A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség

1. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség 2009. november 11.

2. Az előadás felépítése • Nemzetközi és haza jogi háttér • A nők és férfiak helyzete • A Szociális és Munkaügyi Minisztérium • A munkahelyek szerepe

3. Nemzetköziség - ENSZ • Több évtizedre visszatekintő munka • „nő-központúság” → „gender-központúság” • Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv • A nők elleni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló egyezmény (CEDAW)

4. A Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv • 12 kritikus cselekvési terület kijelölése (szegénység, oktatás, egészség, erőszak, fegyveres konfliktusok, gazdaság, döntéshozatal, intézményesítés, emberi jogok, média, környezet, kiskorú lányok) • Valamennyi kritikus területhez stratégiai célokat rendel, valamint az egyes szereplők cselekvési irányait is kijelöli

5. A CEDAW Egyezmény • A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott ENSZ egyezmény • 25 kapcsolódó ajánlás • Periodikus országjelentések • CEDAW Bizottság

6. Nemzetköziség - EU • Kettős megközelítés • Gender mainstreaming (a nemek közötti egyenlőség elvének általános érvényesítése) • Célzott programok (kifejezetten gender témájú támogatási programok) • Elsődleges jog • Alapszerződések (Római szerződés, Amszterdami Szerződés) • Másodlagos jog • irányelvek • Esetjog

7. Az utóbbi évek fejleményei • Gender Equality Pact • Roadmap • 6 cselekvési terület • gazdasági függetlenség • szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolása • döntéshozatal • a nemi bűncselekmények és az emberkereskedelem • nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása • nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU-n kívül

8. Oktatás Iskolarendszer minősége és elérhetősége • A nők átlagos iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál - elég-e ez önmagában? • Bizonyos szakterületek, így különösen a műszaki jellegűek még mindig „férfiasnak” számítanak, míg más szakmák – pl. tanítói, tanári – szinte teljesen feminizálódnak. • A könnyebb elhelyezkedést és magasabb fizetést ígérő műszaki, informatikai szakokon a nőhallgatók aránya 18,7, illetve 12,3% volt 2006-ban. • Cél a versenyképes és foglalkoztatható női munkaerő biztosítása.

9. Foglalkoztatás • Magyarország foglalkoztatási rátája a legalacsonyabbak közé tartozik az OECD országok között, ezen belül Európában. • A női inaktivitás szorosan összefügg a gyermekvállalással. • Lehetőség a munkavállalásra a gyermek egy éves kora után, a gyes összegének megtartása mellett. • Gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde, óvoda, családi napközi. • A munka és magánélet összehangolása

10. Foglalkoztatás II. • A foglalkoztatási szegregáció • Rugalmatlanná teszi a munkaerő-piacot. • Horizontális szegregáció: a foglalkoztatás szektoraiban és ágazataiban érzékelhető. • Vertikális szegregáció: a nők és férfiak jelenléte a munkavállalás hierarchiájában. • Ez jellemzi a gazdasági és a politikai döntéshozatal magasabb szintjeit is.

11. A politikai döntéshozatal • A nők igen alulreprezentáltak. • A képviselők között a nők aránya évek óta 10% körül mozog, ami számukra egyértelműen kisebbségi helyzetet teremt. • A politikai színterén a nők alulreprezentáltsága szintén akadályozza a gender mainstreaming megvalósítását.

12. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkársága • Roma Integrációs Főosztály • Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztály • Esélyegyenlőségi Főosztály • Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály • Programiroda • Gyermek és Ifjúsági Osztály • Idősügyi Titkárság

13. A munkahelyek szerepe • Munka és magánélet összehangolása • Rugalmas munkaszervezés • Belső előmeneteli rendszer • Megfelelő bérpolitika • Gyermekek napközbeni ellátása • Képzés, továbbképzés • A munkába való visszatérés elősegítése

14. Köszönöm a figyelmet! Dr. Makár Orsolya Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály