MAKROÖKONÓMIA

1. MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal

2. A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló,alternatív módon(3) felhasználható erőforrásokkal (4)annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokattermeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára. (1) Gazdálkodás Adott eredmény  minimális ráfordítás Adott ráfordítás  maximális eredmény (2) Szűkösség: Gazdasági javak Szabad javak (3) Alternatív mód: Opportunity cost Termelési lehetőségek határa Y termék • (4) Erőforrások =termelési tényezők: • természeti erőforrások ( A ) • munka ( L ) • tőke ( C ) • vállalkozás ( E ) * C Jelenleg elérhetetlen termelési kombináció - d y1 B Hogyan ? d x 1 Pareto-hatékony termelésikömbinációk - d y2 d x 2 - dy2 > - dy1 Növekvő határköltség és csökkenő hozadék törvénye • (5) Javak és szolgáltatások: • termékek • anyagi és nem anyagi szolgáltstások Mit ? * A (6) elosztás: Csere, piac X termék Kinek ? Termelési lehetőségek határa ( PPF) production-possibility frontier (7) Tárgyi és jövőbeli szükségletek: Fogyasztásmegtakarítás ( Választás, lemondás) • Nem hatékony kombináció, mert: • nem tartalmaz teljes erőforrás felhasználást • az egyik jószág termelését a másik termelésének csökkenése nélkül növelhető

3. A közgazdaságtan tudományágazatai: • Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat • Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem • foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) • Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit. • Munkamegosztás és komparatív előnyök  csere ( nyert- és feláldozott haszon) • A szükségletkielégítés intézményi keretei • Az integrációs formák ( a gazdasági egységek összekapcsolódásának módja) • - Reciprocitás: ellenszolgáltatás nélküli javak átadása • - Redisztribúciót ( újraelosztás): a javak elosztása a központi elosztó kezébe kerül • ( az elosztást törvény vagy a javak elosztójának akarata szabályozza) • - Árucsere: minden külső kényszer vagy elvárás nélkül a felek közötti megvalósuló adásvétel • Koordinációs mechanizmusok (a gazdasági egységek tevékenységének összehangolása) • Gazdasági rendszerek

4. A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer • Funkciói: • Leegyszerűsítik a valóságot, • Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat, • Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát • Előre jelzéseket is készíthetünk velük A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei

5. A piac és a piaci mechanizmus Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény. A kereslet Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van. D = f (P, I, E ) A Kínálat Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van . S = f ( P, E ) DP=f( P ) SP=f( P ) P P Inverz keresleti függvény P=f( D ) Inverz kínálati függvény P =f( S ) D D’ S’ S’’ • Az eltolódás okai: • - Változások a vevők elkölthető Jövedelemében • - Változások más javak árában • - Hitelre történő vásárlás • - Hirdetés és reklámhatására • Változások a népesség számában • Pénz illúzió • Az eltolódás okai: • - Az időjárás hatása • - Technikai haladás • - Változások a termelési tényezők áraiban • Más javak árváltozásai • - Adók és termelési támogatások P1 P1 P2 P2 QS QD D1 D’1 D1 D’2 S2 S’2 S’1 S1

6. A kereslet árrugalmassága P D P P P>1 P=  D P=1 P= 0 P<1 D D Q Q Q D D A kereslet rugalmassága különböző pontban Tökéletesen rugalmatlan kereslet Végtelen rugalmas kereslet P P P D D D P2 P2 P2 TR + TR + TR + P1 P1 P1 TR - D D TR - TR - D Q Q Q D2 D1 D1 D2 D2 D1 Rugalmas kereslet Egységnyi rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet A kínálat árrugalmassága P P P P P S S S P2 S P2 P2 P1 S P1 P1 Q Q Q Q Q S1 S2 S1 S2 S1 S2 Rugalmatlan kínálat Tökéletesen rugalmatlan kínálat Végtelenül rugalmas kínálat Rugalmas kínálat Egységnyi kínálatrugalmasság

7. A piaci egyensúly és az ármechanizmus P Többlet ( túlkínálat ) Eltolódnak D P S S' P2 P d' S S Pe P' E' P' E’ P1 P E P E d ' Hiány ( túlkereslet ) d Q Q Q D1 D2 S1 Qe S2 Marshall-kereszt A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra Pillanatnyi egyensúly hosszú távú gyensúly Rövid távú egyensúly P P P Sm SS E' SL E' E E' E E Q Q Q Az idő szerepe a piaci folyamatokban ( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )

8. K Y termék Makroökonómia Szűkös erőforrások  korlátlan szükségletek gazdálkodás Mit ? Hogyan ? Kinek ? L X termék Munkapiac és árszínvonal Y=C+I+G ; Y+M=C+I+G+X P Árupiac (IS)és pénzpiac (LM) együttes egyensúlya Tökéletes munkapiac vagy állandó munkakínálat esete YS YD Nf N* ; UUn Y Yp ; I ; i ; G P   Y Ye Yp Állam Költségvetés politika Monetáris politika Külföld Export-import

9. A makroökonómia alapösszefüggései • A makroökonómia alapkérdései • 1. Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét ? • 2. Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot ? Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát ésváltozását ? • 3. Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi okozza az infláció jelenségét ? Káros-e az infláció ? • 4. Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének vagyis az export és az import egyenlegének, valamint fizetési mérlegének alakulását ? Mi • határozza meg az export, valamint az import összmennyiségét ? Milyen tényezők alakítják a valutaárfolyamokat és a nemzetközi tőkeáramlást ? • A makroökonómia definiciója és feladatai: • A makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság egészének mozgását jellemzik. • Mivel foglalkozik a makroökonómia ? • Foglalkozik……. • A nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőkkel, • A pénzfolyamatokkal, • Az árszínvonal alakulásával, • A munkanélküliség okaival, • A gazdasági ingadozások sajátosságaival, és • A kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival.

