L gk ri er forr sok elm let
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 19

Légköri erőforrások elmélet PowerPoint PPT Presentation


  • 72 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Légköri erőforrások elmélet. A biomassza típusai, és termelése hazánkban. BIOMASSZA. A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége.

Download Presentation

Légköri erőforrások elmélet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


L gk ri er forr sok elm let

Légköri erőforrásokelmélet

A biomassza típusai, és termelése hazánkban


Biomassza

BIOMASSZA

  • A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége.

  • A biomassza a bolygónk teljes, a szárazföldön és a vizekben élő és a közelmúltban elpusztult biológiai eredetű szervesanyag-tömegét jelenti beleértve a biotechnológiai ipar termékeit, a biológiai átalakítók összes biológiai eredetű termékét, hulladékát és melléktermékét is.

  • a biomassza transzformált/konzervált napenergia


A biomassza csoportos t si lehet s gei 1

A biomassza csoportosítási lehetőségei (1):

Keletkezési szintje szerint:

  • elsődleges (mező- és erdőgazdasági hulladék, energianövény-termékek)

  • másodlagos (állattenyésztés melléktermékei)

  • harmadlagos (élelmiszeripar melléktermékei, emberi hulladék)

    Eredete szerint:

  • céltermék

  • hulladékok, melléktermékek (mg.-i, erdei, egyéb)

    A biomassza potenciál jellege szerint:

  • elméletileg hasznosítható potenciál

  • technikailag hasznosítható potenciál

  • szociológiai-gazdasági potenciál

    Felhasználás szerint:

  • élelmezési célra

  • ipari célra (textilipar, gyógyszeripar, stb.)

  • energetikai célra


A biomassza csoportos t si lehet s gei 2

A biomassza csoportosítási lehetőségei (2):

Végtermék szerint:

  • szilárd: biobrikett, tűzipellet, tüzelőanyag (tűzifa)

  • folyékony: alkohol, biodízel

  • gáz: biogáz, depóniagáz, fagáz

    Alkalmazás szerint:

  • hőtermelés (fűtés, szárítás, melegvíz-készítés)

  • villamos energia előállítása

  • motorhajtó-anyagok

    Tárolhatósága szerint:

  • jól tárolható (tűzifa, biobrikett, biodízel, alkohol)

  • közepesen tárolható (szárított biomasszák, bálázott szalma)

  • nehezen tárolható (biogáz, nedves biomassza, állati trágyák)


Az energetikai c lokat szolg l szil rd biomassza

Az energetikai célokat szolgáló szilárd biomassza

  • Hagyományos forrása:

    Termesztésből:

    – a növénytermesztés melléktermékei

    – a gyömülcs/szőlő termesztés melléktermékei

    – az erdőgazdaság melléktermékei

    Feldolgozásból:

    – fafeldolgozási hulladékok

    – termésfeldolgozásból származó hulladékok

  • Hagyományos erdők (az erdészetek ipari célokra szánt faanyaga)

  • Energetikai célú ültetvények:

    – lágyszárú energianövények

    – fásszárú energianövények

  • Energiaerdők


Mez gazdas gi mell kterm kek

Mezőgazdasági melléktermékek

  • kukoricaszár:

    • évente 8-10 millió tonna keletkezik, aminek hozzávetőleg a fele hasznosítható energia előállításra

    • ez 50-60 PJ/év energiát jelent

    • hátránya a magas nedvességtartalom (!!!)

  • gabonaszalma:

    • évente 4-4,5 millió tonna jön létre, amiből az állattartás és a feldolgozóipar 1,6-1,7 millió tonnát használ fel

    • 2,4-2,8 millió tonna energetikai célú felhasználására van lehetőség, ami 28-34 PJ energia előállítását tenné lehetővé

    • megfelelő tüzelőberendezések (!!!)

  • napraforgószár, repceszalma

    • évente 400-500 ezer tonna keletkezik

    • amiből 5-6 PJ hőenergiát lehetne előállítani

    • megfelelő tüzelő berendezések (!!!)


  • L gk ri eroforr sok elm let

    • A szőlőinkben és gyümölcsöseinkben évente 350-400 ezer tonna fás szárú venyige és nyesedék keletkezik.

    • A bálázott szőlővenyige és a nyesedékből készített faapríték kisteljesítményű kazánokban történő égetése útján 5-6 PJ hőenergia előállítható.

    • Példa:Jellemző gyümölcsfa fajták nyesedéke Debrecen agglomerációjában

      (tonna)(érték MFt)

      Alma 4324,110 55,9

      Körte204,516 2,6

      Meggy700,872 9,1

      Szilva490,467 6,3

      Őszibarack221,520 2,8

      Összesen 5941,485 76,9


    Hagyom nyos erd k

    Hagyományos erdők

    • hagyományos funkciók

    • energetikai fontossága

    • Hazai élőfakészlet 330 millió m3 → max. 9 millió m3 kitermelhető → tényleges 7 millió m3 energetikai célra felhasználható:

      • Vágástéri apadék: 1,4 millió m3

      • Faipari melléktermékek: 0,5 millió m3

      • Kitermelési tartalék0,5 millió m3

      • Tűzifa:1,8 0,5 millió m3

      • Összesen3,8 0,5 millió m3

    • lakossági és a mg. vállalkozások igényei 2,5–2,7 millió m3

    • erőművek jelenlegi energiafa-igénye 35–40 PJ/év→2010-re 50–60 PJ → hagyományos erdőkből nem fedezhető


    Energetikai c l ltetv nyek energian v nyek

    Energetikai (célú) ültetvények –Energianövények

    • cirokfélék

      • 80-120 t/ha zöld- és 20-30 t/ha szárazanyag-termésükkel a legnagyobb hozamú szántóföldi növények közé tartoznak Mo.-n.

      • Mo.-on szinte minden talajon sikeresen termeszthetők

      • szárazanyagra vetített energiatartalmuk 16,377 MJ/kg, ami megfelel a hazai barnakőszenek fűtőértékének (Feczák 2006)

    • energianád (kínai nád)

      • nagy hozamú, évelő növény 250-350 GJ/ha

      • évente egy betakarítás, ami leszáradt állapotban is lehetséges

      • Hátránya: a viszonylag magas telepítési költség. A növény vízzel jól ellátott, meleg termőhelyeken hoz megfelelő termést, tehát déli tájolású árokpartokon telepíthető leginkább.

    • energia kender

      • az energianádhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az energetikai felhasználás tekintetében


    L gk ri eroforr sok elm let

    • "Szarvasi-1, stb." energiafű

      (szudáni fű, zöld pántlikafű):

    • nagy hozamú

    • a talaj minőségére nem érzékeny

    • szárazság, só és fagytűrése kiváló

    • jól tolerálja az évi 200-2100 milliméter vízellátottságot

    • az 5-19 Celsius fokos évi átlaghőmérsékletet

    • az 5-9 pH kémhatású talajokat

    • hosszú élettartalmú

    • egy helyben 10-15 évig is termeszthető

    • fűtőértéke 14-17 (MJ/kg) szárazanyag

    • telepítési költsége 20-25%-a az energetikai faültetvényeknek


    L gk ri eroforr sok elm let

    • hozama 8-10 t/ha, (több éven át)

    • energia tartalma 120-160 GJ/ha

    • Előnye:

      • a búzaszalmánál egyenletesebb hőleadással ég bálázott állapotban.

      • gépesített betakarítása, bálázása, pelletálása megoldott

      • a pellet kedvezőbben égethető kisteljesítményű kazánokban, mint a faapríték a hőerőművekben

    • Probléma:

      • a fű magas szilícium tartalma miatt a hamu már mintegy 6-700 °C-on megolvad,

      • a hagyományos kazánokat rövid idő alatt használhatatlanná teheti, DE speciálisan kialakított tűzterű kazánokban tüzelhető

    • (az energiafű termelése akár 50-60 ezer hektáron is megindulhat, ami 5-600 ezer tonna biomasszát és 6-7 PJ energiát jelent.


    A szarvasi 1 energiaf s k l nb z energiahordoz k f t rt ke s egys gnyi energia k lts ge

    A Szarvasi-1 energiafű és különböző energiahordozók fűtőértéke és egységnyi energia költsége


    Energetikai c l ltetv nyek energiaerd k energetikai fa ltetv nyek

    Energetikai (célú) ültetvények – energiaerdők – energetikai faültetvények

    ENERGIAERDŐK:

    • átmenet a hagyományos erdők és az ültetvények között

      Keletkezhetnek:

      – a hagyományos erdők átminősítésével

      – a védelmi célokat szolgáló erdők karbantartásakor, vagy végvágásakor kikerülő faanyag

      – a 30 éves erdősítési programból származó, főleg földhasznosítási céllal létrejött erdők hasznosításával

      – energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel


    L gk ri eroforr sok elm let

    • Az energiaerdők erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciálisan energiatermelési céllal létesített és üzemeltetett erdők, ahol csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelése folyik.

