Szakmai vizsga 2356.7.1-2.

1. Szakmai vizsga2356.7.1-2. Ön a Zöld út Utazási Iroda beutaztató referensének asszisztense. Főnökétől azt a feladatot kapja, hogy készítsen programjavaslatot egy 8 fős, Németországból Budapestre érkező földrajz-környezetvédelem szakos egyetemista csoport számára, melynek során a Balaton természeti kincseit és kulturális értékeit mutatja be. Milyen közlekedési eszközzel jutnak el a Balatonra, és milyen közlekedési eszközzel járják be a Balatont? Tegyen javaslatot a meglátogatandó helyekre, mutassa be a csoport közlekedési útvonalát, és térjen ki a Balaton körüli kulturális hagyományokra és látnivalókra! Készítse el a túra 1 hetes programtervét számítógépen! Ismertesse a Balaton és környéke kulturális eseményeinek, valamint a Balaton és környéke ökoturisztikai fejlesztésének lehetőségeit!

2. Információtartalom vázlata • A fenntartható fejlődés és fejlesztés fogalma, idegenforgalmi jelentősége • A Balaton régió természeti adottságai • Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Balaton környéki borvidékek • Keresztény emlékek, kastélyok, múzeumok, városok a Balaton körül • A reformkor Balaton menti emlékei • Közlekedési útvonal-lehetőségek a Balaton mentén, alternatívák (közút, vasút, kerékpár, hajó) • Információtartalom vázlata • A Balaton turisztikai kínálata • A Balaton régió ökoturisztikai kínálatának fejlesztési lehetőségei • A Balaton-felvidéki Nemzeti Park • A Kis-Balaton, Bivalyrezervátum • Tapolca, tavas-barlang • Bazaltorgonák, Káli-medence • A természet- és környezetvédelem fogalma, a turizmus hatása a természetre, társadalomra, pozitív – negatív hatások • Keresztény hagyományok • Középkori magyar történelmi emlékhelyek • Jelentős vallási emlékek • Barokk emlékek • Kulturális rendezvények, események

3. Fenntartható turizmus • 1990-ben a turizmus szektor elfogadta az 1984-es Brundtland-féle ENSZ-jelentést, amely a fenntartható fejlődés elveire helyezi a hangsúlyt. • A fenntartható turizmus elméletét a Tourism in the year 2100 (Turizmus 2100-ban) elnevezésű WTO-kiadvány így magyarázza: • "Az ellenőrzött keretek között tartható turizmus kielégíti a jelenkor turistáinak és fogadóhelyeinek igényeit, de mindeközben megőrzi a jövő nemzedékek számára a már meglévő lehetőségeket, illetve bővíteni próbálja azok körét”.

4. Természet- és környezetvédelem • A természetvédelem • az élőlények, • természetes életközösségek, élőhelyek • a természetes és természetközeli területek, • valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom. • A környezetvédelem • az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.

5. A természetvédelmi tevékenység elsősorban a természeti területekre és vadon élő fajokra fókuszál. A környezetvédelemi tevékenység középpontjában az emberi társadalom érdekeiállnak. A környezet- és természetvédelmi tevékenység csak egymást kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony. Természet- és környezetvédelem A magyar természetvédelem címermadara, a nagy kócsag

6. Ökoturizmus • Célja: a területet oly módon megismertetni a vendéggel, hogy a turistaforgalom se mennyiségével, se minőségével ne zavarja meg a helyben élők mindennapjait és ne tegyen kárt a természeti és kulturális értékekben. • Fontos a tudatos környezeti nevelés. Ennek egyik legmegfelelőbb formája a minősített, magas színvonalú erdei iskola lehet, amely speciális ökoturisztikai terméknek tekinthető.

7. Az ökoturisták • kis csoportokban, • lehetőleg környezetkímélő közlekedési eszközöket igénybe véve érkeznek utazásuk célterületére. • A látnivalók bemutatásán túl a program az élet helyi sajátosságaira, aktuális problémáira is ráirányítja a látogatók figyelmét. • A program-összeállításban megjelennek a természetjárás különböző formái, mint a gyalogos, a kerékpáros, vagy a vízi túrázás, és rendszerint természetjárással kitöltött félnapokat követi a kulturális látnivalók megtekintése. • A Nyugat-Európában kialakult gyakorlat szerint az ökoturisták látogatásuk során nemcsak kapni, hanem adni is szeretnének, ezért hangsúlyosan helyi tulajdonú kisebb szálláshelyeket és éttermeket vesznek igénybe, helyi termékeket fogyasztanak, költésükkel tudatosan is hozzájárulva a térség fejlődéséhez.

8. Ökoturizmus • Így az ökoturizmus a magas fajlagos költésű és kiemelten jövedelmező turisztikai ágazatok közé sorolható. • Pl.: a Dunakanyarnak, az Ipoly-völgyének és a Balaton környékének sokarcúsága különösen jó lehetőséget kínál az ökoturizmus felvirágoztatására.

9. Balaton turisztikai régió • A régió területéhez tartozik: Veszprém, Zala és Somogy megyék egy része. • Domborzataigen változatos: Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Káli-medence, Balaton-felvidék, Tihanyi-félsziget, Déli-Bakony nyúlványai, Mezőföld, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Marcali-hát.

11. Balaton Kialakulása: vetődéssel keletkezett árkos tó. • Méretei: 78 km hosszú, 4-14 km széles. Legkeskenyebb a Tihanyi-félsziget csúcsánál, ahol 1,5 km, de itt a legmélyebb, 12,5 m (ún. „Tihanyi-kút”).Átlagos mélysége 3 m, kerülete 200 km, területe 600 km2. • A medencét csapadék és talajvíz tölti fel + patakok, és a Zala táplálja → felesleges vizét a Sió-csatorna vezeti le. • Szép fényjelenségek az ezüst-és aranyhíd. • Közép-Európa legnagyobb tava egyben a legmelegebb is = 25-28 Co nyáron → Budapest után hazánk 2. legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító régiója.

13. Balaton • Túrolás: télen a hőmérséklet emelkedése során a jég megreped, később a hőm. csökkenésével a repedések befagynak = hízik a jég. Ez a hízott rész azonban már nem fér el, így a jég egymásra torlódik = túrolás. • Rianás: a jégtáblák közötti nyílt vízfelületek. • Vonzereje: víz + homokos föveny; mediterrán jellegű táj; szőlők, pincék, borok; vulkáni működés, illetve utóműködés nyomai; ásvány-és hévizek; kastélyok; templomok; múzeumok; rendezvények; Budapest „közelsége”; stb.

15. A régió éghajlata • Óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlat jellemző. • Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. • A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek. • A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik.

17. A régió közlekedése • A balatoni közlekedés történetéről az első ismert adatok a római korból származnak, hajókon vitték a követ Vörösberényből a Fenékpuszta területén fekvő építkezésekhez. • Hajózás • A balatoni személyhajózás 1846. szeptember 21-én indult meg. Ezen a napon bocsátották vízre az első gőzhajót, a Kisfaludyt Balatonfüreden. • A Balatonon tavasztól őszig rendszeres hajójáratok közlekednek, Tihany és Szántód között a komp csak a tó befagyásakor nem közlekedik. • Szükség lenne egy 2. kompjárat beindítására, a második kompjáratot Fonyód-Badacsony között indítanák be.

18. A régió közlekedése • Balatoni Hajózási Zrt.: • Az elmúlt több mint 150 év alatt a cég a balatoni turizmus meghatározó részévé vált. • A balatoni személyhajó-forgalom nagy részét 24 motoros személyhajó és egy 25 fő befogadóképességű vitorlás bonyolítja le. • Személyhajóik ma már a Balaton 22 kikötőjét érintik. • A legtöbb kirándulóhajó a Tihanyi-félsziget és a badacsonyi borvidék nevezetességeinek megtekintésére szállítja utasait. • A menetrend szerinti járatokon kívül sétahajók, diszkóhajók és igény szerint különhajók indulnak. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek rendezvényhajóik. • Társaságuk üzemelteti a Balaton legnagyobb vitorláskikötő-láncát, mely jelenleg 10 nagyobb és 11 kisebb kikötőből áll.

20. A régió közlekedése • A vasúti forgalom 1861-ben indult meg a Balaton déli partján Buda és Nagykanizsa között a Déli Vasút jóvoltából. • A Balatont vasúthálózat öleli körül, melyen a nyári főszezonban sűrűn járnak vonatok. • A Balaton Mix a MÁV-START és a BAHART közös jegye, amely a tó körüli vasútvonalakon és a BAHART járatain az érvényességi időn belül korlátlan számú utazást tesz lehetővé.

