VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN

1. VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN BORSOS János DSc BITTNER Beáta MISLOVICS Anita OROSZ Tibor UNITAB KONGRESSZUS, Caceres, 2008. október 15.

2. Az európai dohánytermesztés a közös agrárpolitika egyik igen érzékeny kérdéseként, mintegy ökoszociális súlypont jelent meg a támogatási rendszer kialakításában. A vitafrontok nem csillapodnak: • a világpiaci árversenyen, • nő a dohánytermelő régiók ökoszociális hátránya, • erősödő a dohányzás ellenzés, • a WTO hatására kiépül a direkt támogatás, • hamis töltetű a társadalmi klíma. • Célunk: megtalálni azokat az integrációs pontokat, amelyek távlatot nyitnak Európában a fenntartható dohánytermesztésnek a vidéki népesség javára, társadalmi viszony fejlesztése.

3. Az európai dohánytermesztés kiszolgáltatottsága Kiszolgáltatottság a dohányvilág globalizálódásának A termesztés/a fogyasztás ellentmondása A foglalkoztatástcsak szociális elemek pótolhatják A világpiaci árak függetlenek az európai termesztéstől Európai dohánytermesztés helyzetállapota Dohánytermesztés nélkül a népesség elvándorol, lepusztulnak az eszközök és a környezet A támogatásaz életben tartás kulcsa Társadalmilag súlyos érv, az egészségkockázat csökkentése A dohánytermesztés megélhetést biztosít az elmaradott vidékeken A dohánytermesztésnek nincs alternatívája

4. A tanulmány hozzá kíván járulni az UNITAB egyre szélesedő stratégiájához. A tanulmányban (1997-2006 között) vizsgáltuk: • a globális összefüggéseket (biológiai, ökológiai, mennyiség, ár, forgalomés egyéb tényezőket), • a termelés és fogyasztás alakulását, a foglalkoztatást, • a termelés diverzifikációjának nehézségeit, • a regionális összefüggéseket, • az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz új tagország csatlakozásának hatását - Magyarországot, mint modellt alapul véve, • végül a stratégiai cselekvés szóba jöhető irányait.

5. Az előadás témái • Az Európai Unió dohánytermesztése globális összevetésben • Az európai Unió dohánytermesztésének helyzete • A magyar helyzetkép – példa a tízek 2004 évi csatlakozására • A termelés diverzifikációjának és az alternatív növények termesztésének problémái • Együtt a stabilitásért, az UNITAB erőfeszítései és stratégiája • Összefoglalás, javaslatok

6. Az Európai Unió dohánytermesztése világviszonylatban • A világon több, mint 120 országban termesztenek dohányt • Bár a dohány biológiai alkalmazkodóképessége rendkívüli, de a legtöbb fejlődő ország kedvezőbb feltételekkel rendelkezik a dohánytermesztéshez, mint Európa. • A potenciális terméseredmények és a dohányminőség (Brazília, Malawi) tekintetében az EU dohánytermesztése nem versenyképes a nagy trópusi, vagy szubtrópusi dohánytermesztő országokkal szemben (kivéve a Keleti dohányokat) • A termelés áthelyeződik a fejlett régiókból a fejlődő országokba • A multinacionális vállalatok növekvő mértékben integrálják a teljes dohányszektort • Az EU-ban a dohánytermesztés gyenge termőképességű talajokon folyik, ahol más növények termesztése nem gazdaságos és nagyfokú regionális koncentráció jellemző rá

7. AZ EURÓPAI DOHÁNYTERMESZTÉS VILÁGVISZONYLATBAN

8. A VILÁG DOHÁNYTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA2006-ban az előző 5 év átlagában

9. A VILÁG VIRGINIA TERMESZTÉSE

10. A VILÁG VIRGINIA DOHÁNYTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA

11. A VILÁG BURLEY DOHÁNYTERMESZTÉSE

13. A KELETI DOHÁNY TERMESZTÉSÉNEK ALAKULÁSA

15. Nyersdohány felvásárlási árak • A felvásárlási árak jelentősen függenek a kereslettől, a dohányfajtáktól és számos egyéb tényezőtől, mint a minőség, nagy felvásárló cégek árpolitikája, stb. • A keleti dohány kivételt képez, annak megfizetik egyedi karakterét, a korlátozott mennyisége és speciális szerepe miatt. • A töltő dohányok ára az EU-ban a világpiaci kereslettől és kínálattól függ és nem befolyásolja azt az Unióban megtermelt mennyiség vagy az aktuális szabályozási rendszer. • Az EU-ban az FCV és Burley dohányok esetébensincs kapcsolat a megtermelt mennyiség és a nyersdohány ára között. • A nyersdohányok árának változása az EU-ban a támogatások szétválasztásának eredményeképpennem követi a drasztikus mennyiségcsökkenést.

