A brit parlament
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 58

A Brit Parlament PowerPoint PPT Presentation


  • 73 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A Brit Parlament. -áttekintés-. KÉSZÍTETTE: HAJDÚ ANITA TÓTH BARBARA. URALKODÓ (II. Erzsébet 1952-…). Alsóház Tagjait a 659 választási kerületből választják az állampolgárok Mandátum 5 évre szól. Felsőház öröklés útján kerülnek ki tagjait, számuk nem fix CSOPORTOSÍTÁSUK

Download Presentation

A Brit Parlament

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A brit parlament

A Brit Parlament

-áttekintés-

KÉSZÍTETTE:

HAJDÚ ANITA

TÓTH BARBARA


Uralkod ii erzs bet 1952

URALKODÓ (II. Erzsébet 1952-…)

Alsóház

Tagjait a 659 választási kerületből választják az állampolgárok

Mandátum 5 évre szól

  • Felsőház

  • öröklés útján kerülnek ki tagjait, számuk nem fix

  • CSOPORTOSÍTÁSUK

    • öröklöt t tisztségűek

    • Élethosszra szóló tisztség

      • Ex-miniszterelnökök

      • Nyugdíjazott LB bírák

      • Vallási főtisztséget ellátóak


Kir lyn minisztereln k

KIRÁLYNŐ MINISZTERELNöK


A k lts gvet si rendszer reformjai

A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER REFORMJAI

  • 1980-as évektől jelentős változások

  • A kormány hagyta jóvá a reformokat (öröklött jogkör)

  • Nép tájékoztatása: Parlamenti tájékoztató iratok

  • Végrehajtó ügynökségek létrehozása 1980. (élén:elnök, költségvetési autonómia)

  • Köztisztviselők 75%-a dolgozik ügynökségekben ma

  • 1990-es évek: kormány nagy költségvetési reform

  • Kincstár eltulajdonítási rendszert indítványoz

  • Elmúlt években egyszerűsítések; költségvetési számokat lecsökkentették 167-ről 52-re

  • Pénzügyi Stabilitás törvénykönyv: kincstár készítsen összefoglalót a pénzügyi és adósságkezelésről


Alapelvek i

ALAPELVEK I.

  • A szárazföldi európai országoktól eltérő-íratlan alkotmány

  • írott alkotmány hiányosságaira rámutat

  • Íratlan alkotmány=értékek rendszere, nem átfogó normák összessége

  • kis ellentmondás amit az íratlan alkotmány előír és amit valójában tesznek


Alapelvek ii

Alapelvek:

Közpénzek felhasználásának és az adózás törvényes jóváhagyása

Minisztériumok tevékenységeinek a Parlament által jóváhagyott szabályszerűségei

A minisztériumok kiadásait jóváhagyó Kincstári delegáltak a végső parlamentáris hatóságtól függnek

Alkotmányos

értékek(nyíltság,

pártatlanság, méltányosság)

alapelvei:

Nyíltság

Állandóság

Felelőség

Méltányosság

Hatékonyság

ALAPELVEK II.


Alapelvek iii

ALAPELVEK III.

  • Egyetemesség elve: minden kiadást és bevételt költségvetési dokumentumba foglalnak- nincs törvénybe foglalva

  • Egység elve: hiányzik; külön törvényeket és eljárásokat használnak az éves bevétel és kiadás becsléseire

  • Sajátosság elve: módosításra szorul; sajátosság az aktuális kiadásokra jellemző, a tőkeberuházást nem ellenőrzik közvetlenül


K lts gvet si rendszer szerepl i

Királynő: az ország, a végrehajtás és a Parlament bizonyos részének a vezetője  csekély a monarchia hatalma

Megegyezés szerint miniszterei tancását követi

Parlament: Királynő, választott Alsóház, kinevezett Felsőház

Hármójuk konszenzusa kell a törvényhozáshoz

Miniszterelnök: a nyertes párt elnöke, automatikusan a kormány feje

A Királynő nevezi ki formálisan

Javaslatára a Királynő kinevezi a kormányminisztereket

A kormány nem törvényes egység, de átható döntéshozó ereje van

Kincstár= Pénzügyminisztérium

Kiváltság alapján jön létre, a költségvetési folyamatokat irányítja

KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER SZEREPLŐI


Korm ny s a miniszterek szerepei s feladatai i

KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI I.