21. A régió közlekedése • Közúton az M7-es autópályán közelíthető meg, mely a déli part településeinél halad. • Az északi parton Balatonakarattyától a 71-es úton juthatunk el a part menti településekre.

22. A régió közlekedése • A Balatoni Bringakörút a Balatont körülölelő, mintegy 210 km hosszú, végig táblával jelölt útvonal, amely részben kerékpárutakon, részben part menti mellékutakon vezet.

23. A régió közlekedése • Reptér: Sármellék – FlyBalaton • Kisvasút: Balatonfenyves – Somogyszentpál • Naponta 5 vonat indul, a menetidő 40 perc.

24. Balaton-felvidéki NP • A mozaikos felépítésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén. • Védett területei: • Tihany: itt került kijelölésre 1952-ben hazánk első tájvédelmi körzete. Gejzírkúpok – Aranyház, Belső- és Külső-tó. • A Pécselyi-medencére a természeti értékek mellett a hagyományos gazdálkodási módok, az öreg borpincék hangulata jellemző. • Káli-medence: felszíni képződményei közül a legfontosabbak a bazaltkúpok és bazaltzsákok, valamint a „kőtengerek”.

25. GyurgyalagLevendulaTihany – Aranyház gejzírkúpja

26. Tihanyi Belső- és Külső-tó, BarátlakásokPécselyi-medence

27. Káli-medence, Hegyestű, kővágóörsi „kőtenger”

28. Balaton-felvidéki NP • Badacsony és a Tapolcai-medence: a Balaton partjának hegyei – Badacsony, Szigliget stb. – vulkáni tevékenység nyomán alakultak ki. Tanúhegyek. • Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja. • A Kis-Balaton több tényező együttes hatásának köszönheti létét. • a Zala folyó itt rakta le hordalékát, • de fontos tényező az ember természetet átalakító munkája. • A sorozatos beavatkozások során veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma. 1979-ben Magyarország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és a Kis-Balaton felkerült a„Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére. 1984-ben megkezdődtek a rekonstrukciós munkák.

29. Badacsony, Tátikai vár, Tapolcai tavasbarlang

30. Badacsony és Szent György-hegy, Szigliget, Csobánc

31. Kis-Balaton, Kányavári-sziget, Kápolnapusztai bivalyrezervátum

32. Néhány természetvédelem alatt álló terület: Hévízi-gyógytó Tapolcai-tavasbarlang Zirci arborétum Fenyőfői ősfenyves Szentgáli tiszafás (az utolsó 3 a Közép- Dunántúl régióban található) Balaton-felvidéki NP

33. Szentgáli tiszafásZirci arborétum

35. Balaton-felvidéki NP • BARLANGOK - BARLANGI KALANDTÚRÁK • Tapolcai –tavasbarlang • Balatonederics, Csodabogyós-barlang • Balatonfüred, Lóczy-barlang                                      • Szentgáli-kőlik

36. KÁLI-MEDENCE Hegyestű Geológiai Bemutatóhely Salföld, Major BAKONY Arborétum, Zirc Bakonybél, Bakonyi Erdők Háza KIS-BALATON Diás- sziget, "Matula kunyhó" és Fekete István Emlékszoba Vörs, Tájház Kápolnapuszta, Bivalyrezervátum Bemutatóhelyek a Nemzeti Parkban

38. 1. Badacsony • Kizárólag (99 %) fehér borszőlő fajtákat termesztenek. • A legismertebb fajták: Kéknyelű, Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonnay, Sauvignon, Rajnai rizling, Pinot Blanc, Zenit. • A borvidéken illatos, zamatos finom savtartalmú telt borok teremnek. • A fajták közül mintegy 70 %-ban termesztettOlaszrizling bora rendkívül harmonikus. • Az intenzív és tartós illattal, zamattal rendelkező Szürkebarát gyakran édesen kerül forgalomba. • A híres Kéknyelű bora száraz kemény, savas karakterű.