17. Az FCV dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

18. A Light air cured dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

19. A Keleti- és Fél-keleti dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

20. Dohánytermesztés és dohányfogyasztás • Folyamatosan növekszik a dohánytermékek iránti igény • 2025-ig várhatóan 1.1 milliárdról 1.7 milliárdra növekszik a dohányzók száma • A fejlődő országok a világ dohány fogyasztásának 70%-át teszik ki, (Kína 44%) • A fejlett országokbanvisszaesett a fogyasztás • Az EU 25-ben forgalmazott cigaretta mennyisége 2002 és 2004. között10%-kal csökkent • 106.63 milliódohányos az EU-ban, 2,5%(2005) • Nincs összefüggés az Európai Unióban megtermelt nyersdohány mennyisége és az EU dohánytermék fogyasztása között

21. Dohánytermesztés és dohányfogyasztásaz Európai Unióban Míg az Unió dohánytermesztése 2005-ről 2006-ra 32 %-kal csökkent, addig fogyasztás csökkenése csak 2-3 %. (Görögországban pl. a 80 %-os radikális termeléscsökkenés ellenére a cigarettafogyasztás csak 3%-kal csökkent.)

22. Néhány nagy dohánytermesztő ország helyzete az Európai Unióhoz viszonyítva

25. Fontosabb következetések • A fejlődő országok főbb előnyét a világpiaci versenyben az alacsonyabb termesztési költségek(kedvezőbb klíma, olcsóbb munkaerő) és a WTO támogatása biztosítja. • Annak ellenére, hogy a multinacionális cégek egyre inkább ellenőrzik a fejlődő országok dohánytermesztését, a nyomonkövethetőség és a fogyasztói egészségvédelem elmarad az európai dohányétól, amelyet hagyományosan szigorúan ellenőrzött körülmények között termesztenek - Dohánytermesztők Európai Kartája. • Európán kívül a legtöbb országban a piac még mindig spekulatív alapon működik. A termés biztonság, a minőségi szempontok érvényesülése és a munkafeltételek elmaradnak az európai kritériumoktól. • Az Európai Unióban a dohányt a közös agrárpolitika által szabályozott mennyiségi keretek között, egységesített termeltetési szerződésekkel termelik, kiszámítható piaci feltételek és jövedelmezőség mellett. • Az EU-ban a dohánytermesztés jövedelmezősége csak jelentős mértékű közvetlen támogatással tartható fenn, döntően a magas termesztési költségek miatt.

26. A dohánytermesztés helyzete az Európai Unióban • Az EU 27 tagállamából 2007-ben az alábbi 12-ben termesztettek dohányt :

27. Az országok dohánytermelő vidékeiaz EU régióinak ún. 1. célcsoportjába, az elmaradott régiók közé tartoznak. A tipikus európai dohánytermesztő vidékeket néhány jellemző régión keresztül kíséreljük meg bemutatni. A kiválasztott régiók a következők: • OrszágRégió • Franciaország: Aquitaine, Poitou-Charentes • Olaszország: Umbria • Spanyolország: Extremadura • Portugália: Alentejo • Németország: Baden-Württemberg • Magyarország: Észak-Alföld

28. Vizsgáltuk: • földrajzi elhelyezkedés, • időjárási feltételek, • talajadottságok. Jelentős eltérések vannak a termesztési területek között, ami a dohány kiváló biológiai alkalmazkodóképességét bizonyítja.

29. Makroökonómiai mutatók 1. GDP 2006

30. Makroökonómiai mutatók 2. Munkanélküliségi ráta 2005

31. EU dohánytermesztő gazdaságok főbb adatai

33. Dohánytermesztésben dolgozók száma2006

35. A támogatási rendszer változásának hatása az EU-15 tagállamok esetében

36. A termelés változása az EU tagállamokban

37. A dohány termőterület és a termésmennyiség alakulása az EU tagállamokban

38. A dohány termőterület és a termésmennyiség alakulása az EU tagállamokban

39. Az EU dohánytermesztésének ökonómiai mutatói

41. A dohánytermesztés költségszerkezete (Magyarország – 2006)EUR/hectare

42. Termesztési költségek alakulása Európa néhány országában (EUR/kg) * a gépesítettség fokától és az energiahordozó típusától függően ** töves gépi betakarítás Franciaország esetében a költségek nem tartalmazzák sem a családi munkaerő költségét, sem az amortizációt

45. A dohányzás egészségkárosító hatásának csökkentése • WHO támadások • Válasz: fajtanemesítés, minőségi nyomonkövethetőség, termékfejlesztés A dohányzás egészségkárosító hatásának csökkentése Magyarországon 20 év alatt- kátrány 74% , nikotin 73% 

46. „A TIZEK” 2004 évi CSATLAKOZÁSA(magyar helyzetkép példáján)

47. A dohánytermesztés naturális mutatóinak alakulása(1997-2006)

48. A Burley dohánytermesztés jövedelmezősége

49. A Burley dohánytermesztés jövedelmezősége

50. Az alternatív növények termesztésének problémái • Néhány fontosabb tanulmány és a témával foglalkozó intézetek: • EUROSTAT tanulmány (2001) • COGEA tanulmány (2003) • FAO tanulmány (2003) • Tobacco Institute of South Africa (2007) • Keyser tanulmány (2007) • ANITTA esettanulmány (2006-2008) • University of Hohenheim (DIVTOB Projekt, 2008) • AKI Magyarország, Hungary (2008) • Európai Parlament (2008-)