Makro kon mia
Download
1 / 37

makroökonómia - PowerPoint PPT Presentation


  • 79 Views
  • Uploaded on

makroökonómia. 4. előadás. Makroökonómia beadandó házidolgozat feladatai. Beadás módja: a 6. előadáson vagy [email protected] -ra a 6. előadásig. 1. Egy nemzetgazdaságról az alábbi adatok ismertek: autonóm fogyasztás = 500 + hányadikán van a névnapja

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' makroökonómia' - erich-rice


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Makro kon mia

makroökonómia

4. előadás


Makroökonómia beadandó házidolgozat feladatai

Beadás módja:

a 6. előadáson vagy

[email protected] -ra a 6. előadásig

1. Egy nemzetgazdaságról az alábbi adatok ismertek:

autonóm fogyasztás = 500 + hányadikán van a névnapja

beruházás = 300 + hányadikán van a születésnapja

9000 jövedelemnél van egyensúlyban az árupiac.

A fogyasztási függvény lineáris.

Mekkora a fogyasztási határhajlandóság?

Mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem, ha az autonóm fogyasztás 100 egységgel nő?


2. Hogyan változik az IS függvény, ha

nő a fogyasztási határhajlandóság

nő a kamatérzékenység

nő az autonóm fogyasztás?

A kérdéseket külön grafikonokon válaszolja meg rajzban!

3. Hogyan változik az LM függvény, ha csökken a reálpénzmennyiség?

Hogyan hat ez az árupiac és pénzpiac együttes egyensúlyára?


A vegyesgazdas g input output rendszere
A vegyesgazdaság input-output rendszere

A vegyesgazdaság input tényezőit két csoportba oszthatjuk:

- endogén

- exogén tényezők

Az endogén (belső) tényezőket a döntéshozók uralják (országgyűlés, kormány, jegybank)

Az exogén tényezők külső hatások, de jó döntésekkel belsőkké tehetők (endogenizálhatók)


Endog n input t nyez k
Endogén input tényezők

Az input endogén tényezőket további két csoportba sorolhatjuk:

- összkeresletet

- összkínálatot meghatározó tényezők

Endogén

Összkereslet

Output

tényezők

Gazdasági rendszer

Exogén

Endogén

Összkínálat


Input endog n sszkeresletet meghat roz t nyez k
Input endogén összkeresletet meghatározó tényezők

1. Költségvetési politika (adók, újraelosztás)

2. Monetáris politika (pénzkínálat, kamatlábak)

3. Jövedelempolitika (nemzet összteljesítményéből részesedés)

4. Külgazdasági politika (vámok, kvóták)

versenypolitika, struktúrapolitika, regionális politika, foglalkoztatás-politika stb.


Input endog n sszk n latot meghat roz t nyez k
Input endogén összkínálatot meghatározó tényezők

1. Föld (föld, ásványkincsek)

2. Emberierőforrás-állomány (munkavégzésre alkalmas potenciál)

3. Tőke (épületek, gépek, infrastruktúra)

4. Technológiai változás (fejlődés)


Input exog n t nyez k
Input exogén tényezők

- váratlan felfedezések

- világpiaci sokkok

- népességváltozás

- világpolitikai megrázkódtatások

- szélsőséges időjárás

- környezeti ártalmak felszínre törése

- természetes és művi katasztrófák

- valutaárfolyamok ingadozása

stb.


Output vagy induk lt t nyez k
Output, vagy indukált tényezők

1. Kibocsátás alakulása (GDP)

2. Munkanélküliség szintje

3. Infláció szintje

4. Mérlegzavarok (külkereskedelmi, fizetési, költségvetési)

5. Jövedelem-egyenlőtlenség

6. Környezeti ártalmak


piaci elégtelenségek

  • a közjavak megkerülhetetlen léte

  • a multi- és transznacionális vállalatok működése

  • a külső gazdasági hatások (externáliák)

  • a piaci szereplők aszimmetrikus informáltsága

  • társadalmi rétegek, régiók méltánytalan helyzete


Az állam feladatai

1. allokációs

2. újraelosztási

3. stabilizációs feladatok


allokációs funkció

Olyan kormányzati tevékenység, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja.

Pl. közoktatás biztosítása, autópályák építése, mezőgazdasági termelés biztosítása.

oka:

közjavak

irányított elosztású javak

külső gazdasági hatások (pl. környezetszennyezés)

monopóliumok


újraelosztási funkció

Az állam adók és transzferek alkalmazásával megvalósítja a jövedelem újraelosztását a társadalom tagjai között.

módosul a rendelkezésre álló jövedelem nagysága

csökken a jövedelem egyenlőtlenség

csökkennek a szociális különbségek


stabilizációs funkció

A gazdasági stabilizáció fenntartása az állam feladata.

“bűvös négyszög”:

egyenletes gazdasági növekedés

teljes foglalkoztatottság

árstabilitás

külső és belső egyensúly megteremtése

prioritás kérdése


automatikus stabilizátorok

a gazdaság állapotától függően fejtik ki hatásukat

diszkrecionális eszközök

a kormányzat konkrét helyzetértékelése alapján, egyedi döntés után kerül alkalmazásra


monetáris politika

a pénzpiacot befolyásolja a pénzkínálat szabályozásával

restriktív: csökkenti a forgalomban levő pénzmennyiséget

expanzív: növeli a forgalomban levő pénzmennyiséget

eszközei:

kötelező tartalékráta,

refinanszírozási kamatláb szabályozása,

nyíltpiaci műveletek,

rediszkontláb szabályozás


költségvetési politika

az árupiacra hat

az állami bevételekre és kiadásokra, ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége

eszközei:

adók,

vámok,

illetékek,

transzferek,

kormányzati vásárlások


adók csoportosítása

jövedelemtől függő adó

a jövedelemmel arányos adók SZJA, TA

makrogazdasági szempontból függ a jövedelemtől ÁFA, FA

autonóm adók

egyösszegű adók ingatlan-adó, gépjármű-adó

közvetlen adók

az adóviselő személyére vetik ki SZJA, TA

közvetett adók

az árukra fordított kiadások alapján fizetik ÁFA, FA, illetékek, vámok

lineáris adó TA

progresszív adó SZJA

degresszív adó


az adók hatása a makrofolyamatokra

autonóm adók

Ha a gazdaság szereplőire T0 adót vetnek ki, akkor a rendelkezésre álló jövedelem

YDI = Y – T0 összegű lesz

a fogyasztási függvény C(Y) = C0 + ĉ * (Y – T0)

a beruházási függvény I(i) = I0 – a * i


az Y = C(Y) + I(i) egyenletből

Y = C0 + ĉ * Y – ĉ * T0 + I0 – a * i, rendezve

Y = [1/(1- ĉ)] * (C0– ĉ * T0 + I0 – a * i)


Az adó nélküli egyensúlyi jövedelemhez képest a változás

- [ĉ /(1-ĉ)] * T0,

ahol a zárójelben az adómultiplikátor azt fejezi ki, hogy egységnyi autonóm adó kivetésével mennyivel változik meg az árupiaci egyensúlyi jövedelem.

A multiplikátor negatív előjele mutatja, hogy az adóztatás hatására csökken az egyensúlyi jövedelem, csökken a makrokereslet.


- [ĉ /(1-ĉ)] * T változás0


a jövedelemtől függő adók hatása változás

Ha az adó összege z * Y, akkor

YDI = Y – z * Y

a fogyasztási függvény

C(Y) = C0 + ĉ * (Y – z * Y)


az Y = C(Y) + I(i) egyenletből változás

Y = C0 + ĉ * Y – ĉ * z * Y + I0 – a * i

Y = {1 / [1 – ĉ * (1 – z)]} * (C0 + I0 – a * i)

vagyis a kiadási multiplikátor csökken az adó nélkül számítotthoz képest


a transzferek hatása változás

A transzfer éppen ellentétes hatást gyakorol a makrofolyamatokra mint az autonóm adók.