10. A makrogazdaság szereplői és piacai A gazdasági szereplők Szereplő = minden állampolgár bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze. Szektor= azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége Fajtái: Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek. Magánszektor Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí- Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer- ( zárt gazdaság ) zés. Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel. • A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat ) • Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca • Részpiacai: • fogyasztási javak piaca • tőke javak piaca • Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye • Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye. • Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely.

11. Makrogazdasági körforgás Árupiac Fogyasztási cikkek piaca Tőkejavak piaca Belső körforgás I = IP + IB Tőkejavak kínálata Fogy. cikkek kínálata Fogyasztási cikkek kereslete Pénz Kormányzati áruvásárlások Kibocsátás ( Y ) Pénz Árszínvonal C Állam Adó ( TH ) Adó ( TV ) Jövedelem újraelosztás YDI Jövedelem újraelosztás Y-T+TR = Transzferek (TR ) Transzferek (TR ) Vállalat S Bankrendszer Háztartás N Termelési tényezők kínálata Termelési tényezők kereslete Kamatláb pénzpiac Munkabér, kamat Jövedelem ( Y ) Tőkepiac Munkapiac Termelési tényező piaca

12. A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között Az árupiac elemei A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége. Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága. Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( ) Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga. Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni. Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G ) A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok Összbevétel ( hozzáadott érték ) Ráfordítások fedezete profit Termelési tényezők jövedelme Beruházás ( a háztartások jövedelme) Potló Bővítő Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció ) Kétszektoros modell Háromszektoros modell Egyensúlyozott állami költségvetés Szufficites állami költségvetés Deficites állami költségvetés  Az állam hitelt vesz fel A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét  Az állam megtakarít A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival Négyszektoros modell Tőkemérleg

13. Árupiac A jövedelmek áramlása a szektorok között Kiadás Bevétel Y ( kibocsátás ) C ( fogyasztás ) IM ( import ) I ( beruházás) G ( kormányzati vásárlás) X ( export ) Vállalat Háztartás Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel C ( fogyasztás )( bér ) ( bér ) Y ( Kibocsátás bevétele ) i.B ( kamat ) SH ( megtakarítás ) i.B ( kamat)  ( profit ) TRV ( transzfer ) TH ( adó )  ( profit ) SH ( megtakarítás ) TRH( transzfer ) TV ( adó ) Termelési tényezők piaca Tőkepiac Kiadás Bevétel I ( beruházás) SH ( háztartás megtakarítása ) SV ( vállalat megtakarítása ) SÁ ( állam megtakarítása SK ( külföld megtakarítása ) Külföld Állam Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel X ( export ) IM ( import ) G ( kormányzati vásárlások) TH ( háztartás adója ) SK ( külföld megtakarítása ) TRH ( transzfer háztartásoknak Tv ( vállalat adója ) TRV ( transzfer vállalatoknak ) SÁ ( állami megtakarítás )

14. A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói I. • Elszámolási rendszerek: • 1. A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ) • az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki , ( 1952; 1993 ) • 2. Integrált Gazdasági Számlák Európai Rendszere ( European System of Accounts ESA ), az EU tagországai számára dolgozták ki • Az SNA és az ESA közötti különbség: • az ESA mélyebb tagolást ad a gazdasági folyamatoknak • az ESA kategorikus előírásokat tartalmaz, ahol az SNA választási lehetőséget ad Az SNA mutatói: Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelik Nominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése( ) • GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ; • Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. • Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme) • Összetevői : • Tényezőjövedelmek • munkabér, • működési eredmény ( vagy többlet )- a tulajdonosok vagy vállalkozók tényezőjövedelme, • a termeléssel kapcsolatos adók nettó értéke ( fogyasztási, forgalmi adók és támogatások különbsége ) • Tulajdonjövedelmek • földjáradék, • egyéb tulajdonjövedelmek ( kamatok, osztalékok, jogdíjak, stb. ) Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege.

