1 / 22

A Szellemi Kulturális Örökség megőrzése MMIKL Budapest, 2010. május 6.

A Szellemi Kulturális Örökség megőrzése MMIKL Budapest, 2010. május 6. 2003: az UNESCO elfogadta a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt (Convention for the Safeguarding and Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi egyezmény célkitűzése

dyanne
Download Presentation

A Szellemi Kulturális Örökség megőrzése MMIKL Budapest, 2010. május 6.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Szellemi Kulturális Örökség megőrzéseMMIKLBudapest, 2010. május 6.

  2. 2003: az UNESCO elfogadta a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt (Convention for the Safeguarding and Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi egyezmény célkitűzése • a szellemi kulturális örökség megőrzése, • az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, • az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

  3. 2006: A Magyar Parlament a XXXVIII. törvény megalkotásával lehetővé tette az egyezmény ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába. • 2009. május: Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére

  4. „Felhívom tehát a magyar kultúra iránt elkötelezett közösségeket, csoportokat és egyéneket, hogy vegyék számba élő vagy még feleleveníthető örökségüket, nemzedékeken át öröklődő szokásaikat, kifejezési formáikat és hagyományos ismereteiket. Ezek közül jelöljék ki azokat az elemeket, amelyeket A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe való fölvételre javasolnak. Az örökségelemek felvételét ünnepélyes keretek között hirdetjük ki. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hozzájárul a listára fölvett elemek megőrzéséhez, s közülük választjuk ki azokat, amelyeket Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára javasolunk. „

  5. Az egyezmény definíciója szerint a szellemi kulturális örökség: olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek.

  6. A szellemi kulturális örökség • hagyományos és élő egyszerre, • folyamatosan újraalkotott és szóban továbbadott. A szellemi kulturális tevékenység soha nem statikus, hanem egy olyan tudás, mely generációról generációra való vándorlás során alakul ki és létezik tovább.

  7. A szellemi kulturális örökség többek között az alábbi területeken nyilvánul meg • szóbeli hagyományok és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját, • előadóművészetek, • társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, • a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok, • hagyományos kézművesség.

  8. Az egyezmény ajánlása szerint a részes államoknak feladata • a szellemi kulturális elemek azonosítása, meghatározása, nyilvántartásba vétele, leltárak készítése • az örökségmegőrzés bevonása a tervezési programokba • felelős szakértői testületek létrehozása (nemzeti bizottság, örökségvédelmi szakértői rendszer, szakmai hálózat) • kutatási módszerek kifejlesztése a szellemi kulturális örökség megőrzése érdekében • szellemi kulturális örökség szakértők képzése (egyetemi képzés, akkreditált továbbképzés)

  9. a szellemi kulturális örökséghez való hozzáférés biztosítása (honlap, média, kiadványok, fesztiválok, bemutatók) • dokumentációs intézmények létrehozása a szellemi kulturális örökség számára (archívumok, adatbázisok) • oktatás, tudatosság erősítése: • nyilvánosságot megcélzó oktatási, tájékoztatási programok (népszerűsítő tevékenységek) • helyi tantervek és képzési programok • kapacitásépítő tevékenység (irányítás, tudományos kutatás) • tudásátadás iskolarendszeren kívül

  10. 2008 szeptember: megalakult a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága – amely a szellemi kulturális örökségért felelős miniszter szakmai tanácsadó testülete Tagjai: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Külügyminisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Országos Széchényi Könyvtár Hagyományok Háza, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Magyar UNESCO Bizottság Titkársága, Néprajzi Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, Debreceni Egyetem BTK Néprajzi Tanszék, ELTE BTK Néprajzi Intézet, Pécsi Egyetem BTK Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék Szegedi Egyetem BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Önkormányzati szövetségek, Európai Folklór Központért Egyesület

  11. 2009 április: a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezeti egységeként létrejött a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Feladata: a szellemi kulturális örökség UNESCO egyezményének hazai szakmai megvalósítása és az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálása

  12. Szakmai hálózat kiépítése A szellemi kulturális örökség közösségi szinten történő számbavételéhez szükség van a helyi szakemberek közreműködésére. Ez a széleskörű szakmai hálózat a már meglévő és aktívan működő civil, tudományos és közművelődési hálózatokra támaszkodik, azok helyi bázisaiból szerveződik. A tervezett hálózat magában foglalja a kulturális civil szféra tagjait, és minden olyan szakembert, aki kulturális központok, kutató- és oktatóhelyek, közgyűjtemények tagja, és a szellemi kulturális örökség kérdésével bármilyen módon foglalkozik, s emellett behatóan ismeri és képviseli az adott közösség, régió adottságait, lehetőségeit, kulturális életét.

  13. A szellemi kulturális örökség nemzeti ill. reprezentatív listájára kerülés folyamata Az egyezmény 12. cikke értelmében minden részes állam „a területén található szellemi kulturális örökséget a megfelelő közösségek, csoportok és nem kormányzati szervek részvételével azonosítja és meghatározza”, és a megőrzés előfeltételeként nyilvántartást készít róla. Ezt a célt szolgálja Magyarországon a 2008 őszén létrehozott nemzeti jegyzék, amelyre az érintett közösségek javasolhatják felvételre az egyes elemeket. A nemzeti jegyzék elemei közül évente két alkalommal tehet javaslatot a felelős miniszter az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára való felkerülésre.

  14. Példák a reprezentatív listáról • Spanyolország A spanyol mediterráneum partvidékének öntözőrendszer-bíróságai • Spanyolország Silbo Gomero: La Gomera szigeti (Kanári-szigetek) füttynyelv2009 • Törökország Karagöz árnyszínház 2009 • Madagaszkár A zafimaniryk erdőismerete 2008

  15. Tonga A Lakalaka, a tongák táncai és énekelt szónoklatai 2008  • Törökország A meddahok művészete, nyilvános históriások 2008 • Uruguay (Argentina) Tangó 2009 • Kína Longquan celadon (tengerzöld) kerámia hagyományos égetési technikája 2009 (pecsét-, selyem-, papírkészítés, papírmetszés, faszerkezetes építészet, kalligráfia, nyomódúcos könyvnyomtatás, stb.) • JapánKoshikijima no Toshidon, újévi házról házra járó szokás

  16. A nemzeti jegyzék elemei • Népművészet Mesterei • Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás • A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya • Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc • Mezőtúri fazekasság

  17. A szakmai hálózat feladatai • az egyes közösségekhez, földrajzi területekhez kapcsolódó helyi örökség feltérképezése, számbavétele, • a nemzeti jegyzékre történő jelölések ösztönzése, szakmai irányítása, • a szellemi kulturális örökség helyi szintű tudatosítása, elismertetése, • az adott kulturális örökséget beépítő helyi oktatási programok elkészítésének ösztönzése, kidolgozása.

  18. Az MMIKL által felkért szakmai hálózat felépítése

  19. Egyéb bevonható közreműködők • Közkincs Kerekasztalok • Kistérségi Értékleltárak • Kistérségi közművelődési referensek • Kulturális intézmények, civilszervezetek • Leader-csoportok

  20. Feladatok, határidők Megyei munkacsoport • az egyes közösségekhez, földrajzi területekhez kapcsolódó helyi örökség feltérképezése, számbavétele H.i.: szeptember 03. Regionális munkacsoport • A nemzeti jegyzékre jó eséllyel javasolható elemek kiválasztása H.i.: szeptember 10.

  21. MMIKL • Konzultáció a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságával Megyei koordinátorok • a nemzeti jegyzékre történő jelölések ösztönzése, szakmai irányítása, H.i.: november 15.

  22. Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Regionális Programok Főosztálya www.mmikl.hu; www.erikanet.hu www.szellemiorokseg.hu

More Related