Felmer l k rd sek eml keztet t j koztat
Download
1 / 15

Felmerülő kérdések emlékeztető,tájékoztató - PowerPoint PPT Presentation


  • 85 Views
  • Uploaded on

Felmerülő kérdések emlékeztető,tájékoztató. Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő Tel.: 06 90 603 101.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Felmerülő kérdések emlékeztető,tájékoztató' - emil


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Felmer l k rd sek eml keztet t j koztat

Felmerülő kérdésekemlékeztető,tájékoztató

Összeállította:

Aranyosiné Borsodi Éva

közoktatási szakértő

Tel.: 06 90 603 101


14/1994. (VI. 24.) MKM rendeleta képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról helyett a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelete a pedagógiai szakszolgálatokról Kt. 128.§ (11) A kötelező eszköz és felszerelési jegy-zékben meghatározottakat - kivéve, ha a közoktatási intézményt 1998. augusztus 31-e után létesítették - 2012. szeptember 1-jéig kell teljesíteni.


Nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai

8.§ (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz.A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik.

A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb 50%-ban nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

Figyelembe kell venni a Kt.44.§(1) /

44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni. Ha ilyen közoktatási szakértő nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakember kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörbenszerzett gyakorlata van./

és a

Kt.51.§(1) bekezdését /51. § (1) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be./


Hatályát vesztette:

A Kt.128.§-nak (19)A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.

Kt.128.§ (20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.


A gyermek,tanuló kötelességének teljesítése

A Kt.70.§-nak (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

70.§ (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkorszöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló

kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített,illetve felzárkóztatásra szorul.

A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programjaa (2) bekezdésben

meghatározottaktól eltérő jelölés ,illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.

Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.

Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre,osztályzatra való átváltásánakszabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni.,illetve minősíteni,továbbá eltekinthet a magatartás és a szorgalom értékelésétől,minősítésétől.

A 2010.évi LXXI . törvény a közoktatásról

5.§

  • (2) Azok az iskolák, amelyek a módosított Kt.70.§(3) bekezdésében foglaltak alapján a tanulók teljesítményét már a 2010/2011.tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, 2010.december 31-ig áttekintik pedagógiai programjukat és- ha e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására,bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez- a szükséges változtatásokat átvezetik.

  • Azok az iskolák,melyek az általános iskola 2-4.évfolyamán szöveges minősítést, értékelést alkalmazzák, az osztályzatra átváltás szabályait helyi tantervükbe 2010. december 31-ig építik be.


Bizony tv ny
Bizonyítvány

Kézi beíráshoz javaslat:

  • A bizonyítvány nyomtatvány és a törzslap Záradékok részébe a következő Záradék kerüljön beírásra:

  • „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 70. § (3) bekezdésének 2010. évi LXXI. törvénnyel módosított rendelkezése alapján a tanuló minősítése a bizonyítvány pótlapon osztályzattal történik.”

  • Ennek alapján a kézi bizonyítvány pótlapon és a kézi törzslap nyomtatványokon feltüntetik majd a tantárgy struktúrát és az ezekhez kapcsolódó osztályzatokat.

  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. sz. melléklet II. 35. pontja értelmében az intézmények önálló záradékot is kialakíthatnak, továbbá arra is, hogy a választott megoldásnál figyelemmel kell lenniük a bizonyítvány közokirat jellegére.

    Szoftver:

    A korábban kifejlesztett szoftver segítségével lehetőség nyílik a második, illetve a harmadik évfolyamon az érdemjeggyel történő osztályzás elkészítésére is. Ahol továbbra is a szöveges minősítést alkalmazzák, ott a korábbiakban megszokottak szerint kell eljárni a szoftver alkalmazása során.

    További részletek a segédanyagban találhatóak.


A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése

A Kt.71.§-nak (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

  • A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyam-ismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

    Megjegyzés: Változás, hogy e rendelkezést már nem kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében.

    Nem változott: 71.§ (7) A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás.


A b ntet t rv nyk nyvr l sz l 1978 vi iv t rv ny m dos t s r l hat lyos 2010 szeptembert l
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény módosításáról Hatályos: 2010.szeptembertől

„ 230.§ (1)

A 229.§ rendelkezései szerint büntetendő,aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.

(2) Aki a 229.§ (1)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt

/ 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.

(3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el./

a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére követi el,

- az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig,

- a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig,

- a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre büntetendő.”


Hatályát veszti: törvény módosításáról

  • A 11/1994.21.§ (6) bekezdése: (6) Az első-negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára.


- 2010. január 1-től csak szakvizsgával rendelkező pedagógus lehet közoktatási intézmény vezetője.

Szabályozza: Kt.18.§ (1) bekezdés

Kt.18. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga,középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;

b)másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;/Kt.128.§(22) 2015/2016-tól/

c) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás.

Szabályozza: A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

20.§ (5) 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.


  • Illetménynövekedés óvónőknek, tanítóknak pedagógus lehet közoktatási intézmény vezetője.

    Szabályozza: Az 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és a 138/1992.(X.8.) Korm. rend. ( Kjt. végrehajtási rendelete)

    138/1992. 14/A.§ (5) Az óvónőképzésben (óvodapedagógus-képzésben) és a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésébenszabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek mellett - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - illetménynövekedésre jogosít.

    138/1992. 14/A.§ (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óralegalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.

    Kjt. 66.§ (2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

    a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

    b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.


A nemzetgazdasági miniszter 7/2010.(XII.14.) NGM rendelete a 2011.évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

Megjelent a Magyar Közlöny 189.számában

2011.március 19. szombat munkanap

2011. március 14. hétfő pihenőnap

2011.november 5. szombat munkanap

2011.október 31. hétfő pihenőnap


A 2011.évi iskolatej program szabályázásáról szóló 44/2010.(XII.22) VM rendelet.

Megjelent:MK.196.szám


  • Fejlesztő pedagógus alkalmazása 44/2010.(XII.22) VM rendelet.

    Kt.128.§ (21) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztőpedagógus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket./2013/2014.tanévtől csak az, aki szakirányú tovább-képzésen szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók szűrése, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettséget szerez 4/2010. (I. 19.) OKM rendelete a pedagógiai szakszolgálatokról2.§ (2) d) alapján/

    - Tagintézmény-vezető magasabb vezetőnek minősül

    138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

    5. § (1) A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül

    a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:

    aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,

    ab)a tagintézmény, többcélú intézmény intézményegysége vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,

    ac) az intézményvezető-helyettesi megbízás;

    b) vezető megbízásnak minősül az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézmény-vezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;

    c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör:

    ca) a központi műhely vezetői munkakör a központi műhely vezető-helyettesi munkakör,

    cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör,

    d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.


www.kormany.hu 44/2010.(XII.22) VM rendelet.

Kormányzati portál


ad