  • Kormány: kevés jogi erő

  • Miniszterelnök: nagy hatalom, de ez nem jelenthető ki

    Szuverén joga van: kinevezni, lemondatni minisztereket, összehívni, feloszlatni Parlamentet, egyéb királyi kiváltságok

    A közigazgatás vezetője is, Kincstár ruházta rá a hatalmat 1968-ban (hétköznapi felelőséget a Kormány egy minisztere gyakorol)


Korm ny s a miniszterek szerepei s feladatai ii

KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI II.

  • Kormány:

  • 100 miniszter Parlamenti képviselők

    Lordok Házának főnemesei

  • Kabinet fő döntés-hozó testülete: 20 miniszter

    (államtitkárok és rangidős miniszterek)

  • Különös jogi egység

  • Nagyságának nincs limitje (Minisztériumi és más fizetések 1972. évi törvénye)

  • Minisztériumok: majdnem minden kormányminiszter tagja

  • Egyéni felelősség  minisztériumi politika iránt

  • Kollektív felelősség  a kormánypolitika felé

  • Csak a parlament vonhatja őket felelőségre


Miniszt riumok

MINISZTÉRIUMOK

  • A kormánynak nincs szüksége parlamenti jóváhagyáshoz létező, vagy alakuló minisztériumok egyesüléséhez vagy eltörléséhez

  • Belügyminisztérium, Államkincstár: kiváltságokból származó autoritások

  • Egyes minisztériumok: írott jog által jöttek létre 1946-ig

  • Minisztériumok számáról és létrehozásukról a kormány dönt

  • 1975-ös törvény engedi a minisztériumok vagy hivatalok feloszlatását, de az elmúlt 30 évben a miniszterelnök kezdeményezte ezeket, parlamenti jóváhagyás nélkül


V grehajt gyn ks gek

VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉGEK

  • 1980-as években jöttek létre

  • Kb. 130 középautonóm ügynökség

  • Éves jelentést készítenek

  • Nem jog hozta létre őket  1990. évi kereskedelmi törvény: megenged olyan kereskedelmi alapok létrehozását, melyben a minisztérium nagyrészt maga finanszírozza működésüket


Nem miniszt riumi nyilv nos szervek

NEM MINISZTÉRIUMI NYILVÁNOS SZERVEK

  • Az általános kormánynak részei

  • Speciális parlamenti törvény, Királyi okirat vagy Társasági törvény legalizálja őket

  • Szerkezetük nincs megszabva

  • Kormányzati személyzet vezeti őket, nem végrehajtó tagokat is tartalmaz

  • Funkciói: végrehajtó, adminisztratív, kereskedelmi, szabályozási és tanácsadói

  • 2003-ban 811 db volt


Nemzeti eg szs g gyi szolg lat nesz

NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (NESZ)

  • 1948-ban jött létre

  • Cél: mindenki számára egészségvédelem biztosítása

  • 1977-ben törvény: egészségügyi hatóságok létrehozása

  • 1990. Közösségi gondoskodás törvény: nagy változások

  • 1995-re független NESZ trösztök: összes egészségügyi ellátás biztosítása

  • Egészségügyi minisztérium vezeti; adófizetők támogatják

  • Éves költségvetésben megszavazzák a forrásait; parlamenti jóváhagyás


Rangid s k ztisztvisel k feladatai i

RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI I.

  • Közigazgatási szabályzat, nem törvény

  • Köztisztviselők: állandóak és pártatlanok

  • Közigazgatást miniszterek irányítják a Királynő nevében

  • 1996-ban a közigazgatási szabályzatot törvényes okmányba vették fel

  • Alapvető elvek: megfelelő, hatékony, tényleges közpénzhasználat biztosítása

  • 1990-es években módosítás a hatékony közigazgatás fenntartásáért skót, wales-i köztisztviselőkre is a szabályzat érvényes


Rangid s k ztisztvisel k feladatai ii

RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI II.

  • Kormányi döntéssel hozták létre 1996-ban a rangidősekből álló közigazgatást

  • Kevés lehetőség a változtatásra

  • Közös fizetésük, szerződésük, munkaértékelésük és képzési rendszerük van

  • Politikai semlegesség előírás növekvő politizáció

  • Mivel a szabályzat érvényes rájukEgyesült Királyság miniszterei (skót miniszterek is), ezért politikai semlegességet követelnek


Sz mvev hivatal

SZÁMVEVŐ HIVATAL

  • Kincstár hozza létre, minden minisztériumban

  • Számvevő: legidősebb tagja a minisztériumoknak vagy az ügynökségeknek; felelős: saját egységen belül vezetőkért beosztottakért

  • Egyéb felelősség: minisztériumainak kimutatásai és azok továbbításai

  • Kincstári memorandum: Személyes tulajdon, szabályosság, jutányos pénz fontossága pénzügyi döntéseknél

  • Költségvetési előírásokat minden számvevőre lehet alkalmazni


Parlamenti bizotts gok szerepei

PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK SZEREPEI

  • Képviselőházi szabályok hozzák létre

  • Alsóház vizsgálóbizottsága a legfontosabb a költségvetési folyamatban

  • A vizsgálóbizottságok állandóak, más bizottságokat bizonyos törvény létrehozására hoznak létre

  • 1979: minden minisztériumban van egy vizsgálóbizottság

  • 20 nem minisztériumi vizsgálóbizottság

  • Nincs olyan költségvetési bizottság, amely feladata csak a költségvetési stratégia vizsgálata és a költségvetési ajánlatok módosításának beterjesztése lenne (mindig vizsgálatot indít az éves költségvetés és az előzetes költségvetési jelentések kapcsán)

  • Összekötő bizottság: melyik bizottsági jelentést tárgyalják az alsóház plenáris ülésen

  • Felsőházi választott bizottságok: nem foglalkoznak közvetlenül költségvetési ügyekkel (pl.: gazdasági ügyek bizottsága)


Szubnacion lis korm nyok szerepe i

SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE I.

  • Egyesült Királyság: egységes ország  Skócia, Wales, Észak-Írország bizonyos adminisztrációs felelősség

  • 1997: Parlament Skóciában; Wales: Gyűlés

  • Parlament elfogadja: 1998-as skót törvényt és a wales-i kormánytörvényt, é-írországi gyűlést

  • Skót Parlament: teljes törvényhozó erő, több kormányfunkciót lefedve, teljes költségvetést fogad el az összes skót minisztérium alapjairól

  • 2000: nyilvános pénzügyi és elszámolási törvény – törvényes keret a közpénz ügyeket és forrásokat illetően, meghatározza a skót pénzügyi ellenőrzés és felelős hivatalnokok számára a feladatokat

  • Legtöbb támogatás a skót önkormányzatoknak

  • Skót parlament: költségvetés allokációjáért és a helyi önkormányzatok kiutalásaiért felel; alap jövedelemadó rátájának megváltoztatása


Szubnacion lis korm nyok szerepe ii

SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE II.

  • Wales: nincs teljes jogalkotó hatóság

  • Gyűlés fogadja el az éves költségvetést  nincs közpénz ügyekre, forrásokra törvénye

  • Helyi kormányzatok, másodlagos törvényhozók

  • Egyesült Királyság: hely kormányok élén választott tanácsosok; működésük: helyi kormányrendeletek, törvények által szabályozott

  • Helyi hatóságok: maguk készítik és fogadják el költségvetésüket

  • Kiadás jóval nagyobb, mint a bevétel  helyi hatóságok nagyban függenek a központi kormánytól


K lts gvet si folyamat t rv nyes l p sei

KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT TÖRVÉNYES LÉPÉSEI

  • 3 elkülöníthető, összekapcsolódó szakasz

  • 1. Költségvetési ciklus: pénzügyi részletet, gazdasági és hatósági adózást határoz meg; megjeleníti a folyamat jövedelem oldalának tetőpontját

  • 2. Költségvetési előirányozás: költségvetést követi, közpénzek engedélyezése

  • 3. Jelentés: parlament felé számol be (közpénzeket mire, mennyire hatékonyan költötték el)


K lts gvet si el k sz let s korm nybesz mol

KÖLTSÉGVETÉSI ELŐKÉSZÜLET ÉS KORMÁNYBESZÁMOLÓ

  • Előkészületre nincs törvényi keret

  • Döntő kincstári szerep; költségvetési tervezetet előkészít, továbbküld kabinet jóváhagyására

  • Pénzügyminiszter prezentálja a költségvetést a költségvetési napon az alsóháznak

  • Költségvetésre vonatkozó adóintézkedéseket pénzügyi törvényként jelentik be és a költségvetési nap után pár nappal kihirdetik

  • A költségvetési tervezet előirányzott kiadásai: források felhasználása, minisztériumok pénzszükségletei, a parlamenti házak, ombudsman, helyi önkormányzatok utalásai, kórházak, egyéb egészségügyi szervezetek költségei


K lts gvet si sszeg

KÖLTSÉGVETÉSI ÖSSZEG

  • Az összes bevétel, kiadás és pénzügyi egyensúly nincs törvényben meghatározva

  • 1998: pénzügyi törvény

  • Kincstár teljes hatáskört ad a költségvetési összeg definiálására

  • Éves pénzügyi beszámoló és költségvetési jelentés és gazdasági és pénzügyi stratégiai jelentés: kincstári költségvetési előkészület és ellenőrzés összegei

  • Különbség: folyó- és tőkebefektetés között

  • Kiadás ellenőrzésére elkülönített összegek

  • 1998: két fő kiadási összeg

    • 1. minisztériumi kiadási limit

    • 2. éves kezelési kiadás


P nz gyi szab lyok

PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

  • 1997 óta 2 előírás (a parlament nem hagyott jóvá törvényt ezek hitelesítésére)

    • 1. aranyszabály: a kormány csak a folyófizetésekbe való befektetéseire ad kölcsön, nem pedig a finanszírozásokra

    • 2. fenntartható beruházási szabály: a közszektor nettó adóssága állandó és előrelátó szinten tartása. A nettó államadósság a GDP 40%-a alatt marad


A k lts gvet si folyamat a parlamentben

A költségvetési folyamat a Parlamentben


Ltal nos bemutat s

Általános bemutatás

  • A költségvetés alapvetően két oldallal rendelkezik:

    • Bevételek

    • Kiadások

      A folyamat legfontosabb lépései:

    • A pénzügyminiszter beszédet mond a Parlamentben, melyben ismerteti a kormány pénzügy-politikai stratégiáját

      2. Az adózással kapcsolatos rendelkezések már a beszéd elhangzása előtti éjjel érvénybe léphetnek (az Alsóház alaposan kivizsgálja a „Finance Bill-t”)


Ltal nos bemutat s1

Általános bemutatás

  • 3. A Felsőházhoz kerül, itt megvitatják majd jóváhagyják a tervezetet

  • 4. Megállapítják a minisztériumok költségeit

  • 5. Az Alsóház elfogadja a főbb előirányzatokat(becslések)

    Ezek után jóváhagyják az Appropriation Act-et(ráfordítási törvény)


A k lts gvet s elfogad sa s a k lts gvet si vita a parlamentben

A költségvetés elfogadása és a költségvetési vita a Parlamentben

  • a becslések(tervezetek) bemutatása: április –március

  • Megfontolási idő: 3 nap, még a „nyári szünet előtt” kell végrehajtani(június vége előtt)

  • Az ideiglenes jogi hatalomnak április 01. előtt el kell foglalnia a helyét

  • Az Alsóház a költségvetési év előtt 3-4 hónappal elfogadja a „Vote on Account-ot”


Vote on account

Vote on Account

Engedélyezik a minisztériumok és alkotmányos testületek kiadásait

Ez az éves kiadások 45%-a

Törvényhozói hatalommal ruházza fel a Konszolidációs Alap, mely megszabja az adott évben elvonható összegeket

Ez egy időtálló szabály, és nem rendelkezik törvényes alapokkal


Sk cia

Skócia

  • Skóciában, ha a költségvetési év előtt nem fogadják el az éves költségvetést, akkor az adott hónapra eső forrás nem haladhatja meg:

    • Az előző évi költségvetés 1/12-ed részét

    • Az előző évben ugyanarra a hónapra eső részt


A k lts gvet si m dos t sok

A költségvetési módosítások

  • Az Alsóház nem javasolhatja a teljes költségvetés kiadásainak összetételének megváltoztatását,a kiadásainak vagy bevételeinek a csökkentését vagy növelését

    • Ennek alapja a 48. sz. alsóházi rendelet(300 éves)

    • Ilyet csak a Korona kérhet

    • A közalapok célját,tárgyát a Korona maximálja

    • Nem térhetnek el nagyban a parlamenti beszédben foglaltaktól


A forr sok j v hagy sa 1

A források jóváhagyása 1.