15. A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói II. A mutatók tartalma Az SNA szerinti mutatók levezetése

16. Az árupiaci kereslet-az egyensúlyi jövedelem I. A fogyasztási kereslet Fogyasztási függvény: Fogyasztás határhajlandóság : Fogyasztási hányad: Megtakarítási függvény: Megtakarítási határhajlandóság : Megtakarítási hányad: Kétszektoros piaci kereslet ( YD ) = fogyasztási kereslet ( C ) + beruházási kereslet ( I ) • A fogyasztási modellek • Keynesi modell és a tapasztalatok • a modell az abszolút jövedelem hipotézisre épül ( adott időszak fogyasztási • kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelemtől függ ) • , de ha ( a fogyasztás nem csökken • arányosan a jövedelem csökkenésével, hanem a fogyasztók igyekeznek megtartani • korábbi fogyasztási szintjüket ) C Ys C < Y S > 0 C(Y) C0 C >Y S< 0 S(Y) 450 A fogyasztási kereslet jellemzői a tapsztalatok alapján ( Simon Kuznets) - Makroökonómiai rövi távon ( 4-5 év ) . Ha pedig a - Hosszú távon (10-30 év ) - Nagyon hossú távon Relatív jövedelem hipotézis( James Duesenberry ): egy adott időszak fogyasztása az időszak jövedelme mellett a jövedelem korábbi alakulásától függ. Az egyének fogyasztási színvonala az addig elért legmagasabb jövedelmüktől függ. Ha a jövedelem csökken a korábbi jövedelemhez képest, akkor az egyének közvetlenül nem vagy alig mérséklik a korábban megszokott fogya- sztásukat ( aszimmetrikus hatás ). Életciklus-elmélet: a fogyasztás az élet során realizált jövedelemtől és az örökölt vagyontól függ. A fogyasztók az egész életükre tervezik a fogyasztásukat. C >Y , ezért a fogyasztási hányad magas Permanens jövedelem hipotézis: a fogyasztás a hosszú távú átlagjövedelemtól ( permanens jövedelem ) függ. C = c  Yt + c ( 1-)Yt – 1 A permanens jövedelemhipotézis és az életciklus- elmélet eredménye kombinálható is egymással. C=â A+ c Y Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a fogyasztási kereslet a vagyontól éa permanens jövedelemtől függ. Y1 Nemzeti jövedelem -C0 hosszú távú fogyasztási függvény C rövid távú fogyasztási függvény Y A fogyasztás a jövedelem növekedésével arányosan emelkedik C Racsni –hatás Aszimmetrikus hatás C2 pozitív megtakarítás Y 3 C(Y) C3 2 hitel Előző megtakarítások felhasználása C0 1 C1 A fogyasztás nem csökken arányosan a jövedelemmel Negatív megtakarítás t 2 1 Y Y1 Y0 Y2 3

17. Az árupiaci kereslet – az egyensúlyi jövedelem II. A beruházási kereslet • Fogalmak: • A beruházás minden olyan kiadást, amely a gazdaság tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul. • A tőkeállomány mindazon javak összessége, amelyeket a vállalati és a háztartási szektor tartósan, több éven át használ • A háztartások beruházása fogyasztási célú, a vállalatié termelési célú A vállalat beruházási kereslete: • A beruházás befolyásoló tényezői • a beruházás várható bevételére vonatkozó várakozások () • piaci kamatláb(i) • A beruházások fajtái • pótló beruházás ( IP ) ; IP = amortizáció célja: a kibocsátás szintjének a megtartása • bővítő beruházás ( IB ) ; tervezett beruházás  IB célja: a kibocsátás bővítése • I = IP + IB • A beruházási igény ( A bővítő(nettó) beruházások nagysága a termelés tervezett változásától függ ) ahol a tőkekoefficiens vagy tőkeigényesség(akcelerátor ), azt fejezi ki, hogy egységnyi termeléshez mennyi tőkére van szükség, ami a tőke átlagtermelékenységének a reciproka. Azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló tőkeállomány egy egységérejutó termelés. • A beruházás várható bevételének értékelési módszerei: • Jelenérték ( mennyit ér ma egy jövőben várható pénzbevétel ): ; ahol ( t =1, 2, …, n) • nettó jelenérték ( a jelenérték és a befektetett összeg a különbsége ): • belső kamatláb( r ) ( az a kamatláb, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke 0 ) ; ha r > i, akkor a beruházás megvalósítható A beruházási függvény Kamatláb( i ) I( i ) Beruházás( I ) Rövid távon  állandó, ezért: = autonóm beruházási keresle a = a beruházások kamatérzékenysége

18. Az árupiaci kereslet - az egyensúlyi jövedelem III. Árupiaci egyensúly  Ys összkereslet(YD) C(Y)+I(i0)  C(Y) I(i0) Egyensúlyi jövedelem ahol a kiadási multiplikátor C0 Az a hányad, amely kifejezi, hogy egységnyi autonóm kiadási tényező mekkora egyensúlyi jövedelmet eredményez. 450 Árupiaci egyensúly S = I Y1 Y2 Nemzeti jövedelem(Y) Az árupiaci túlkereslet és túlkínálat Az IS-görbe változásai A / a fogyasztási határhajlandó- ság növekedésének a hatása Ys i YD >YS túlkereslet  a vállalatok növelik a kibocsátásukat a kibocsátás közeledik az egyensúlyi érték felé( Y1 ) összkereslet(YD) C(Y)+I0- a. i 2 P1 C ( Y) + I0 – ai1 IS’ I(i0) IS P2 YD < YS túlkínálat  a vállalatok csökkentik a kibocsátásukat  a kibocsátás közeledik az egyensúlyi értékhez (Y2 ) Y i C0 IS B/ a kamatérzékenység növe- kedésének a hatása IS’ 450 Y1 Y2 Nemzeti jövedelem(Y) i Y P2 Túlkínálat i1 i C/ az autonóm tényezők növekedésének a hatása IS’ IS ∆Y P1 i1 i2 Túlkereslet IS Y2 Y Y1 Y2 Y Y1