Alkalmazásával nő a makroszereplők rendelkezésre álló jövedelme, ez közvetve növeli fogyasztási és megtakarítási lehetőségüket.

A fogyasztási és megtakarítási függvény felfelé tolódik, ezáltal nő az egyensúlyi jövedelem, növekszik a makrokereslet.

a jövedelem változása:

+ [ĉ/(1-ĉ)] * TR

Ha a transzfert autonóm adókból finanszírozza a kormányzat, akkor a két hatás semlegesíti egymást: a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás, a megtakarítás, az egyensúlyi jövedelem nem változik makroszinten.


A transzferek hatása a fogyasztási függvényre változás

C

C(YDI)

C(Y)

ĉ * TR

Y

+ [ĉ/(1-ĉ)] * TR


a kormányzati vásárlások hatása változás

Hatása közvetlenül érvényesül az árupiaci keresletre, feljebb tolja a keresleti függvényt.

Az egyensúlyi jövedelem változása hatása

[1/(1-ĉ)] * G,

multiplikátora megegyezik az egyéb autonóm keresleti elemek

(C0, I0) multiplikátorával.

Mivel 1/(1- ĉ) > ĉ /(1- ĉ),

ha a kormányzat a keresletnövekedést tűzi ki céljának, akkor egységnyi kiadásnövelés mellett nagyobb keresletnövekedést ér el, ha kormányzati vásárlásra és nem transzferre fordítja az összeget.


A kormányzati vásárlások hatása a fogyasztási függvényre

C

C(YDI)

C(Y)

G

Y

[1/(1-ĉ)] * G


  • Haavelmo-tétel függvényre

  • ha a kormányzat a költségvetés egyensúlyát tartja szem előtt, és kiadásnövelését autonóm adók kivetésével finanszírozza, akkor

    • egyrészt a kiadások növekedése

    • 1/(1-ĉ) – szorosával növeli az egyensúlyi jövedelmet

  • másrészt az autonóm adók növelése

  • ĉ /(1- ĉ) – szorosával csökkenti az egyensúlyi jövedelmet

  • A két hatás összegeként a jövedelem változás éppen egyenlő a kormányzati kiadások összegével.

  • Tehát egyensúlyban levő költségvetés esetén is van lehetőség kereslet-élénkítésre.


  • C függvényre

    C(Y+G)

    C(Y-T+G)

    C(Y)

    ĉ * T

    G

    Y

    [1/(1-ĉ)] * G - [ĉ/(1-ĉ)] * T = G


    Az IS és LM függvény három szektoros gazdaságban függvényre

    YD = C + I + G

    Y = [C0 + ĉ * (Y - T0 + TR) - ĉ * z * Y] + (I0 - a * i) + G

    T0 fix vagy autonóm adó

    z átlagos jövedelemadókulcs

    TR transzferek

    G kormányzati kiadás


    IS függvényre

    LM


    Az egyensúlyi kibocsátás és egyensúlyi kamatláb: függvényre

    A könyvben rosszul van (161. o.) nem a hanem 1


    A kormányzati deficit miatt felvett hitelek hatására az LM függvény balra felfelé tolódik el.

    A kormányzati vásárlások megnövelik az árupiaci keresletet: az IS függvény jobbra felfelé tolódik.

    A végső hatás azon múlik, melyik tényező változása erősebb: az árupiaci autonóm keresleté vagy a spekulációs pénzkeresleté.


    Expanzív monetáris politika LM függvény balra felfelé tolódik el.

    Jegybank növeli a pénzkínálatot, a kamatláb csökken, LM jobbra lefelé tolódik; beruházások növekednek, keynesi kereszt jobbra felfelé tolódik.


    ad