Drot á r M á ria

1. Drotár Mária Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai

2. Az ásvány definíciója • Az ásvány természetes úton képződött kristályos anyag, amely rendezett atomi szerkezettel rendelkezik. Hegyikristály és pirit

3. Ásványok jellemzése • Sűrűség • Hasadás • Törés • Keménység • Fény • Szín • Átlátszóság Ametiszt

4. Az ásványok rendszerezése • A mai ásványrendszerezés alapja alapvetően a kristálykémia. Az ásványok tíz osztályba sorolhatóak: • Terméselemek – • Szulfidok S2- • Halogenidek Cl- • Oxidok és hidroxidok O2- , OH- • Karbonátok és nitrátok (CO3)2- , (NO3)- • Borátok (BxOy)z- • Szulfátok (SO4)2- • Foszfátok és arzenátok (PO4)3- , (AsO4)3- • Szilikátok (Six Oy)z- • Szerves ásványok -

5. Terméselemek • A természetben közel 100 terméselemet és rokon vegyületet ismerünk. Vannak fémek és nemfémek. A fémek kitűnően alakíthatók, nagy sűrűségűek, jó elektromos vezetők. A nemfémek atom- és molekularácsosak, kis vagy nagy keménységűek. Termésréz

6. Szulfidok • A természetben kb. 500 szulfidásványt ismerünk. A leggyakoribb szulfid a pirit. Csoportosításuk a fém: kén arány alapján történik. Alapvetően fémeknek kénnel alkotott vegyületei. Fontos szulfidok pl.: Szfalerit Antimonit

7. Halogenidek • A természetben jelenleg kb. 220 halogenidet ismerünk. Legnagyobb tömegekben sótelepekben halmozódnak fel. Kis sűrűségűek és keménységűek. Sószerű vegyületek, jobbára színtelen vagy gyengén színezettek. Fluorit

8. Oxidok • Jelenleg kb. 450 oxidot és rokon vegyületet ismerünk a természetben. Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Egyesek igen gyakoriak, mint a kvarc. Fontos oxidok pl.: Spinell Füstkvarc

9. Karbonátok • Jelenleg kb. 200 karbonátásványt ismerünk. A vízmentes, vízben nem oldódók 3-5 közötti keménységűek. Karbonátokból áll számos igen elterjedt üledékes és metamorf kőzet. Azurit Sziderit

10. Borátok • A természetben kb. 110 borátásványt ismerünk, ezek többsége ritka ásvány. Üledékes eredettel sótelepekben vagy boraxtavakban keletkeznek. Egyik fontos borát a borax.

11. Szulfátok • Kb. 400 szulfátot ismerünk a természetben. Alapvetően oxigéndús környezetben és a földkéreg felszínhez közeli részein képződnek. Felszíni képződésüket savas jelenségek kísérik. Barit Gipsz

12. Foszfátok • Kb. 700 féle foszfátásványt ismerünk. Általában kis keménységűek, nagy az oldékonyságuk, kicsi a kémiai stabilitásuk. Döntő részük oxigéndús környezetben, a földfelszín közelében, illetve a felszínen képződnek.

13. Szilikátok • Kb. 1200 szilikátásványt ismerünk. A legfontosabb ásványosztály. A földkéreg mintegy 70-75 %-át szilikátok alkotják. Legfontosabb alkotó elemeik Si, O, Al, Mg, Fe.

14. Az ásványok különleges változatai: A drágakövek • A drágakövek részben ásványok változatai, részben azonban szerves eredetű anyagok (pl. rubin, gyémánt). • A drágakő kritériumai: • Szépség (fény, szín, átlátszóság, különleges fényjelenségek) • Ritkaság (ritkán fordulnak elő a természetben) • Keménység (általában nagy keménységűek)

15. Gyémánt • A föld köpenyben képződik • Legkeményebb ásvány • A színesek a legértékesebbek • Általában színtelen • Főként csiszolóanyag, de keresett drágakő is • Lelőhelyek: Dél-Afrika, India, Brazília

16. Rubin (Korund változat) • Metamorf kőzetekben képződik • Neve ázsiai eredetű, „vörös kő-t” jelent • 9-es keménységű • Különleges fényjelensége a csillaghatás • A sötét színűek a legértékesebbek • Lelőhelyek: Burma, Thaiföld, Kambodzsa