    • Az energiaerdő vágásfordulójának időtartama lehet mini (1 - 4 év), midi (5 - 10 év), rövid (10 - 15 év), közepes (15 - 20 év) és hosszú (20 - 25 év).

    • Használható fafajok a gyertyán, juhar, hárs, fűz, éger, nyír és az akác.

    • Különbségek az energiaerdő és az energetikai faültetvény között.

    • Az energetikai faültetvények mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba tartozó, energiafa termelésre létrehozott faültetvények.


    L gk ri eroforr sok elm let

    (ENERGETIKAI) FAÜLTETVÉNYEK:

    • az energetikai faültetvényeket gyorsan növő (nyár, fűz) fafajokkal 10-15 ezer tő/ha tőszámmal ültetik

    • az energetikai faültetvények járvaaprítós gépekkel történik a betakarítás

    • Előnyük: olyan területeken is létrehozhatók, ahol a szántóföldi növénytermelés biztonsága túl kicsi.

    • Nyugat-Európában elfogadott, hogy olyan termőhelyeken célszerű energetikai faültetvényeket telepíteni, ahol nem érhető el a 4 t/ha gabona hozam (Marosvölgyi 2004).

    • Magyarországon:

      • a mély termőrétegű talajokon nemesnyár klónokkal 13-35 t/ha,

      • a legnedvesebb termőhelyeken fűzzel 35 t/ha

      • a szárazabb termőhelyeken az akáccal 5-16 t/ha-os hozamok


    L gk ri eroforr sok elm let

    • Az apríték kisteljesítményű kazánok mellett a hőerőművekben is felhasználható.

    • Az apríték nedvességtartama általában 25-45 % közt, térfogatsúlya 0,2-0,5 t/m3, fűtőértéke 9-11 GJ/t körül alakul (Hanzély 2007).

    • A dinamikus növekedés eredményeként az energetikai faültetvények kiterjedése a közeljövőben elérheti a 100 ezer hektárt, ahonnan 25-30 PJ energia nyerhető.

    • Előnyük : hasznosíthatók az egyébként rossz termőhelyi adottságú, erózió, belvíz által veszélyeztetett területek.

    • a gyors növekedésű hazai fajokat használjunk fel, elkerülendő például a kanadai nyár alkalmazása


    Magyarorsz g biomassza potenci lja

    Magyarország biomassza potenciálja

    • Szilárd erdészeti biomassza

      • 2010-ig 1,8x106t erdészeti fa energetikai célra → probléma

    • Fás szárú energiaültetvények

      • 2010-re elméletileg elérhető potenciál 1x106t (60 ezer ha energiaültatvény esetén)

    • Egyéb szilárd biomassza

      • Lágyszárú energiaültetvények (szarvasi energiafű, kínai nád)

      • Szántóföldi melléktermékek – szalmagyűjtésből 1,5 millió t/év

      • Kertészeti hulladék – 1,2x106t (problémás begyűjtés)

      • Élelmiszeripari hulladék – 30–50 ezer t

    • Folyékony energiahordozóként használt biomassza

      • Bioetanol (búza, kukorica)

      • Biodízel (repce)

      • Bioolaj (repceolaj, használt sütőolaj)


    Magyarorsz g biomassza potenci lja1

    Magyarország biomassza potenciálja

    • Gázhalmazállapotú energiahordozóként használt biomassza

      • Nyírbátori biogáz üzem – 1,6 MW vill.energia-termelési kapacitás

      • Észak-pesti szennyvíztisztító – 1,75 MW-os gázturbinában 7 GWh évi áramtermelés (kivitelezés alatt)

      • Pálhalmi Biogáz Demonstrációs Projekt – 13,4 GWh évi áramtermelés hígtrágya felhasználással (kivitelezés alatt)

    • Települési szennyvíztisztítókról kikerülő biomassza

      • A szóba jöhető tisztítótelepek → 381 MWh/nap → 128 GWh évi villamos energia többlet


  • Login