási kapcsolatban, míg a többi engedélyező hatóság – az úgynevezett szakhatóságok – állásfoglalását a koordináló szerv szerzi be és foglalja bele egy – a saját neve alatt kibocsátott – közös határozatba.

22. Szakhatósági eljárás modellje • a koordináló szerv, másfelől a szakhatóságok között nincs alá-fölérendeltségi viszony, • a hatóság és a szakhatóság szervezeti hierarchiában nem áll egymással, mégis a hatóságnak (az egyenrangúság hangsúlyozása mellett) a szakhatósággal szemben kötelezettségei vannak. • Az eljárás egyes mozzanatainak az egymásra építése, a helyszíni szemle megszervezése, ezen a szakhatóságok részvéte­lének biztosítása az eljáró hatóság feladata. • Minden hatóság megőrzi döntési önállóságát. • A koordináló szerv csupán összegyűjti a szakhatóságok állásfoglalását, de ahhoz kötve van, és meg sem változtathatja, sem figyelmen kívül nem hagyhatja. Az eljárás egyszerűsítése érvényesül a jogorvoslati szakaszban is.

23. Szakhatósági eljárás modellje • A koordináló szervnek annyi eljárási többletjoga (vagy inkább -kötelezettsége) van, hogy • –szervezi az engedélyező szervek közös eljárási cselekményeit (pl. az együttes helyszíni szemlét), • –ha két vagy több szakhatóság egymással ellentétes követelményt támaszt, akkor az ellentét feloldása érdekében az érintett szakhatóságokat egyeztetésre hívja fel, • –a szakhatóságok előírásait és feltételeit közös határozatba foglalja, illetőleg akár csak egyetlen szakhatóság nemleges állásfoglalása esetén a kérelmet elutasítja.

24. Szakhatósági eljárás modellje • Az ügy eldöntése, a határozat elkészítése és az érintettekkel való közlése (természetesen a szakhatósági állásfoglalás figyelembevétele mellett) az eljáró hatóság feladata. • A jogorvoslatok igénybevétele esetén az ügyiratokat az eljáró hatóság terjeszti fel a felügyeleti szervhez. • A fellebbezés elbírálása után a másodfokú határozat közlése az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal az ügyben eljáró felsőfokú hatóság útján történik meg.

25. Szakhatósági eljárás modellje különbségek a megkereséstől Belföldi jogsegélytől (korábbi nevén megkereséstől való különbség: • A belföldi jogsegélyre irányuló megkeresés alapján eljárási segítséget kér a hatóság egy másik szervtől. • A megkeresett szervnek a megkereső hatóság részére küldött válasza (vélemény, állásfoglalás) nem köti az ügy érdemi eldöntését illetően az eljáró hatóságot.

26. Szakhatósági eljárás modellje különbség a szakértői véleménytől • az egyik bizonyítási eszköz a hatósági eljárásban igénybe vehető sok közül, n a kötetlen bizonyítás elvére figyelemmel a közigazgatási hatóság a szakértői véleményt (annak elfogadását vagy elvetését) szabadon mérlegelheti. • A szakhatóság egyes speciális szakkérdést a saját hatáskörében önállóan eldönt, a szakértőnek önálló hatásköre nincs, „csak” szakvéleményt ad. • A szakhatóság a Ket. szempontjából hatóságnak minősül, a szakértő nem hatóság • A szakhatóságot az érdemi döntésről az eljáró hatóság értesíti, a szakértőt nem kell értesíteni a döntésről.

27. Szakhatósági eljárás modellje különbség a szakértői véleménytől • A szakhatóságot az érdemi döntésről az eljáró hatóság értesíti, a szakértőt nem kell értesíteni a döntésről. • A szakhatósági hozzájárulás figyelmen kívül hagyása felügyeleti intézkedést is maga után vonhat, a szakértő véleményének mellőzése ezzel nem járhat. • Ha a jogszabály a szakhatóság bevonását kötelezővé teszi, az eljáró hatóság a szakhatóság közreműködését nem mellőzheti. Ha nem kéri a szakhatóság közreműködését vagy nem veszi figyelembe az állásfoglalását, hatáskörel­vo­nást követ el. A szakértői vélemény mellőzése nem minősül hatáskörelvonásnak, hiszen a szakértőnek nincs hatásköre.