19. Az IS- görbe származtatása Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibo- csátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással. A függvény tehát az árupiaci egyensúly pont- jainak mértani helye adott autonóm kereslet mellett. i i II. I. i1 I (i) I i2 • IS- függvény jellemzői: • Az IS-függvény negatív meredekségű, mert ha • A függvény meredekségét a ( ĉ és a ) tényezők határozzák meg. • A függvény helyzete az autonóm tényezők ( C0 ésI0 )nagyságától függ. • A függvénytől jobbra, illetve balra elhelyezkedő pontok sorrendben túlkínálatot, illetve túlkeresletet jelzi. • Az IS-függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok a rajta lévő ( Y és i )kombi- nációkat hoznak létre. • Mivel az IS-függvény az ( I és S ) egyensúlyát is tükrözi, ezért a két függvényből is levezethetőek az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb- és jövedelem- kombinációk. A beruházási görbe I1 I (i) IS Y I ,S Y1 Y2 S1 450 C Ye S(Y) - C0 Y S(Y) Y IV. III. A megtakarítási görbe Az IS- görbe változásai YD i i YS C’(Y)+I0-ai2 I. I. II. C(Y)+I0-ai2 II. C’(Y)+I0-ai1 C(Y)+I0-ai1 IS I (i) IS’ I (i) IS’ IS Y Y’1 I (i)’ Y1 Y2 Y’2 I ,S Y I ,S Y Y1 Y2 450 450 S(Y) S(Y) IV. S’ (Y) IV. IS’ III. Y IS III. Y Y Y1 Y’1 Y2 Y’2 Ha: C0  S(Y) jobbra tolódikS’(Y)-ra ( azonos i és I )-hez nagyobb jövedelem tartozik Y1 Y2  IS IS’

20. A pénz és a pénzpiac A A A pénz és a csere M B C B C A pénz csereeszköz Bárter • A pénz funkciói • elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat. • csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti. • értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5 , 6,… kifli ) • fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt ) • felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik. • világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is. • Modern pénzrendszer • A modern pénz tulajdonságai: • törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására, • hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg, • nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki. • A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt . • Fisher- féle egyenlet (Forgalmi egyenlet ) MV = PY, ahol M a forgalomban lévő pénzmennyiség, V a pénzforgási sebessége, P az árszínvonal, Y az időegység alatti reálkibocsátás • A pénz forgási sebessége • A bankrendszer • egyszintű ( központi bank ) • kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok ) • A pénz formái: • Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé • Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik. • Fajtái: • látra szóló –bármikor váltható készpénzre • határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett. M

21. A pénzkínálat A pénzkínálat:: egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámlabetétek együttese. A likviditás: azt fejezi ki, hogy az adott eszköz ( pénz vagy vagyontárgy ) milyen mértékben és milyen gyorsan cserélhető el forgalmi eszközre Likviditás szerinti csoportosítása M0 a jegybankpénz-állomány ( JBP ): a forgalomban lévő készpénzből ( KP ) és a jegybanki betétekből ( JBB ) áll. M1 a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök, a szűken értelmezett pénz, ami tartalmazza a lakosságnál lévő készpénzt ( KP )és a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló betéteket ( KBP ) M2 a tágan értelmezett pénz, azaz a szűken értelmezett pénz ( M1 )és a határidős betétek ( HB )( Kvázipénz ) együttes mennyisége Készpénzhányad ( mr )azt mutatja, hogy a készpénz mekkora hányadát teszi ki az összpénzmennyiségnek, vagyis: A bankon kívüli szféra készpénz iránti kereslete vagyis: Tartalékráta ( t ) megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénznek, vagyis:  A pénzkínálat egyes elemei között kapcsolat: A jegybankpénz kínálata ( M0 ) ( 1 ) a kibocsátani szándékozott kereskedelmi banki pénz mennyiségétől, ( 2 ) a készpénzhányadtól és ( 3 ) a tartalékrátától függ.  M0 és M1 kapcsolata:  Pénzmultiplikátor Azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz ( JBP ) hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé >1, mert mr és t < 1

22. A pénzteremtés= hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz ) • A központi bank készpénzt és számlapénzt teremt • A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt • A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: • a készpénz kibocsátás, • a refinanszírozási kamatláb, • a kötelező tartalékráta, és • a nyílt piaci műveletek. A pénzkereslet A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény A nominális pénzkereslet ; reálpénzkereslet ; ; A pénzkereslet ( L ) motívumai Összesített pénzkereslet 1. Tranzakciós A szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkereslet 2. Spekulációs ( vagyontartási ) Az a pénzmennyiség, amely iránt a gazdasági szereplők tartanak igényt a vagyonuk értékének megőrzése vagy növelése céljából 3. Óvatossági Az a pénzmennyisg, amit előre nem látható kiadásokra tartanak ;  ; ; L t ( Y ) Tranzakciós pénzkereslet ( L t ) Spekulációs pénzkereslet ( L s ) L t ( i ) Kamatláb ( i ) Nemzeti jövedelem ( Y )

23. A pénzpiac egyensúlya és az LM- görbe Az LM-görbe (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyis azon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít. A tranzakciós pénzkereslet változásának hatása az LM-görbére Az LM-görbére ♠ A pénzpiaci egyensúly feltétele i i II. I. I. II. LM2 ♠ Az LM-görbe tulajdonságai LM i2 i2 LM1 i1 i1 - A pénzpiacon a kamatláb függő változó LS( i ) LS( i ) M/P,LS M/P,LS Y Y1 Y Y1 Y2 M/P M/P Lt(Y)1 - Az LM- görbe meredekségét arány határozza meg. Mivel ennek értéke pozi tív, ezért a görbe mere- deksége is pozitív. Lt(Y) 45o Lt(Y)2 45o III. IV. III. M/P M/P IV. M/P,Lt M/P,Lt A reálpénzmennyiség növekedésének hatása az LM-görbére A vagyontartási pénzkereslet változásának hatása az LM-görbére i i II. I. LS( i )1 I. II. LM1 LM1 LM2 LS( i )2 LM2 LS( i ) M/P2 M/P1 L0 M/P,LS Y Y2 Y1 M/P,LS Y1 Y M/P 45o Lt(Y) M/P1 Lt(Y) 45o III. M/P IV. III. M/P2 IV. M/P,Lt M/P,Lt

24. A pénzpiacon túlkínálat van(mert adott reáljövedelemhez túl magas kamatláb tartozik) L2<M2 értékpapír túlkereslet  árfolyam  piaci kamatláb  vagyontartási pénzkereslet  A2 A* egyen-súlyipont Pénzpiaci túlkínálat- túlkereslet i Túlkínálat LM A2 A1 A* II. I. Ls(i) Ms/P , Ls Y L2 M2 Ms/P i I. II. LM Túlkereslet B* B1 Ls(i) B2 Ms/P , Ls Y M2 L2 Ms/P A pénzpiacon túlkereslet van (mert az adott reáljövedelemhez alacsony kamaláb tartazik) L2 > M2 a vagyontartók értékesítik értékpapírjaik egy részét  a kötvények kínálata  az árfolyam  a piaci kamatláb  a vagyontartási pénzkereslet  B2 B*egyensúlyi pont

25. A pénzügyi rendszer Intézményei: - Nemzeti bank, - Pénzügyminisztérium, - Bankfelügyelet, stb. Elsődleges értékpapír Szufficit költök bevételek > kiadások Deficit költök bevételek < kiadások pénz Pénz Pénz Elsődleges értékpapír Másodlagos értékpapír Közvetítők - Bankok - Takarékpénztárak - Takarékszövetkezetek - Befektetési alapok - Nyugdipénztárak ,stb. Pénzteremtés is

26. Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosító reáljövedelem nagyságának meghatározása adott árszínvonal és nominális pénzkínálat mellett Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya i Árupiaci pénzpiaci túlkínálat túlkínálat LM IS Árupiaci túlkereslet Pénzpiaci túllkereslet I. Multiplikátor az autonóm keresleti tényezők ( C0 és I0 )változásának hatását fejezi ki a jövedelemre ie II. IV. Árupiaci túlkínálat III. pénzpiaci túlkínálat Egyensúlyi kamatláb meghatározása Árupiaci túllkereslet pénzpiaci túllkereslet Y Ye Az IS-görbe eltolódásának és az árszínvonalnak hatása az egyensúlyra Az árszínvonal növekedésének hatására a reál pénzkínálat  az LM-görbe balra eltolódik  a kamatláb  az egyensúlyi jövedelem Y2 -ről – Y3 -ra i A pénzpiac reagál az árupiac változására, új együttes egyensúlyba kerülneka kamatlábat  az egyensúlyi jövedelem Y1- ről – Y2 -re LM’ IS’ LM IS Ha I0 megnövekszik (változatlan kamatláb mellett), akkor az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelem összeggel növekszik Y0-ról Y1-re (a szakasz) i3 i1 a i0 A jövedelem  tranzakciós pénzkereslet  (változatlan pénzkínálat mellett) a pénzpiac magasabb kamatlábnál ( i1) kerül egyensúlyba a beruházási ke- reslet  az árupiaci egyensúly kisebb nemzeti jövedelemnél ( Y2) alakul ki Y3 Y0 Y2 Y1 Y

27. Az autonómkeresleti tényezők növekedésének hatása az összkeresleti görbére A nominális pénzmennyiség növekedésé- nek hatása az összkeresleti görbére i i LM1 LM1 LM0 LM0 LM2 LM2 i0 i0 IS’ IS IS Y Y Y0 Y’0 Y0 P P Az összkereslet bővül, görbéje jobbra tolódik és megnyúlik Az összkeresleti görbe jobbra tolódik P1 P1 P0 P0 P2 P2 YD(P)’ YD(P)’ YD(P) YD(P) Y Y Y0 Y’0 Y0 Az összkeresleti görbe levezetése és változásai Az összkeresleti görbe levezetése i LM1 LM0 i1 LM2 i0 i2 Y Y1 Y0 Y2 p p1 p0 p2 YD Y Y0 Y1 Y2 • Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett. • Az összkereslet jellemzői: • Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja. • . • Az összkeresleti függvény meredekségét az IS- és LM- függvény meredeksége határozza meg. • Az összkeresleti függvény origótól val távolsága az autonóm keresleti tényezők összegétől és a nominális pénzkínálat nagyságától függ.

28. Munkapiac I. A termelési függvény és a határtermékfüggvény A munkakeresleti görbe W/P Y Y (K, N ) > 0 , pozitív N MPN ND (W/P) N < 0 , csökkenő meredekségű MPN(N) N Az Összesített munkakínálati görbe A munkapiac egyensúlya Ns(W/P) W/P Ns(W/P) W/P Lakosság: - nem munkaképes - munkaképes népesség: - inaktív - aktív népesség ( munkakínálat ): - foglalkoztatottak - munkanélküliek ( W/Pe)* ND (W/P) W/Pe N ND (W/P) N* Ns (W/P)min.≤ Ns≤ Naktív N Ne N*e

29. Munkapiac II. A munkapiac egyensúlya W/P A munka kereslet kibővülése a tőkeállomány növekedésének hatására Ns(W/P) Tisztán kényszerű munkanélküliség W/P3 u W/P Ns(W/P) A munkanélküliség fajtái: 1. Önkéntes N* - Ns2 = uö 2. Kényszerű Ns2 – ND2= uk N* - ND2 = uk + uö=u 3. Frikcionális ( súrlódásos ) 4. Strukturális túlkínálat uk W/P2 uö W/Pe W/P1 ND(W/P) W/P’e túlkereslet W/Pe N ND1 (W/P) ND2 Ns2 N* ND (W/P) N A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi - nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik N’e Ne ND1 A foglalkoztatási görbe W/P Az árszínvonal és a foglalkoztatás kapcsolata Ns(W/P) W/P Ns(W/P) Nf W0/P = f ( P ) Rögzített nominálbér esetén a reálbér az ár- színvonal függvénye Tágabb értelemben vett teljes foglalkoztatás Nf W0/P1 Sűkebb értelemben( gazdasági )teljes foglalkoztatás ( foglalkoztatás maximális értéke) W0/P0 W/Pe W0/P2 W0/P ND(W/P) ND(W/P) N P Ne Nfe N P2 P0 P1 Nf1 N* Nf2 Nf [ ( W/P)0 = min{ ND[ (W/P)0 ] ; Ns[ (W/P)0 ] }

30. Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén II. Ys I. P W/P A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A reálbér független az árszínvonaltól YP Y W/P Potenciális kibocsátás ND A munkapiac egyensúlyban van Ns Y(N) IV. III. N A tőkeállomány növekedésének hatása az összkínálatra P (W/P)1 (W/P)2 Ys1 Ys2 W/P W/P Y (YP)1 (YP)2 Y Ns ND1 ND2 Y(K2 ,N) Y(K1 ,N) ND2 Ns Y(N)2 ND1 Y(N)1 N N A munkakereslet eltolódása a tőke- állomány növekedésének hatására N A termelési függvény eltolódása tőke- állomány növekedésének hatására

31. Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén(rögzített nominálbér) P Ys(P) P2 A kibocsátás az árszínvonaltól függ W0 /P = f (P ) P0 Ha: P <P0 , akkor Ys(P) pozitív meredekségű Ha: P >P0, akkor Ys(P) negatív meredekségű W0 /P P1 W0 /P1 W0 /P0 W0 /P2 W/P Y Y2 Y1 Yp N2 ND N1 Ne Ns Y(N) N A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus Nominálbér változása P Munkakínálat változása P Ys’ Ys P1 Ys(P)1 P1 P0 W1/P P0 Ys(P)0 W0/P Y W/P Y W/P (W/P)0 Yp Yp Y’p ND ND Ne Ns Ns Y(N) Y(N) N Ns’ N • A munkakínálat növekedésének hatására: • - Az összkínálat pozitív szakasza meghosszabbodik • negatív szakasza eltolódik a munkakínálat változásának megfelelően W0 W1 W0/P W1/P  Ys( P )0 Ys(P)1 és menyúlik

32. A makroegyensúly Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tökéletes piacokesetén Az összkereslet és az összkínálat eltolódásának hatása az egyensúlra i P Valamelyik autonóm keresleti tényező megnövekszik YD Y’D Ys LM(P1) LM(P2) LM(P3) P’0 P0 Y’D IS YD Y Yp Az összkereslet változásának hatása az egyensúlyra Y P P W/P Ys Ys Y’s P0 A tökeállomány növekszik Ys Y’s YD P0 Y W/P Yp P’0 ND YD Y(N) Y Ns az összkínálat növekedésének hatása az egyensúlyra Yp Y’p N

33. Az árupiaci egyensúly piaci tőkéletlenségek esetén-Keynesiánus modell P P P1 Ys Ys P0 P0 W0/P W0/P (W/P)0 W/P W/P Y Y (W/P)min. Yp Ymin. Yp (W/P)0 ND ND Ns N* Ne Ns Y(N) Y(N) N N Az összkínálati függvény állandó munkakínálat esetén Összkínálati függvény adott minimális reálbér esetén Az összkereslet-összkínálat egyensúlyarögzített nominál- bérek esetén Az összkeresleti függvény eltolódásának hatása az egyensúlyra rögzített nominálbérek esetén P Ys Ys P P0 P’e Pe Pe Y’D W0/P W0/P YD YD W/P Y Y W/P Ye Yp Ye (W/P)0 (W/P)0 ND ND Y’e Nf Nf Ns N’f N* Ns Y(N) Y(N) N N A kereslet határozza meg a kínálatot Túlkereslet alakul ki, ami növeli az árszínvonalat Áru-, pénz- és érték-papírpiac egyensúlya mellett munkanélküliség létezik

34. Likviditási csapda (vagyontartás végtelen kamatrugalmassága) Beruházási csapda (beruházások kamatrugalmatlansága) i LM i IS LM(P1) Ls(i) Y Ms/P, Ls LM(P2) LM(P3) Mindkét esetben elengedhetet-lené válik az állam stabilizációs szerep vállalása Lt(Y) Ms/P, Ms/P, Lt A pénzmennyiség növekedése és a likviditási csapda Y i P LM1 A beruházási kereslet és az összkereslet alacsony szinten megreked IS LM2 LM3 YD Y P YD Y Y

35. Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában • Az állami beavatkozás célja és szerepe • Az állam négy feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok: • A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ) • Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja ) • allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.) • közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni. • Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat. • külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák ) • a piaci hatalom( monopólium) korlátozása • Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé ) • jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása ) • stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo- zott fizetési mérleg) A kormányzati gazdaságpolitika (A bűvös négyszög) A kibocsátás növelése és az egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Stabil árszínvonal Kiegyensúlyozott fizetési mérleg Az állami beavatkozás eszközei A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget.

36. A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra Adók hatása az összkeresletre A költségvetés hatása az összkeresletre C C C(YDI ) C(Y) C(Y) C(YDI ) ∆TR 45o Y Y0 Y’0 Y i i LM IS’ LM IS IS IS’ ∆Y Y Az állami transzferek Jövedelemtől függő adók Y C Haavelmo-tétel Ha az egyösszegű adókkal fedezik a kormányzati vásárlásokat, akkor az egyensúlyban lévő költségvetés esetén az árupiaci egyensúlyi jövedelem a kormányzati kiadások összegével növekszik Mivel T0 = G , ezért C(Y) C(YDI ) Y i i IS IS’ LM LM IS’ IS Y Y A kormányzati áruvásárlásokk Egy összegű adók

37. A költségvetési egyenleg hatása A monetáris politika hatása Expanzív ( bővítő) pénzpolitika Pénzkínálat  kamatláb  beruházás kereslet  YD jóbbra tolódik YD’ Szufficit hatása Deficit hatása Nyílt piaci műveletek Restriktív ( szűkítő) pénzpolitika Pénzkínálat  kamatláb  beruházás kereslet  YD ballra tolódik YD’ i LM(P1) LM(P1)’ i 2 i LM(P1) LM(P1) LM(P1) LM(P1)’ IS’ IS 1 IS’ IS’ IS’ Y Y Y A kormányzati áruvásárlás hatása erősebb YD’ YD” P P P YS YD” Szufficit  LM LM’ YD’ YD” YD’ YD” 1 P2 P1 YD’ P1 2 YD’ P1 YD YD Y Y YD Y1 Y2 Y’1 Y Az adók és a kormányzati kiadások együttes hatása az autonóm keresleti tényezők összege  YD YD’ A pénzmennyiség növekedése hat a reáljövedelemre és arszínvonalra. A kéthatás mértéke az összkínálati Függvény meredekségétől függ. Minél laposabb az összkínálati függvény, annál nagyobb mértékű a reál- Jövedelem növekedése és annál kisebb mértékű az Árszínvonal változása. Deficit  LM LM’  YD YD’

38. A stabilizációs politika Költségvetés és monetáris politika együttes hatása i i A kormányzati kiadások hatása a kibocsátásra • Célkitűzései: • Teljes foglalkoztatás • Árstabilitás • Költségvetés egyensúlya • Külgazdasági egyensúly IS’ IS’ LM= LM” LM’ IS IS LM’ i’0 LM i’0 i0 i0 G  I  magánberuházások Y Állami áruvásárlások kiszorító hatása Y P P A monetáris politika semlegesítheti a költségvetés kiszorító hatását Ys Ys P’0 P’0 P0 P0 YD’ YD’ Ys Ys Y Y0 YP Y0 Y’0 YP Beruházási csapda Likviditási csapda LM1 • A munkanélküliség kárai: • Csökkennek a kormányzat bevételei • A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait. • Csökken az érintet egyének jövedelme • Lelki és társadalmi problémákat is okozhat • A foglalkoztatottság növelésére, ill. a munkanélküliség csökkentésére • irányuló kormányzati beavatkozást korlátozó tényezők: • Munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány, • amely hosszú távon létezik, még rövid távon sem csökken lényege- sen ezen szint alá. • Munkanélküliség csökkenés és a kibocsátás növekedése közötti kapcsolat ( Okun törvénye) • vagyis i i IS IS’ LM2 IS IS’ LM3 LM Y Y P P Ys Ys Ys YD’ YD’ Ys Y Y A monetáris politika hatástalan marad. A költségvetés politika képes a reálkeresletebővítésére

39. Az infláció I. • Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) folyamatos csökkenése • mérése ( fogyasztói árindex ) • Inflációs ráta • Fajtái - mérték szerint : • Kúszó (éves üteme néhány százalékos ), • Vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), • Hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot – határozott • állami intézkedésekkel számolható fel ). - Kiváltó okai szerint : • Hatásai; kárai • Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek • véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi • Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet. • Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál. • Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket. • Keresleti infláció P Ys P2 P1 Y2D Y1D Y Y1 Y2 • Pénzmennyiség növekedés előidézett infláció= pénzlnfláció • Kínálati ( költség) infláció P Y2s Y1s P2 P1 Tehetetlenségi infláció YD Tehetetlenségi infláció akkor lép fel, ha az összkeresleti ( YD )és az összkí- nálati ( YS )görbék azonos ütembentartosan felfelé mozognak P Ys3 Y Y2 Y1 P3 Ys2 • Importált infláció • különösen a fejlődő országoknál jelenik meg, ahol • nagy mértékben támaszkodnak a fejlett országokból szár- • mazó importra Tehetetlenségi inflációs ráta A várakozásokban szereplő és a szerződésekbe, valamint az informális meg- állapodásokba beépített áremelkedési ütem. Ys1 P2 YD3 P1 YD2 YD1 Y YP

40. Infláció II. A stabilizációs politika lehetőségei és korlátai Az inflációs várakozások hatása az összkínálatra és az árszínvonaalra Az inflációs várakozások hatása az összkíná- latra és az összkínálatra és az összkeresletre Rövid távú Phillips-görbe dP/P P 1. Laffer- görbe inflációsráta P Ys’ Ys’ 100 Ys Ys P2 P1 Adókulcs P1 P0 YD P0 YD’ YD U Y Y 0 Munkanélküliség ráta Y1 Y0 Y1 Y0 Adóbevételei • 2. A kínálat szabályozása • A kormányzat közvetlen és közvetett eszközeivel • stabil gazdasági és politikai helyzet • csekély mértékű infláció • stabil adópolitika • következetes monetáris politika • a termelékenység növelésére irányuló kutatások támogatása • Korszerű technikát képviselő beruházások kedvezményezése • Profitkilátások javulnak • Magánberuházások növekednek • A kínálati kapacitások növekednek Hosszú távú Phillips-görbe C Stagfláció: a foglalkoztatottság változatlansága mellett az infláció változó D inflációsráta Rövid távú Phillips-görbe( SRPC) ( 3. és4. időszak ) B A Rövid távú Phillips-görbe( SRPC ) ( 1.és 2. időszak ) U Munkanélküliség természetes rátája(Un) 3. A stabilizációs politika nehézségei  A gazdasági szereplők várakozásai befolyásolják a magánszektor reagálását a kormányzati beavatkozásokra.  A gazdaságpolitika formálói nem tudnak számolni a véletlen tényzők hatásával, amelyek megváltoztatják a gazdasági környezetet.  A kormányzati politika hatása késéssel érvényesül. • Az infláció hatásai • megváltoztatja a jövedelemarányokat • vagyon újraelosztás • megzavarja a piac működését

41. Konjuktúraingadozások ( ciklikusság) Középtávú ciklusok ( klasszikus konjuktúraciklus Szabályos konjuktúracikls Ciklikusság: valamely trendtől való felfelé és lefelé szabályos eltérések megismétlődő egymásutánja. Konjuktúraingadozás: egy adott gazdaság kibocsátásának periodikusan ingadozó ala- kulása, amennyiben az ingadozás a gazdaság több ágazatában egyidejűleg lép fel. Konjuktúraciklus: a szabályos ingadozás egy teljes periódusa, ami az egyik fellendü- lés kezdetétől a másik fellendülésig tart. Ln Y A termelésnövekedési üteme csök- ken, de még a trend fölött van A termelésnövekszik, de még a trend alatt van A trend A teljes konjuktúraciklus fázisai bővülés visszaesés Fellendülés Hanyatlás Megélénkülés Depresszió t t4 t1 t2 t3 t5 megélénkülés hanyatlás Teljes ciklus fellendülés depresszió Gazdasági változók alakulása a konjuktúraciklus különböző fázisaiban • A ciklus időtartam szerinti fajtái • Egy évnél rövidebb (ún. szezonális ingadozások ), amelyek főleg a pénzügy terü- letén figyelhetők meg; • Néhány év kiterjedésűek, amelyekhez többek között az ún. sertésciklus, valamint a reáltőkébe való beruházásokkal kapcsolatos konjuk- túraingadozás tartozik; • 18 – 22 év kiterjedésűek, amelyekhez elsősorban az ipítőipar és a hajógyártás tartazik; • 50 év vagy ennél hasszabb periódushasszal rendelkező ciklusok. = alacsony szinten stagnál ; = alacsony , de már nem csökken tovább = maga, de már nem nő tovább

42. A gazdasági növekedés I. A gazdasági növekedés a gazdasági teljesítményének, fogyasztási, ill. szükségletkielégítési lehetőségeinek bővülését, anemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti. Mutatója: az egy főre jutó kibocsátás (GDP ) növekedési üteme ahol egy főre jutó GDP Ln Y Tényleges növekedés Hosszú távú átlag ( trend ) t A növekedési pálya: A termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelési technológia, a gazdasági szereplők – magatartása és az elosztási viszonyok változatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makroegyensúly. • A növekedés forrásai • - a tőke mennyiségének növelése ( változatlan technikai színvonal mellett ); • - a munka felhasználásának növelése (változatlan technikai színvonal mellett ); • a technikai haladás, ami a tényezők hatékonyságát növelve „megszorozza” a tényezők hatását. • Eszerint az ismert termelési függvény a következőképpen módosul: Az egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállománynövekedési üteme ,a tőke termelési rugalmassága , valamint a technikai haladás hatása határozza meg. ; ahol egy főre jutó tőke

43. Gazdasági növekedés II. A technikai haladás: az a növekedési tényező, amelynek hatására változatlan ráfordítás mellett nő a kibocsátás, vagy azonos kibocsátást kisebb ráfordítással lehet előállítani. Megtestesült technikai haladás: az a típusa, amelyik új, hatékonyabb termelési tényezőkben jelenik meg. Nem megtestesült technikai haladás: az a típusa, amelyik a tényezők jobb felhasználásában, a termelés jobb szervezésében jelentkezik. Autonóm technikai haladás: az a típusa, amelyik kizárólag a tudomány és a technika fejlődésének saját törvényszerűségei következtében jön létre. • A növekedési elméletek • Neoklasszikus elmélet szerint • - a kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a potenciális kibocsátás növekedési ütemével azonos. • - az egyensúlyi növekedés akkor egyenletes, ha • a kibocsátás növekedési üteme, • a munkáslétszám növekedési üteme és • a tőkeállomány növekedési üteme megegyezik. • - az egyensúlyi pálya mentén az egy főre jutó tőkeállomány és az egy főre Jutó kibocsátás állandó • - az egyenletes és egyensúlyi növekedés az egy főre jutó kibocsátás és egy főre jutó tőkeállomány mellett valósul meg és a • következő összefüggés érvényesül. • Keynesiánus elmélete szerint • Az egyensúlyi növekedési ütem( a megtakarítási hányad és a tőkekoefficiens hányada határozza meg ) biztosítja • - a tőkeállomány teljes kihasználását, • a kereslet és a kínálat összhangját vagyis azonos ütemű növekedését. • Természete növekedési üteme az a növekedési ütem, amely biztosítja a teljes foglalkoztatást és egyensúlyi növekedési ütemet.