39. 2. Balatonboglári A Balatonboglári borvidéken elsősorban a fehér borszőlő fajták terjedtek el, de vörös borszőlő termesztésre ugyancsak kiválóan alkalmas a terület. A fehér borok illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek,savasak, sok a pezsgő alapanyag . Jellemző fajták: Olaszrizling, Chardonnay, Királyleányka, Zöld Veltelini, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Sauvignon, Tramini. Jellemzően inkább a „burgundi” jellegű, gyümölcs illatokat, zamatokat adó vörös borok készítésére alkalmas ez a borvidék. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Merlot borok kiváló minőségűek.

40. 3. Balatonfüred-Csopak A Balaton keleti medencéjében található, Alsóörstől Zánkáig. Jelenleg elsősorban a fehér borszőlő fajták telepíthetők, így az Olaszrizling, Chardonnay, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Juhfark, Pinot Blanc, Sauvignon, Tramini és a Zenit. Tihanynak a borvidékhez kapcsolása az eddiginél nagyobb teret enged a vörös borszőlő fajták telepítéséhez (Cabernet franc és Sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt).

41. 4. Balatonfelvidéki A borvidék a Keszthelyi-hegység és a Déli-Bakony közötti medencék oldalain, a Káli-medence lejtőin terül el. Jelenleg mindhárom körzetében telepíthető a fehér borszőlő fajták közül az Olaszrizling, a Chardonnay, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Szürkebarát, a Cserszegi fűszeres és a Ottonel muskotály, a vörös borszőlő fajták közül pedig a Pinot Noir. Csak a Káli körzetben telepíthető a Furmint és a Sárga muskotály.

42. 5. Balatonmelléke Hazánk legcsapadékosabb és legfiatalabb borvidéke (évi 700-800 mm csapadék). Fő fajtája az Olaszrizling (50 %), amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Chardonnay, és a Zala gyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini.

43. Vallási emlékek • Tihanyi Bencés Apátság • A barokk templom eredeti helyén megmaradt altemplom az alapító, I. András korából való (1055), tehát 700 évvel idősebb, mint maga az apátsági templom. • Az 1055-ös Alapítólevél legrégibb nyelvemlékünk. Ebben olvasható: „Feherüváru reá meneühodoutureá” = „Fehérvárra menő hadi útra”. • Az Alapítólevelet a pannonhalmi apátságban őrzik. • Az apátsági templomot 1719-1754 között építtette Lécs Ágoston apát.

45. Vallási emlékek • Nagyvázsony - Pálos kolostor és gótikus templom: romjaik a település határában találhatók, Kinizsi Pál és felesége, Magyar Benigna építtette mindkettőt. A templomban van eltemetve Kinizsi Pál és felesége.

46. Vallási emlékek • Andocs: Katolikus templom • A Boldogságos Szűz közel 500 éves fa szobrát évente ezrek keresik fel, ezzel a település Somogy leghíresebb Mária-kegyhelye. • A Szűzanyának e messze földön híres szentélyét még a törökök sem bántották. A tornyán megtűrték a keresztet, sőt még adományokkal is ellátták a templomot. • Az első palástot még 1747-ben Széchenyi Katalin ajándékozta a kegyszobornak, melyet azóta öltöztetnek. Ma már több száz darabos ruhagyűjteményt tekinthetünk meg a templommal egybeépült kolostorban.

48. Vallási emlékek • Somogyvár - Szent Egyed bazilika • I. Lászlóépíttette. • 1095-ben I. Lászlót kívánsága szerint az általa alapított somogyvári kolostorba temették el. Később - valószínűleg az 1192-ben tartott szentté avatása előtt – Nagyváradra, a szintén általa alapított püspökség székesegyházába vitték át hamvait. • Az apátság a török időkben elpusztult, az 1970-es évektől kezdték el feltárni, illetve konzerválták az épületegyüttes alapfalait. A millennium alkalmából Szent László egész alakos szobrát állították fel.

49. Vallási emlékek • Vörösberény (Balatonalmádi) - Református templom: a 13. század végén épült, a 60-as években helyreállították. A lőréses, támpilléres erődfallal körülvett épület ma a Balaton-felvidék egyetlen, épen maradt erődtemploma.

50. Vallási emlékek • Balatonfüred - Kerektemplom • Balatonalmádi - Szent Jobb-kápolna: 1957-ben szétszedett darabokban érkezett ide a budai várból, amelyet kívülről az itt található Szent Imre templom szentélyéhez építettek. Ebben találjuk Róth Miksa arany mozaikját, amely Szent Istvánt ábrázolja.