1 / 14

Bérek hatása az álláskeresésre

Bérek hatása az álláskeresésre. Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák. Motiváció I. Dolgozói mobilitás fontos, mert: a nem tökéletes munkahelyi illeszkedés fontos korrekciós mechanizmusa, elősegítheti az emberi tőke optimális allokációját, a munkapiac rugalmasságának egyik indikátora.

efia
Download Presentation

Bérek hatása az álláskeresésre

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bérek hatása az álláskeresésre Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák

  2. Motiváció I. • Dolgozói mobilitás fontos, mert: • a nem tökéletes munkahelyi illeszkedés fontos korrekciós mechanizmusa, • elősegítheti az emberi tőke optimális allokációját, • a munkapiac rugalmasságának egyik indikátora. • Gazdag nemzetközi irodalom – kevés és részleges hazai kutatási eredmény • Köllő J.:„Aközszféra bérszintje és magánszektorból átlépők szelekciója 1997-2008-ban” • Varga J. : „Közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntésére” • Henneberg és Souza-Poza (2004): A kelet-európai volt szocialista országok dolgozói alacsony kilépési szándékkal jellemezhetők (1997-es ISS adatok alapján)

  3. Motiváció II. • Eddigi tanulmányok döntően számított alternatív bér hatását mutatták ki • Ismerik –e a dolgozók az alternatív béreket? • Ha igen, akkor reagálnak-e rájuk (szignifikáns-e a hatás a munka közbeni keresésre) • Azok ismerik az alternatív béreket, akik keresnek? • Bérdinamika szerepe • Bércsökkentés ténye • Utolsó béremelés időpontja • Nem, vagy csak részben pénzbeli ösztönzők szerepe, különösen: • Bérdiszkrimináció • Vezető-beosztott viszony

  4. Amit az irodalomból tudunk • Alternatív bér hatása • A legtöbb esetben pozitív, mind a munka közbeni keresésre, mind a kilépésekre (Martin 1998, Black 1981, • DE: van néhány tanulmány, ahol a hatás nem szignifikáns • (Varga J. 2013, Bartel és Borjas 1981) • Sajátbér hatása negatív (Ponzo 2010, Henneberg és Souza-Poza 2004) • Elégedettség (munkával, munkahellyel) hatása pozitív (Clark 2001; Kristensen és Westegard-Nielsen 2004) • Állami tulajdon hatása negatív, de a hatásmechanizmusra több magyarázat van (Ippolito 1987, Ponzo 2010) • Szakszervezet hatása általában negatív, de a hatásmechanizmusra több magyarázat van (Delereyatall, 2000; Freeman és Medoff, 1984; Miller és Mulvey 1991) • Kor, szolgálati idő hatása általában nemlineárisIskolai végzettség hatása pozitív (Theodossiou és Zangelidis 2009)

  5. Adatfelvétel módja és a minta • Primer adatfelvétel • NRC Kft. által létrehozott NetPanel adatbázis (140 000 fő) • Online (internetes) kérdőív-kitöltés • A minta súlyozott, és reprezentatív a 18-65 éves legalább heti egy alkalommal internetező népességre nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió jellemzők alapján. • A kérdőív elején közöltük a válaszadókkal, hogy minden kérdés a főállásukra vonatkozik. • Csak azok tölthették ki a kérdőívet, akik a kérdezés időpontjában alkalmazásban álltak, és nem voltak önfoglalkoztatók • Adatfelvétel során összesen 5600 kitöltött kérdőív keletkezett

  6. Függő változók • Alternatív bér ismerete • Válaszolt a kérdésre =1, nem tudja = 0. • Válaszolt a kérdésre = 1, nem tudja, vagy nem válaszolt = 0. • Munka közbeni keresés intenzitása (amelyik legjobban illik rá) • „Amilyen hosszú ideig csak lehet jelenlegi munkahelyemen szeretnék maradni” • „Már gondoltam rá, hogy másik munkát keresek” • „Már jelentkeztem másik állásra” • A keresés intenzitása az alternatív bér kérdésre adott válasz vizsgálata esetén magyarázó változó (az utolsó két kategória összevonásával egy bináris változót is képeztem)

  7. Eredmények I. Alternatív bér ismerete

  8. Eredmények II. Keresésre ható tényezők

  9. Eredmények II. Folytatás.

  10. Eredmények II. Folytatás.

  11. Összefoglalás • Úgy tűnik a dolgozók jelentős része ismeri az alternatív béreket • Nincs erőteljes összefüggés a keresési intenzitás és az alternatív bér ismerete (vagy inkább válaszadási hajlandóság) között • Megváltoztak a karrierépítési stratégiák: sokkal többen keresnek munka közben, mint a kilencvenes évek végén • A valamivel, vagy sokkal nagyobb alternatív bérnek nagyon jelentős pozitív hatása van a munka közbeni álláskeresésre ( a sajátbér mellett is!) • Jelentős a közvetlenül nem pénzbeli ösztönzők szerepe

  12. Kutatási irányok • Interakciós hatások (bércsökkentés – vezető-beosztott viszony, bérdiszkrimináció – nem) • Ismételt adatfelvétel: szándék és tett teljesülése • Alternatív bér ismeretének pontos feltárása (kapcsolati hálók jelentősége)

  13. Köszönöm a figyelmet!

More Related