1 / 17

A külföldi cégindítás jogi, adó- és munkaügyi kérdései

A külföldi cégindítás jogi, adó- és munkaügyi kérdései. Ürögdi Barbara Helpers Hungary Kft +36. 70 .3 36 . 3646 barbara@helpers.hu www.helpers.hu www.yugolingo.com. A cég 2004 -ben alakult Budapesten Magyarországra érkező külföldiek és kkv-k számára nyújtunk: adminisztratív segítséget

emi-lynn
Download Presentation

A külföldi cégindítás jogi, adó- és munkaügyi kérdései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A külföldi cégindítás jogi, adó- és munkaügyi kérdései Ürögdi Barbara Helpers Hungary Kft +36.70.336.3646 barbara@helpers.hu www.helpers.hu www.yugolingo.com

  2. A cég 2004-ben alakult Budapesten Magyarországra érkező külföldiek és kkv-k számára nyújtunk: adminisztratív segítséget logisztikai megoldásokat személyi asszisztenciát nyelvi szolgáltatásokat start-up tanácsadást 2006 óta működik a fordítási részlegünk, mely elsősorban nagyvállalatokat szolgál ki 2006 óta nyújtunk partnereinken keresztül regionális szolgáltatást ügyfeleinknek 2007-ben indult el a Helpers Romania, a Helpers Slovakia és a Yugolingo A Helpers-ről pár szóban

  3. Piackutatás, információszerzés, partnerkeresés A cég tevékenységére vonatkozó szabályozás feltérképezése (adózás, jogi kérdések, engedélyek, kereskedelmi egyezmények) Cégalapítás HR-kérdések: áttelepítés vagy helyi alkalmazottak? a munkavégzés jogi formái (helyiek ill. külföldiek számára) Könyvelés, adózás, üzemeltetés, számlázás Ingatlan-kérdések: bérlet, vásárlás, hitel Jogorvoslat (pl. márkavédelem, követelések érvényesítése, munkaügy) Exit-stratégia A külföldi cégindítás főbb lépései, buktatói, megoldásai

  4. Cégalapítás - Szerbia

  5. Cégalapítás - Szerbia • Minden cégnek kötelező 1alkalmazottat foglalkoztatnia, minimum napi 4 órában. Ez kb. havi 60-70 euro közterhet jelent. • 10.000 euro indulótőkével már Zrt alapítható. • Újabban létezik „virtuális iroda” szolgáltatás (kb. 60-70 euro/hó). • Novi Sad (Újvidék) és Belgrád között nagy a költség-különbség, ezért sok cégnek érdemes Novi Sadon vagy környékén indulni. • A nemrég bevezetett adókedvezmények miatt a nettó bérhez kapcsolódó költségek a legalacsonyabbak között vannak a régióban (a nettó bér kb. 63%-át teszik ki). Munkahelyteremtésért sokféle és jelentős állami támogatást (már 10 alkalmazottól, a szektortól függően) és adókedvezményt (új munkahelyekért) lehet kapni. • A külföldiek cégalapítását semmi nem korlátozza. Rengeteg befektetés-ösztönző adókedvezmény van (20-80%). • Viszonylag kevés a megbízható piaci információ; mindenképpen kell piackutatást végezni, főleg engedélyhez kötött import esetén.

  6. Cégalapítás - Románia

  7. Cégalapítás - Románia • A ‘mikrovállalkozás’ státushoz kötelező 1alkalmazottat foglalkoztatni minimum napi 2 órában (ez adókedvezményekkel jár). Általános alkalmazási kötelezettség nincsen, és – mivel EU-tagállam Románia – magyarországi munkavállalót vagy cégvezetőt is könnyen be lehet jelenteni a céghez. Kötelező megjelölni egy ‘adminisztrátort’ már a társasági szerződésben. • A mikrovállalkozásoknak nem kötelező belépni az áfa-körbe. • A cégnevet regisztrálni kell megyénként és országosan is. • Létezik „virtuális iroda” szolgáltatás (kb. 80 euro/hó) de Bukarestben jellemzőbbek az ‘informális’ megoldások. • A cégalapítások szinte kivétel nélkül elhúzódnak különféle okok miatt. Elvileg 2-3 hét alatt is alapítható cég, de ez gyakorlatban akár 2-3 hónap is lehet. A szabályozás megyénként változik. • A külföldiek cégalapítását semmi nem korlátozza. • A székhelykulcskérdés, mivel ügyvédhez nem lehet céget bejegyezni (csak nagyon speciális esetben, ha az ügyvéd társtulajdonos), és lakóházba is pl. csak a lakóközösség hozzájárulásával (ez jellemzően drága dolog).

  8. Cégalapítás - Szlovákia

  9. Cégalapítás - Szlovákia • Foglalkoztatási kötelezettség nincs (nem kötelező alkalmazottat felvenni). • A külföldiek cégalapítását semmi nem korlátozza. Sőt, Szlovákia az elmúlt 2 évben a 20 legjobbnak ítélt befektetési környezetet biztosító ország között volt. Egyes kimutatások szerint a régióban 3.-4. helyen áll (Romániával az élen). • A híres/hírhedt egykulcsos adórendszer és az osztalékadó eltörlése rengeteg befektetőt vonzott – sok ál-befektetőt is, akik valójában nem járulnak hozzá a szlovák gazdaság fejlődéséhez. (Osztalékadó nélkül az adózott nyereség 100%-a vissza tud jutni az anyacéghez.) • A nyelvek hasonlósága miatt könnyen elérhető Szlovákiából a cseh piac is. • Magyarországról nagyon könnyű áttelepíteni bárkit, amennyiben szükséges. • Alapvetően barátságos az üzleti környezet, bár bizonyos területeken érezhető a magyarellenesség (főleg az északi régiókban).

  10. Alkalmazottak áttelepítése - 1 • EU: nagyjából egységes a szabályzás (csak regisztráció kell és EUs biztosítási kártya) • Schengen-zóna: a vízumszabályzás egységes, de a tartózkodás feltételeit (90 napon túl) a célország szabhatja meg • Nem-EU: arra kell figyelni, hogy milyen vízumot lehet milyen típusú engedélyre váltani; nagyon egyoldalú viszonyok is vannak • Tartózkodási engedély: már lehet kérni a beutazás előtt is; nem-EUsoknak 5-10 évre adják • Letelepedési engedély: tulajdonképpen megszűnt • Regisztrációs kártya: szinte automatikus (munkavállalónak és családnak egyaránt), azonnal megkapható, nagyon praktikus • Hosszútávú vízum: 90 nap fölött kell mindenképp (az EUn kívül); Szerbiában az országon belül is igényelhető • Bejelentési kötelezettség: Szerbiában 24 órán felül (elvileg) kötelező bejelentkezni a rendőrségen

  11. Alkalmazottak áttelepítése - 2 • Munkavállalási engedély: az EU-n belül is változó (paraméterek: országok közötti egyezmény – Romániában EGT-állampolgárnak pl. nem kell; az alkalmazott végzettsége; a munkavállalás hossza; pozíció – pl. cégvezető) • Bejelentési kötelezettség: ha nem kell munkavállalási engedély, akkor is minden esetben értesíteni kell az adott ország munkaügyi központját • Mentesség: cégvezetők; magasan kvalifikált alkalmazottak; hosszútávú tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók vagy helyi állampolgárok családtagjai • Családtagok: családegyesítő vízumot kapnak, ami egyben munkavállalásra is jogosít; általában automatikus (pl. Románia: jelképes összeget kell felmutatni) • Társadalombiztosítás / egyéb biztosítás: EU-s egészségügyi kártya (legjobb); privát biztosítások (havi 50-100 euro) – a cégvezetők ill. EU-s állampolgárok általában választhatnak • Adózás: az első hat hónapban még lehet a származási országban adózni, de utána tipikusan át kell térni a helyi adózásra (ami nem mindig baj) • Kiküldetés: az anyacég és a helyi cég közti keretszerződéssel lehetséges; az illető otthon adózhat; EU-n belül nem éri meg, mivel könnyű a relokáció

  12. Alkalmazottak áttelepítése - 3 • Időtartam: a kiküldetési forma általában az EU-n belül szabadon alkalmazható, időkorlát nincsen, de ez nem ad helyi státust a munkavállalónak; a helyi regisztráció egyszerűbb • Adózás: hat hónapig lehet általában a származási országban adózni, de a helyi adózásra azonnal is át lehet váltani (kivétel az ingatlan, ami mindig abban az országban adózik, ahol van) • Családtagok: a legkisebb gyerekeknek is ugyanaz az eljárás kötelező • Papírok: igazolni kell a megélhetést (munkaszerződéssel vagy bankszámlakivonattal; az összeg változó – pl. Romániában 100RON!), a lakhelyet (Romániában bemondással) és a biztosítottságot • Igazolások: esetenként kell még erkölcsi bizonyítvány; céges dokumentumok; tulajdoni lap; házassági anyakönyvi kivonat; diploma – érdemes előre tájékozódni, mert a távolból nehézkes lehet őket beszerezni • Egészségügy: a munka típusától függően akkor is kellhet munkaalkamassági vizsgálat, ha amúgy nincs szükség engedélyre! • Egyebek: egy alkalmazott relokációja ideális esetben sokrétű feladat (lakás, papírmunka, iskolák, közműszerződések, stb.) amit fontos előre megtervezni, mert különben könnyen kifutunk az időből (pl. lakcím)

  13. Adózás – Bér utáni járulékok

  14. Költséghatékony HR megoldások • Magyarország: munkavállalói kiskönyv, START-kártya • Románia: „civil contract” (kb. eseti megbízási szerződés – 16% adó alá esik; elvileg csak egy évig használható) • EU-n belül: könnyű mobilitás (regisztrációs kártyával és EU-s egészségügyi kártyával ill. privát biztosítással szinte bármeddig alkalmazható otthonról a munkavállaló kiküldetési szerződéssel ill. bármilyen más olyan módon, ahogy a megélhetését igazolni tudja) • Helyi munkaerő: Szerbiában pl. a minimálbér 120 euro, az átlag nettó kereset kb. 300 euro, ugyanakkor a munkanélküliség magas (20-28%), és míg a formális végzettség aránya viszonylag alacsony, addig pl. nyelvtudás terén a régió élén állnak (angol, magyar) • Magyar vonal: a határontúli területeken (Erdély, Vajdaság) nagyon jó feltételekkel lehet olyan munkákra embert találni (pl. call center, adminisztráció), ahol a nyelvtudás és a képezhető tudás (nem pedig az iskolából vagy korábbi munkahelyről hozott tudás) az elsődleges

  15. Adózás – Egyéb adók * A legkisebb cégek nem tartoznak az áfa-körbe. Szerbiában a nem-áfás mikrocégek egy hatóságilag meghatározott adót fizetnek havonta; a közepes cégek negyedévente, míg a legnagyobbak havi szinten fizetnek áfát. ** Romániában a start-upok választhatják, hogy 2,5%-ot adóznak a bevételből. *** Az 1,4M RSD feletti keresetre különadó vonatkozik (10-15%). A nem bérből származó bevételek adója 20% (általában).

  16. Ingatlanvásárlás • A külföldi magánszemélyek ingatlanvásárlását a legtöbb országban szigorúan szabályozzák. Magyarországon már enyhített körülmények vannak (lakás célra vehetnek a külföldi magánszemélyek is külön engedély nélkül ingatlant vagy földterületet), míg például Romániában földet csak helyi cégen keresztül vehetnek külföldiek (ez változóban van, de lassan – 5-7 év). • Szerbia: a külföldi befektető ugyanolyan jogokat élvez Szerbiában, mint egy szerb az adott befektető országában. Újabban földet ill. más természeti forrást is lehet venni befektetésként. • Jelzáloghitelek: Romániában már 100%-os hitelek is elérhetők (az EU-csatlakozás előtt alig létezett jó kondíciókkal kapható hitelkonstrukció). • Ingatlanpiac: A magyar piaccal ellentétben a környező országokban mindehol drasztikusan emelkednek az ingatlan-árak – de ez veszélyeket is rejt. (Pl. Romániában elvileg még mindig 50-100%-os haszonnal lehet befektetni, de a szabályozás kiszámíthatatlan és a piac nagyon szeszélyes.) • Az állami tulajdonban levő ingatlanok visszaszolgáltatása ill. privatizációja egyes országokban (pl. Szerbia) még folyamatban van; az ingatlannyilvántartás gyerekcipőben jár de viszonylag megbízható – a piac többi előnye ellensúlyozhatja a nehézségeket.

  17. Köszönöm a figyelmet! Ürögdi Barbara Helpers Hungary Kft +36.70.336.3646 barbara@helpers.hu www.helpers.hu www.yugolingo.com

More Related