A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai

1. A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai Terápia, pedagógia, tanácsdadás személyek, szituációk 2. Három metszéspont: Pedagógiakritika A logopedagógia jelensége Korunk kihívásai 3. A logopedagógia jellemző színterei és szakirodalmai

2. Terápia , pedagógia, tanácsadás • „Vezető” személye: tulajdonságok, kompetenciák, végzettségek • Szituáció: helyszín, keretek, szervezettség • „Vezetett” személye • Terapeuta • Terápiás helyzet • Páciens • Pedagógus • Oktató-nevelő • Nevelt A C B E F D • Tanácsadó • Tanácsadó • Kliens G

3. 3. Három metszéspont a logoterápia és a pedagógia között 3. Három metszéspont: • Pedagógiakritika • A logopedagógia jelensége • Korunk kihívásai

4. 2. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika aa) A logopedagógia emberképe mint pedagógiakritika Frankl szerint terápia nem létezik emberkép nélkül. • Pedagógia sem létezhet reflektált, átfogó emberkép nélkül. • A ma a pedagógiai oktatásban tankönyvként használatos Bábosik-féle Pedagógia nem rendelkezik koherens emberképpel:

5. 2. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika • A pedagógia feladatát a személy ösztönző-reguláló énrészének stimulálásában látja – ez a felfogás egyik személyiségpszichológia vagy fejlődéslélektani iskolának sem sajátja. • A személy nevelésének célja a konstruktív életvitel kialakítása.

6. 3. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika • Moldován Máté: „Nem túl helyes megközelítés egy nevelési célból levezetni az embert (…) a nevelési célt tehát mindig mindenkor az emberből kell levezetni.” • Koherens emberképpel az alternatív iskolák rendelkeznek – de ezek csak sajátos feltételrendszer mellett tudják ezt érvényesíteni.

7. 3. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika • A pedagógia nem önálló tudomány: a pszichológiára, filozófiára kell támaszkodnia, amikor azt a végső célt meghatározza, melyre az összes olyan pedagógiai mozzanat irányul, ami az ő (pedagógia)vizsgálódási körébe tartozik.

8. 3. Három metszésponta) Logopedagógia mint pedagógiakritika ab) A logoterápia mint pszichologizmuskritika Redukcionizmus a mai pedagógiai gyakorlatban: • A pszichológiára jellemző eljárásmód, melynek során a személytől elveszik a felelős döntés lehetőségét, és valamely megváltoztathatatlan körülményre vezetik vissza. • Pl. azért nem tud szabadulni az alkoholtól, mert otthon is ezt látta. • Pedagógiában: azért nem tanul, mert…

9. 3. Három metszésponta) Logopedagógia mint pedagógiakritika A „van”-nal és nem a „kell”-lel törődik: • Frankl szerint a személyt a lehetőségeiben kell megragadni, ugyanígy a személy szituációit is. • A pedagógia nagyon gyakran a neveltet jelen állapotával, helyzetével szembesíti, nem a lehetne, kellene szituáció felvillantásával.

10. 3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása • A fogalom eredete • A klagenfurti, linzi képzőközpontok: • Hangsúly az iskolai szervezeti mentálhigiénén • Átfogó célrendszer és meghatározás jelenik meg curriculumaikban.

11. 2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása Viktor Frankl Hochschule Klagenfurt (nyersfordítás) • A képzés arra irányul, hogy: ..hogy a frankli emberkép hatására minőségi változás következzék be a hallgató egyéni életperspektíváiban. …hogy ez a minőségi váltás a hivatásbeli, különösen az iskolai tevékenységre is kihasson úgy, hogy a szabadságot és az egyéni felelősséget újra tudatosítja.

12. 2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása • A tanulók kommunikációs és szociális kompetenciájának fejlesztéséről és elmélyítéséről van szó, hogy őket életük értelmének keresése közben támogatva kísérjük, és az ő jellemző problémáikat komolyan vegyük. • Az önreflexiós képesség mint pszichohigiénés cselekvés a kiégés szindróma megharcolására, melynek során képessé válik az egyén saját világképének tudatosítására és megváltoztatására. • Olyan pedagógiai, pszichológiai és diagnosztikuskompetencia, melyekben értendő a konfliktusmegoldás és kapcsolatépítés és különös tekintettel a szülői tanácsadás és a nevelés területe.

13. 3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása PrivatePedagogische Hochschule Der Diözese Linz • A logopedagógia prevenciója a: depressziónak, világról lemondásnak (reménytelenségnek), a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottságnak, melyben az ember vágyainak kielégítését állítja élete központjába. • Erőszakmegelőzés, a személyes, mindig adott választási lehetőségek felmutatásával valamennyi életszituációban a külső meghatározottságoktól mentesen.

14. 3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása • Függőség/káros szenvedélymegelőzés – önmegvalósítás értelemmegvalósítás által mint a sikeres élet kritériuma. • Frusztrációtűrés, lemondási készség és toleranciakészség előmozdítása,melyben a speciális humán képesség, a lélek dacoló hatalma az értelemmegvalósítás szempontjából tudatosul. • Az embernek az ő egyediségét, egyszeriségét és az őrá mért életkérdések feladat- és kihívásjellegét tudatosítani.

15. 2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása Jelen képzésben a hangsúly a tanórai keretre, ill. az osztályfőnöki, osztálytanítói munkára helyeződik:

16. 2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása „A logopedagógia nevelési célja a szellem fejlesztése tekintetében egy sajátosan új koncepciót takar a nevelésben. A logopedagógia célja ebben az értelemben az élet értelmének, értelmesség-érzésének a megalapozása az egyén életében.” Moldován Máté

17. 3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása „A logopedagógia nem volna más tehát, mint a frankli ember- és gyermekképen alapuló logoterápiás és egzisztenciaanalitikus szemléletű pedagógia, melynek célja az egziszenciális értelemben vett személy kibontakozásának segítése.” Pataky Krisztina

18. 3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása • A képzésben előnyben részesített logopedagógia-kép szerint az nevezhető logopedagógiának, amikor a szaktanár azzal a céllal tanítja tantárgyát, arra használja fel pedagógiai attitűdjét, módszertani ismereteit, hogy a diákokban olyan gondolkozási mechanizmusok alakuljanak ki, melyekben a szellemi dimenzió perspektívájából tudja életszituációit szemlélni, és érték-érzékszevének, lelkiismeretének hangját meghallani. Kautnik András

19. 3. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete • Egyetlen pedagógia sem tekinthet el attól, hogy az „idők jelei” milyen kihívások elé állítják. • Az adott társadalmi, szellemi, kulturális környezet alapvetően befolyásolja a nevelés hatékonyságát.

20. 2. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete • Az addikciók speciális fajtái: internetfüggőség, • avirtuális valóság térnyerése: a virtuális és online identitás közti határok elmosódása, • amédia identitásformáló hatása: az azonnali vágykielégítés, a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottság „reklámozása”, • a hosszú távú célok és a megküzdés hiánya, képtelensége, • a csoportélmény, az igazi közösségi cselekvés hiánya.

21. 2. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete • Az említett jelenségek nem csupán elszórtan, hanem egy egész generációra jellemzően bukkannak fel, • Ld. Tari Annamária Z generáció • Feltűnő, hogy a szociálpszichológia által veszélyként jelzett, imént felsorolt jelenségek mintegy a frankli emberkép negatív lenyomataiként jelennek meg:

22. 2. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete • a felelőtlen internetezési szokások a felelős, szabad személy eszményével állnak szemben, • a virtuális világban, közösségekben való feloldódás, önfeladás pedig az egyéni, szellemi dimenzió kiművelésének ellenpólusaként is tekinthető, • míg az online identitásokkal való azonosulás a noétikus dimenzió „üzeneteivel”, tartalmaival való azonosulássalállítható szembe.

23. 3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai 1. Önmagam irányába: attitűd- és szemléletformálás, önnevelés Saját tanári, pedagógusi, segítő szituációmban megjelenő értékeket, értelmet felfedezni. Általános pedagógiai szemlélet (emberkép, átfogó célrendszer) megváltozásában Pataky Krisztina szakdolgozata Moldován Máté Logopedagógia - szakdolgozat Schaffhauser Franz A nevelés alanyi feltételei

24. 3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai 2. Mások irányába a) Egyéni – nem szervezett, spontán formában Családban saját gyermek nevelése Boglarka Hadinger Bátorság az életre Iskolában alkalmi egyéni segítő beszélgetés keretében pl. burnout-os kollégákkal Krízisintervenció a tehetséggondozásban – akkreditálás alatt két felnőttképzési tanfolyam

25. 3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai b) Csoporttal – szervezett formában Iskolaszerkezetben – körülmények megteremtésében Molnár Mária Az értelmes élet iskolája Osztályfőnöki munkában K.A. Logopedagógiai pályaorientáció Szaktanári munkában K.A. Viktor Frankl logoterápiájának alkalmazása a szakiskolai irodalomoktatásban K.A. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regényének logoterápiás szempontú elemzése Iskolai mentálhigiéné Osztrák képzőhelyek logopedagógiai kurrikuluma Kortárs segítő képzés

26. Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez Lukas-idézet: • a logoterápia pedagógiai-nevelő dimenzióval gazdagította a pszichoterápiát. • Nem a „gyógyulás” a cél, hanem hogy a szellemi tudattalanból veleszületett megérzés alapjánaz értelemmel egybecsengő válaszokat adjanak a klienseka feltett kérdéseikre.

27. Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez • A diák számára a műalkotás, a szerepekbe való beleélés az öndistancia szituációját teremti meg. (Pl. a szereplő érzéseinek átélésével, vagy a katarzis élményében). • „Ahhoz, hogy más szempontból tudjunk látni egy helyzetet (és önmagunkat), szükség van fantáziánkra, képzeletünkre, a mások nézőpontjába való belehelyezkedésre, mind érzelmileg, mind kognitive”. (Pataky)

28. Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez • Ez – tapasztalatom szerint – a játék soránszerzett flow-élményben valósul meg. • A játék gadameri értelmezése: új valóságtapasztalat… • Valamennyi logopedagógiai célú foglalkozásnak játékos elemeket kell tartalmaznia.

29. Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez • A játék-élmény adja meg az öntranszcendencia lehetőségét. • A műalkotások nemcsak a játék-élménybe vonással, hanem „szemléltetés” útján is segítenek felfedezni értékeket. • Ld. Micimackó kuckója…