1 / 15

A Föld, mint égitest

A Föld, mint égitest. A Föld alakja. Geoid alakzat A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára. A Föld mozgásai I. FOROG a saját tengelye körül.

duke
Download Presentation

A Föld, mint égitest

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Föld, mint égitest

  2. A Föld alakja • Geoid alakzat • A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára.

  3. A Föld mozgásai I. FOROG a saját tengelye körül. • A Föld képzeletbeli forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi- és a Déli-sark. • E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot. • Az Északi-sark felől szemlélve nyugatról keletre, azaz az óramutató járásával ellentétesen forog.

  4. A Föld mozgásai II. • Kering a Nap körül • A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll.--- Így a Föld hol napközelben, hol naptávolban van a Naptól. • A keringés ideje 365 és ¼ nap --- négy évente szökőév

  5. A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítő síkjával, a két sík által bezárt szöget (23,5 °) nevezzük az ekliptika ferdeségének. Ebből adódik, hogy a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 °-os szöget zár be. • A forgástengely és az ekliptikára merőleges sík által bezárt szöget pedig a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5 °.

  6. Az évszakok váltakozása

  7. MÁRCIUS 21. A Nap sugarai az Egyenlítőn delelnek A Föld északi és déli félgömbét egyenlően melegítik A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak Az északi félgömbön tavasz, a délin ősz van. TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG JÚNIUS 22. A Nap sugarai a Ráktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Az északi félgömbön nagyobb a napsugarak hajlásszöge, a nappalok is ekkor a leghosszabbak. Az Északi-sarkon március óta nem nyugszik le a Nap. (éjféli nap jelensége) Az északi félgömbön nyár, a délin tél van. NYÁRI NAPFORDULÓ

  8. SZEPTEMBER 23. A Nap sugarai az Egyenlítőn delelnek A Föld északi és déli félgömbét egyenlően melegítik A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak Az északi félgömbön ősz, a délin tavasz van. ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG DECEMBER 22. A Nap sugarai a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Az déli félgömbön nagyobb a napsugarak hajlásszöge, a nappalok is ekkor a leghosszabbak. Az északi félgömbön tél, a délin nyár van. TÉLI NAPFORDULÓ

  9. A HOLD • A Hold ellipszis alakú pályán kering a Hold és Föld közös tömegközéppontja körül- keringési ideje 27,3 nap • Nincs légköre • Nincs saját fénye • Felszíne nappal kb. 130 fokos, éjszaka -160 fok. • Felszínén medencéket, fennsíkokat, krátereket találunk.

  10. Holdfázisok • A Hold forog saját tengelye körül és kering a Föld körül, illetve a Földdel együtt a Nap körül. • A Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. • A Hold alakját négy hétig figyelve folyamatosan változik, oka, hogy a mozgása során állandóan más a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított helyzete.

  11. NAPFOGYATKOZÁS

  12. HOLDFOGYATKOZÁS

More Related