200 likes | 331 Views
Összkerékhajtás és eszközei. Finta Ferenc XO21SD. 2009 április. Összkerékhajtás. Az autó és az út között a kapcsolatott a gumiabroncs és a talaj közötti surlódó erő határotta meg. Ez teszi lehetővé a hajtást, az irányítást és a megállást.
E N D
Összkerékhajtás és eszközei Finta Ferenc XO21SD 2009 április
Összkerékhajtás Az autó és az út között a kapcsolatott a gumiabroncs és a talaj közötti surlódó erő határotta meg. Ez teszi lehetővé a hajtást, az irányítást és a megállást. Az összkerékhajtás fő előnye, hogy valamennyi kereket hajtva nagyobb erők származtathatók át a kerekektől a talajra mint első vagy hátsókerék hajtásnál. Ugyanolyan hajtó és oldalerő esetén az összkerékhajtású kocsik erővektorainak eredője mind elől, mind hátul a határkörön belűl marad. Minden kerék alatt van az ún. Kamm-kör, ami a megcsúszás határát jelzi: azt nem lépheti túl az F erő.
A négykerékhajtásnak két fő típusáról beszélhetünk attól függően, hogy az osztómű bolygómű nélküli-e vagy bolygóműves. A bolygómű nélkűli osztomű nem használható állandóan, mert szilárd burkolatú úton haladva hiányzik az a lehetőség, hogy az első és a hátsó kerekek fordulatszáma különbözhessék. Terepen viszont a megoldás ideális. Ezért a bolygómű nélküli osztóműves autók első kerekeihez vezető tengelyeibe szabadonfutót iktattak ami csak akkor viszi át a nyomatékot (zár) ha a hátsó kerekek gyorsabban forognak mint az elsők. Egyébként nevének megfelelően szabadon fut.
Négykerék hajtású autók generációinak felosztása osztómű szerint
I. generáció: bekapcsolható összkerékhajtás Klasszikus elsőkerékhajtású alapjárműnél a sebességváltó hajtott tengelyének végéről vezetik a hátsó kerekekhez a nyomatékot. Az osztómű és a váltó egy egység. Menetirányra merőlegesen lévő motoroknál a haránthajtóművet is az osztóműbe építik.
II. generáció: állandó arányú nyomaték elosztás Az állandó összkerékhajtással szemben támasztott követelmény, hogy az előre és hátrahajtó tengelyek fordulatszáma egymástól különbözhessen, de közben a hajtás folytonossága ne szűnjék meg. Ezért egy harmadik – középső bolygóműves differenciálművel osztják kétfele a váltóból jövő nyomatékot. Ez a középső differenciálmű a nyomatékot állandó arányban osztja szét.
III. generáció: változó arányú nyomaték elosztás A változó arányú nyomaték eloszlás egyik lehetősége egy vagy két mechanikus vagy viszkókapcsoló differenciálműbe építése a belső surlódás növelése céljából. Hatására a nyomaték arány terhelésnek megfelelően módosulhat. A viszkokapcsoló a hajtáslánccal párhuzamos elrendezésű.
Válltozó arányú nyomatékelosztás másik soros lehetősége a váltóból kijövő nyomatékot bolygómű nélküli osztomű az előre illetve hátra hajtó tengelyre kétfele osztja és ezek egyikébe sorosan iktatjuk be a viszkókapcsolót. Ennél a viszkokapcsoló határozza meg annak a tengelynek a nyomatékát amelynek a hajtásfolyamába beiktatták. A harmadik generációs 4 kerék meghajtású gépjárműveknél a tengelyekre eső nyomatékátviteli különbséget a differenciálművek belső surlódása adja. E differenciálművek legfontosabb képviselője a csavar és homlokkerékhajtás kombinációja a Torsen differenciálmű.
TORSEN differenciálmű és differenciálzár A differenciálműnek alapvetően három feladata van: - a motor teljesítményének eljuttatása a kerékhez - a sebességváltó tengelyének fordulatszámát csökkenteni (véglehajtás csökkentése) és főleg - a teljesítményt úgy átvinni a kerekekhez, hogy közben lehetővé váljon a kerekek eltérő szögsebességgel történő forgása. A differenciálzáraknak egy fő feladatuk van, hogy adott esetben ne engedje meg, hogy a jobb és a bal oldali kerék eltérő szögsebességgel forogjon. A Torsen differenciálműben a nagy nyomatékkülönbségeket összefékezik a szerkezetbe épített különböző típusú fogaskerekek.
A differenciálműben a surlódás fokozásának másik lehetősége a viszkokapcsoló. A differenciálművel egybeépített, belső surlódást növelő viszkokapcsolóban a folyadék surlódása közvetíti az erőt. Ennek az erőnek – a belső surlódásnak – a nagysága ez előre- és hátrahajtó tengely fordulatszám-különbségétől függ.
Ha bármilyen okból – példáúl csúszós úton – gyorsabban forognak, mondjuk az első kerekek, a fordulatszám-különbség miatt a folyadéksurlódásból származó belső nyomaték az első kerekeket hajtó nyomatékból levonódik, és a hátsóhoz hozzáadódik. A viszkókapcsolónak önvédő tulajdonsága van. Ha a belső súrlódás nagyon nagyra nő a differenciálmű zár. A zárási folyamat függ a fordulatszám különbség nagyságától, az időtartamától és az olajtér töltötségétől, az olaj viszkozitásától az átvitt nyomatéktól és a kűlső hőmérséklettől.
IV. generáció: tengelyek kapcsolása elektronikusan vezérelt soklemezes tengelykapcsolóval Az összkerékhajtás negyedik generációja a luxusautók összkerékhajtása, aminek közös lényege, hogy az elektronikus blokkolásgátlót, a kipörgésgátlót és az előre és htrahajtó nyomaték arányát közös számítóközpont vezérli. Az elektronika a fordulatszám szenzorok segítségével figyeli az egyes kerekek fordulatszámát, gyorsulását (megegyeznek a blokkolásgátló által használtakéval) és további érzékelől segítségével a jármű hossz és keresztirányú gyorsulásáról is tudomást szerez a vezérlőegység.
A negyedik generációs összkerék-meghajtású autók központi eleme az elektro-hidraulikus Haldex- tengelykapcsoló. A hajtóerőket egyenletesen és a menethelyzetnek megfelelően szétosztja az első és hátsó tengelyek között. A Haldex tengelykapcsoló optimalizálja a hajtóerő elosztását a hajtott tengelyek között.
A Haldex kapcsolóban olajban futó hidraulikus erővel összeszorítható többlemezes tengelykapcsoló egység van, ami a hátsó tengelynek juttatott nyomaték mértékét változtatja, A ház olajjal feltöltött és teljesen tömített. A tengelykapcsoló külső fogazású lemezei a bemenő, míg a belső fogazásúak a kimenő tengelyhez tartoznak. A lamellák összenyomását végző munkadugattyút a kapcsoló be illetve kihajtó tengelyének fordulatszám eltérésétől függően szállító axiáldugattyús szivattyúk mozgatják. A tengelykapcsoló nyomatékátvitelét szabályozószelep változtatja, a rendszer nyomását és így a tengelykapcsoló lemezeket összeszorító erőt képes csökkenteni
Subaru „Szimmetrikus Négykerékhajtása” 1972 szeptemberben vezette be a Subaru -a világon elsőnek- a gyári személyautó gyártásban az összkerékhajtást. Az összkerék meghajtás előnyei kézenfekvőek: a meghajtásrendszer maximális vonóerőt eredményez, a vonóerő nem befolyásolja a kormányzást, az AWD egyértelműen és kiszámíthatóan elősegíti autó semleges viselkedését.
A Subaru „Simmetrical AWD”-je A gyár meghatározó specialitása amely a boxermotor és az összkerékhajtás kombinációjából áll. A hosszában beépített motortól a sebességváltón, kardán tengelyen keresztül a hátsó differenciálig az egész meghajtórendszer egyenes vonalban fut, vízszintesen szimmetrikus elrendezésben. Ez semleges kiegyensúlyozottságot jelent, ami a legjobb úttartáshoz vezet.
LSD,VTD,VDC A Subaru folyamatosan dolgozik az összkerékhajtás optimalizálásán. . Kifejlesztette az elektronikusan vezérelt középső differenciálművet (LSD-Limited-Slip Differencial) valamint az első és hátsó LSD-t optimizálta. A negyedik generációs Subaruknál az automataváltót változó forgónyomaték elosztóval szerelték (VTD: Variable Torque Distribution). Az úttartás stabilizáciját menetdinamikai szabályzóval (VDC- Vehicle Dinamics Control) és a forgáspont visszajelzés összehangolásával (µ-Estimator) érte el.