A végrehajtó hatalom joga az adónemek és azok szintjeinek a megállapítása

A parlament jóváhagyja az állami bevételeket az év kezdete után

Az Egyesült Királyság adónemei állandóak

Az adók mértékét a költségvetéstől eltérő időben fogadják el


A forr sok j v hagy sa 2

A források jóváhagyása 2.

  • A kormányzati hatalom veti ki a személyi jövedelemadót, a vállalati adókat, melyeket minden törvényhozási évben meg kell újítani

    • Elfogadják a pénzügyi törvényt, új kötelezettségeket rónak ki

    • Az állami kötelezettségek rátáját az előreirányzott kiadásoknak megfelelően szabják ki


Ad emel si javaslatok

Adóemelési javaslatok

300 éven keresztül az Alsóház kezdeményezhette vagy a kormányfő, de ez a rendszer 1967-ben megváltozott

1 napos vita>>második olvasat>>speciális bizottság

A bizottság elnöke dönti el, hogy mely ügyek kerülnek megvitatásra

Ez a Felsőházban már csak formalitás, mivel nem változtathatja meg a javaslatot, így 1 nap alatt végbemegy


A brit parlament

  • Néhány jövedelmi adóváltozás és az érvényben lévő adók törvényerőre lépnek a pénzügyi beszéd után azonnal

  • A beszedett illetmények bevételeit a minisztériumok megtarthatják és felhasználhatják a Konszolidációs Alapokon kívül

    • Ezt segélykeretként kezelik

    • Ha sufficites akkor csak a Parlament engedélye mellett költhetik el


A k lts gvet si hitelkeret term szete szerkezete s tartalma

A költségvetési hitelkeret természete, szerkezete és tartalma

  • A Kincstár előjoga a költségvetés megszabása; előírja, hogy mit vessenek alá parlamenti ellenőrzésnek, és mit a kiadási ellenőrzésnek

  • A kiadások elfogadása:

    • Források felhasználása alapján

    • Nettó központi követelmény alapján


Gra t rv ny 2000

GRA törvény 2000

  • =>gondoskodik az adott év alatt befolyó bevételekről

    • Ha túl sok a bevétel, akkor a felesleget extra bevételként vissza kell utalni a Konszolidációs Alapba

    • A tőkeberuházásokat nettó módon irányozza elő

    • Lábjegyzetekben kell kifejteni a költségvetési hitelkeretet, ha ezt elmulasztják nem lehet ide besorolni az adott tételt


Gra t rv ny 20001

GRA törvény 2000

  • A költségvetési hitelkeretről az Alsóház a beszerzési folyamat során külön döntést hoz

  • Amikor ezeket kihirdetik a Parlamentben minden minisztériumot és programot külön osztályoznak

    • Nem költségvetési kiadások

    • Központi kiadások

    • önkormányzati kiadások


Vesztes g tvitel a k lts gvet si hitelkeretbe s a j v beni hitelkeretbe

Veszteségátvitel a költségvetési hitelkeretbe és a jövőbeni hitelkeretbe

a költségvetési év április 01.-én kezdődik

Főszabály szerint nem előlegezhetnek meg a jövőbeni költségvetésből összegeket, mivel ezek egy évre vannak meghatározva

A pénzügyminisztériumot ruházzák fel ellenőrző hatáskörrel

A kiadáskorlátokat 3 évre szabják meg, melyeket 2 évente felülvizsgálnak; a miniszterek átviteleit is felülvizsgálják

Cél: elősegítsék a középtávra való tervezést és elkerüljék az költséges év végi rohamot


Llamad ss gok elfogad sa 1

Államadósságok elfogadása 1.

  • Nincs különálló államadóssági törvény, csak számos rendelet létezik ebben a témában

    • Pénzügyminisztérium tekintélyes hatalommal rendelkezik az adósságmenedzsment terén

    • A Parlament felé adósságkorlátokat ajánl az adópolitikai célok érdekében

    • 1877 kincstárjegyi törvény: Értékpapírokat hozhatnak forgalomba

      1968 Állami Kölcsön Törvény felállította a Nemzeti Kölcsönalapot


Llamad ss gok elfogad sa 2

Államadósságok elfogadása 2.

  • 1988 az Adósságmenedzsment Iroda kezeli az Adósságkezelő Elszámolást

  • Változások a 1968-as torvényhez képest:

    • A Pénzügyminisztérium joga az értékpapírok:

      • Vásárlása

      • Birtoklása

      • Átadása

      • Beváltás


Llamad ss gok elfogad sa 3

Államadósságok elfogadása 3.

  • Az éves kölcsön és adósság irányelveit minden költségvetési évben újra kell fogalmazni

  • 1997 óta ez az irányelv a nettó államadósságot illetően a GDP 40%-a alatt marad

  • 2003-as önkormányzati törvény: Anglia és Wales önkormányzati kölcsönöket vehet fel, melyeket tőkeberuházásokra használhat fel

    • Szigorú szabálykövetés és megfontoltság

    • Valutaalapú kölcsönhöz a kincstár jóváhagyása kell

    • Öncélú kölcsönök tilalma


Ad ss g j t ll s garancia

Adósság jótállás/garancia

gazdasági és pénzügyi tervezés(feltételes kötelezettségvállalás)

Kincstári konszenzus szükséges

Jelentéskészítési kötelezettség: olyan mérleg mely felméri a kormány pénzügyi céljait és szabályait, melyet összehasonlít a kormány európai kötelezettségeivel

A jelentés útmutatója a maastrichti GDP 60%-a alatt maradás


Kihirdet s menete

Kihirdetés menete

Első olvasat

Második olvasat

BIZOTTSÁGI VITA

Második olvasat *

Harmadik olvasat*

el


A k lts gvet s v grehajt sa

A költségvetés végrehajtása

  • 1866: a költségvetés végrehajtása annak elfogadása után a törvényben leírt módon történik

    • a kincstár széleskörű kontrollt gyakorol a végrehajtás felett, adminisztrációs eszközök által

      • Ellenőrzés aránya felől dönt

      • Felügyeli a gyakorlati megvalósítását

        1866. Évi 14.tc.: a minisztérium költekezésére való felhatalmazását a végrehajtás belső intézkedései teszik lehetővé, nem a törvény önmagában


Sz ks g llapot t bbletkiad sok tartal kalapok 1

Szükségállapot, többletkiadások, tartalékalapok 1.

A nem várt követeléseket, igényeket a Parlament elé kell terjeszteni

1862 Vésztartalék Alap létrehozása

1874 Vésztartalék Törvény: olyan kiadásokat eszközölhetnek, melyet nem szavaztak meg, és sürgős vészhelyzetben van rá szükség

Kincstári szabályok rendezik a visszafizetés kereteit

Előző évi költségvetés 2%-a lehet


Sz ks g llapot t bbletkiad sok tartal kalapok 2

Szükségállapot, többletkiadások, tartalékalapok 2.


K szp nztervez s s a korm ny vagyon nak s ad ss g nak az igazgat sa

Készpénztervezés és a kormány vagyonának és adósságának az igazgatása

A felelősség elve, valamint a pénzügyi célok figyelembe vétele jellemzi a hosszútávú kivitelezhetőség érdekében

A Nemzeti Kölcsön Törvény hatalmazza fel erre

1997-ben a Kincstárra áttevődik a management joga a Bank of Englandről

1998-ban létrejön a az új végrehajtó ügynökség, a DMO, mint a köztartozás pénzügyi műveleti ügynöksége


A korm ny elsz mol sa s a p nz gyi jelent s

A kormány elszámolása és a pénzügyi jelentés

  • A számvetési /számviteli keret

    • 2000 GRA törvény: a számvitel készpénz alapját gyarapodási alapra változtatta meg

    • A forrásszámlák átvették a felhasználási számlák helyét

    • Minisztériumok felhasználása:

      • Irányelvek figyelembe vétele

      • Likviditási mutatók és pénzügyi helyzet figyelembe vétele

      • A forrásszámlák valósak és reálisak legyenek


A korm ny bank gyi el k sz letei

A kormány bankügyi előkészületei

  • Konszolidációs Alap koncepciója: a kincstár kötvényeket hoz forgalomba a minisztériumok számára ebből az alapból

    • Bank of England

  • Jelentéstételi kötelezettség: a költségvetés előtti jelentés és az adósság kezelésről szóló jelentés

  • Havi jelentés:

    • Nem írja elő torvény, de ez a szokás

    • „KSH” és pénzügyminisztérium által gyűjtött adatokat felhasználja

    • Központi kormányzat kiadását, bevételét tartalmazza

    • Nettó adósság, kölcsönök kifejezése nettóban


  • Ves kimutat sok s jelent sek

    Éves kimutatások és jelentések

    • GRA törvény megkülönbözteti a minisztérium számláit és a teljes kormányzati számlákat

    • Közpénzfelhasználást számlakészítési kötelezettség illeti

      • Szerzett források, melynek tulajdonosa a minisztérium

      • Forrásfelhasználás az előírtaknak megfelelően


    K ls elsz mol s

    Külső elszámolás

    • 1866 létrejön a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke tisztség

    • 1998: Nemzeti Elszámolási Iroda; közelszámolás i fórum létrehozása

    • Az ÁSZ igazgatásilag független, az elnökét a királynő jelöli ki a miniszterelnök javaslatára

      • Nem viselhet egyéb tisztséget

      • Nem tölthetnek be állást egyik parlamenti kamarában sem

      • Ez 1 független közhivatalnoki szerep

      • NAO feje, 1983-ban hozták létre


    K ls elsz mol s1

    Külső elszámolás

    A NAO pénzügyileg független, költségeit a Parlament által rendelkezésre bocsátott pénzből kell fizetni

    Az ÁSZ elnök fizetése a Konszolidációs Alapból történik

    Torvény biztosítja a működési függetlenséget

    Az ÁSZ készíti elő és vizsgálja a NAO költségvetését

    Az elszámolási költségeket a Konszolidációs Alapból kell finanszírozni


    K ls elsz mol s2

    Külső elszámolás

    Elszámolás és kinevezés/megbízás:

    -1982: Helyi önkormányzati törvény(szerep, funkciók)

    -1988: elszámolási kinevezés


    Elsz mol sok ltal nos fedezete

    Elszámolások általános fedezete

    2000 GRA torvény: pénzügyi elszámolás esetén a minisztériumi számlákat az ÁSZ felügyeli

    • központi kormányzati számlákat is elszámoltat

    • végrehajtó ügynökségeken keresztül

    • van akiket nem vizsgál: lakásszövetkezetek, felsőoktatás

    • cégtörvény alapján nem vizsgálhatja a KFT-ket

    • megegyezés alapján is eljárhat


    Elsz mol si form k

    Elszámolási formák

    • Minden kifizetést számlával kell igazolni, amely a Parlament által előirányzott célokra történt

    • A felülvizsgálatok a 19. század végén kezdődtek el

    • Eltörölték a kötelező tranzakció felülvizsgálatot

    • 1983-tól kezdve az ÁSZ jelentős hatalommal rendelkezik> elszámolási tanúsítvány

      • Valós, tárgyilagos, a Parlament céljait figyelembe vette-e

      • A fedezett pénzügyi tranzakciók egyensúlyban vannak-e az illetékes hatalommal, mely őket irányítja

  • Helyi önkormányzatok elszámolási bizottságokat alapíthattak tanulmányok készítésére, információk lehívására


  • Vizsg l d si fel lvizsg lati hatalom

    Vizsgálódási(felülvizsgálati) hatalom

    • Az ÁSZ hatalmát önálló törvény rögzíti

    • Hozzáférést kell biztosítania bármely dokumentumokhoz, mely kapcsolatban van a minisztériumi számlákkal

    • Az ÁSZ-nak mindent biztosítania kell

      Jelentési kötelezettség és közzététel

      1866 az ÁSZ köteles bemutatni a kincstári elszámolásait a Konszolidációs Alap számláiról és egyéb speciális költségvetési számlákról


    Jelent si k telezetts g s k zz t tel

    Jelentési kötelezettség és közzététel

    Ha a pénzügyminisztérium nem terjeszti elő 10 hónapon belül ezt a jelentést, akkor az ÁSZ jogosult erre

    • A NAO évente 60 jelentést készít

    • Minisztériumi kimutatásokat kötelező bemutatni az ÁSZ-nak a 8 hónappal a költségvetési év kezdete után, melyre 2 hónapot kap felülvizsgálni

    • A teljes kormányjelentés során az ÁSZ-nak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy az adatok valósak és a számlák tárgyilagosak


  • Login