28. Megosztott hatáskör gyakorlásnak milyen szerepe van az ügyféli jogállásra • Általában az eljáró hatóság és az ügyfél között jön létre a hatósági jogviszony – az eljáró hatóság az aki a döntést, a határozatot kiadja • Az eljárás első számú felelőse az eljáró hatóság, - Ket szóhasználatában a jelző nélküli hatóság azonos az eljáró hatósággal

29. Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása • Ügyfél mentesülhet attól a tehertől, hogy a szakhatósági döntést maga szerezze be, az az eljáró hatóság együttműködése és dolga • Ha a szakhatóság eljárásába az ügyfél tetszése szerint kapcsolódhatna be az az eljárás időbeni elhúzódásához vezetne – különösen sok szakhatóságos eljárásoknál • Mellékletként nem lehet az ügyféltől a szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni

30. Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása II. • Szakhatóság állásfoglalását a határozat rendelkező részébe annak jogi alapjait az állásfoglalás indokolási részébe kell belefoglalni • Szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat elleni fellebbezés benyújtásával fellebbezhet

31. Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása III . • Az I-II részekben ismertetettek minden ügyfélre igazak • hatásterületi ügyfelekre, • jogszabályban( törvényben ) meghatározott esetben társadalmi szervezetre, érdekvédelmi szervezetre is • NINCS A SZAKHATÓSÁG AZ ÜGYFÉLTŐL ELZÁRVA

32. Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása IV. • Ügyfélnek és a meghatalmazottjának lehetősége van arra , hogy az alapeljárás megindítása előtt az általuk beszerzett 6 hónapnál nem régebbi szakhatóságit benyújtsa , • feladat: a szakhatóságnak és az eljáró hatóságnak együttesen meg kell állapítania, hogy a benyújtott kérelem tartalma azonos, azaz ugyanarra adta a szakhatósági azonos feltételek és dokumentumok mellett • Az azonosságokat a hatóságok egymás között elektronikus úton is egyeztethetik

33. Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása V. • A kérelmek azonosságát elektronikus úton is ellenőrizni lehet, s ha az megállapítást nyer, a szakhatóságtól nem kell új állásfoglalást kérni. Az említett hat hónapnak az új kérelem hatósághoz érkezésekor kell fennállania, s a korábbi szakhatósági állásfoglalás elfogadását nem befolyásolja, ha a hat hónap az új eljárás tartama alatt lejár. • az eset valójában nem szakhatósági, hanem eljáró hatósági pozíció és itt van helye itt értelmezhető az ügyféli és meghatalmazotti eljárás – ( meghatalmazott pl. a tervező )

34. Ket szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása VI. • Abból a rendelkezésből, hogy a szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg, az következik, hogy a szakahatóság és az ügyfél közötti közvetlen kapcsolatra az eljárás megindítása előtt van lehetősége az ügyfélnek-

35. Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei • A szakhatóságra az állásfoglalás kiadása előtt egyeztetési feladatok is hárulhatnak • A.) helyszíni szemlére van szükség – az az érdek, hogy a helyszíni szemlét a szakhatóságok ,a sok lehetőleg ne külön – külön tartsák meg, - főleg akkor ha a szemlén az ügyfélnek, vagy meghatalmazottjának a részvétele is szükséges • B.) Nem lehet „ összehozni az egy időpontú minden hatóságos részvételes szemlét, akkor külön külön, tartható, • annak időpontjáról értesíteni az feleket az érdekelteket , kérdések intézhetők ,adatok kérhetők tőlük • Kérdés ki a az érdekelt, aki értesítendő, ki az ügyfél az eljárásban

36. Ket.szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei • Hiánypótlási felhívás : megtörténhet hogy az ügyfél ugyan mellékel, ezért az eljáró nem hívja fel hiánypótlásra, de közben a szakhatóság észleli hogy nála olyan tényre, adatra hatósági döntésre hivatkozik a fél az eljárás során amit nem mellékelt, • Kérdés : ki hívjon fel hiánypótlásra, • Válasz: a szakhatóság közvetlenül, de értesítse az eljáró hatóságot – az eljárás azért hosszabb mert közben hiányt kell pótolni,

37. Ket. és szakhatóság • Közvetlen hatósági eljárási jogviszony keletkeztetésének akkor van helye AMIKOR TÉNYÁLLÁST KELL TISZTÁZNI A SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIADÁSA, VAGY MEGTAGADÁSA ÉRDEKÉBEN • A SZŰK KÖRBEN ELŐFORDULÓ KIVÉTELEK AZ EREDETI Áe. állapotot nem állíthatják vissza, azaz az eljáró hatóságnak kell a szakhatóságot megkeresnie.

38. Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás • A szakhatóságnak olyan szerkezeti formában kell megfogalmaznia állásfoglalását, hogy az könnyen beépíthető legyen a közös határozatba. • (A szakhatósági állásfoglalást nem határozati formában kell kiadni.)

39. Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás • az állásfoglalás először a szakhatóság érdemi döntését • rendszerint a kérelem teljesítéséhez való hozzájárulást, • a hozzájárulás megtagadását, • illetőleg az egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt – tartalmazza (ez kerül majd a határozat rendelkező részébe), • Egyéb elemeket • majd pedig a döntés indokolását tartalmazza .

40. Előírást vagy feltételt – tartalmazó szakhatósági állásfoglalás • a legtöbb ügyben a szakhatóság feladata „csupán” annak vizsgálata, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban és más kötelező előírásokban (pl. szabványokban) foglaltaknak. Ha megfelelnek, akkor hozzájárulását adja, ha pedig nem, akkor a hozzájárulást megtagadja. • Egyes esetekben azonban a jogszabály !!!!!hatalmazza fel a szakhatóságot, hogy arra hogy az általános előírásoktól eltérő egyedi előírásokat vagy feltételeket állapítson meg.

41. Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás • Egyéb elemek - döntés rész : Indokolt esetben a szakhatósági állásfoglalás más elemeket is tartalmaz: így pl. az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló tájékoztatást. • Eljárási költségek megállapítása az eljáró közigazgatási szerv anyagi jogi döntést hozó kötelezettsége, de költségek itt is felmerülhetnek és a döntést hozót helyzetbe kell hozni

42. Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás • Az indokolás feleljen meg a Ket 72. § (1) bekezdésében foglaltaknak. • egyes szakhatóságok gyakran adnak hiányos indokolást, így pl. elmulasztják megjelölni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeken döntésük alapul, s így megnehezítik a koordináló szerv határozatszerkesztő munkáját.

43. Általános megállapítások • A szakhatóság hallgatása nem beleegyezés, • A szakhatósági állásfoglalás(ok) ellen külön fellebbezésnek nincs helye, hanem az ügyfél a közös érdemi határozat elleni fellebbezéssel gyakorolhatja jogorvoslati jogát.

44. Általános megállapítások • Ez a helyzet akkor is, ha az ügyfélnek semmi baja nincs a határozatot kibocsátó szervvel, mert az a maga részéről megadta volna a kért engedélyt, s valamelyik szakhatóság nemleges állásfoglalása miatt kényszerült a kérelem elutasítására. • A fellebbezés elbírálására a határozatot hozó szerv felettes szerve jogosult, amely az érintett szakhatóság(ok) felettes szervének bevonásával hozza meg döntését. A másodfokú eljárásra értelemszerűen irányadók a szakhatósági modellről az eddigiek során kifejtettek.

45. Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság eljárásból való kihagyásának következményei • Ha valamely szakhatóság azt állapítja meg (arról értesül), hogy a koordinációra feljogosított szerv határozatának meghozatalánál -figyelmen kívül hagyta szakhatósági állásfoglalását, - eleve be sem vonta az eljárásba, Ha ez a jogszabály értelmében kötelessége lett volna , a koordinátor szerv felettes szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

46. Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság eljárásból való kihagyásának következményei • A felügyeleti szerv a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül – a határozatot a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra való tekintet nélkül megsemmisítheti. • a hatóság törvénysértésének hátrányos jogkövetkezményeit nem lehet az ügyfélre hárítani, • helye van az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti keresetnek.

47. Elvi szakhatósági hozzájárulások problematikája • Jogszabály előírhatja, hogy egyes ügyekben az engedélyezési feltételek megállapítása céljából előzetes (elvi) szakhatósági állásfoglalást kell kiadni. Ennek beszerzésére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a konkrét kérelem alapján kialakítandó szakhatósági állásfoglalásra. • A szakhatóság elvi állásfoglalására általában akkor van szükség, ha az alapul szolgáló ügyben is megelőzi a konkrét kérelem benyújtását egy előzetes (elvi) engedélyezési eljárás. • Például ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni, elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedély kiadására jogosult hatóság szakhatósági állásfoglalást kér a természetvédelmi, illetve műemlékvédelmi hatóságtól.

48. Tűzvédelmi hatósági feladatok • hatósági rendszer : 79/2007 (IV.23 .) Korm. r . • I. fokú tűzvédelmi hatóság=illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság • a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól, - azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet, • b) a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el, • c) tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart, • d) jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki,

49. Tűzvédelmi hatósági feladatok • e) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, • f) hatósági bizonyítványt ad ki, • g) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,azonnal végrahajthatónak nyilvánítható • h) a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedést tesz,

50. Tűzvédelmi hatósági feladatok • i) az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben a rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, eltiltja,azonnal végrahajthatónak nyilvánítható • j) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket.