Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

1. Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI) gabos@tarki.hu

2. Az előadás szerkezete • 1. Atipikus munkaformák • Definíciók, jellemzők • Az atipikus munkaformák elterjedtsége az Európai Unióban és a visegrádi országokban • 2. A részmunkaidős foglalkoztatás néhány aspektusa • Társadalmi elvárások és hatások • Munka-család egyensúly • Szegénységi kockázat • Trendek, dilemmák, viták

3. Atipikus munkaformák 1 • Tipikus: jellemzően napi 8 órában, állandó jelleggel, határozatlan idejű munkaszerződéssel, munkahelyen • aszociális órák: este, éjjel, hétvégén • Atipikus (ILO, 1980-as évek) munkaformák (Frey 1997; Laky 1998, 1999; Borbély és szerzőtársai 2000, Eurofund 2006): • Részmunkaidő: jellemzően nők, kevésbé jellemző az aszociális munkaidő, mint a teljes állásban, de általában gyengébb a munkaidő-beosztás feletti kontroll • Időszakos foglalkoztatási formák: • határozott idejű szerződés: fiatal, képzetlen munkaerő, alacsony szintű kontroll a munkaidő felett • alkalmi vagy szezonális munka: inkább férfiak, gyakran ingatag, bizonytalan és rossz munkakörülmények között • Nem munkaviszonyban végzett munka, önfoglalkoztatás: jellemzően férfiak és idősebbe, mint az atipikus átlag, kevesebb stressz jellemzi a munkájukat, de egyúttal kevesebb támogatás is • Egyéb: otthoni munka, távmunka, munkaerő-kölcsönzés • Munka az informális gazdaságban

4. Atipikus munkaformák 2 • Nagyon atipikus munkaformák (Riso 2010, IES-Eurofund2010): • Nagyon rövid határozott munkaidejű szerződések: rövidebb, mint 6 hónap • Szerződés nélkül végzett munka, szóbeli szerződés • Rövid részmunkaidő: rövidebb mint 10 óra • Hívásra végzett munka, rendelkezésre állás • Jellemzők: • Országonként eltérő, de erős szektorális szegmentáltság • Elsősorban nők • Alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek • Elterjedtség (rövid részmunkaidő, elérhető adatok alapján) • < 1%: Közép- és Kelet-Európa, Balti országok, Görögország • 1-2 %: Olaszország, Spanyolország, Portugália • 3-4%: Belgium, Hollandia, Ausztria • Egyesült Királyság: 8% • Norvégia: 10% • Németország: minijobs, több mint 7 millió mvállaló 2007-ben

5. A ledolgozott munkaórák száma – összesen, EU-27, 2011 • EU-27: 37/20 • V4: 40-41/20-23 • Magas: • EL: 42/20 • CZ: 41/21 • BG: 41/20 • Alacsony: • NL: 30/20 • DK: 34/19 Forrás: EUROSTAT

6. A ledolgozott munkaórák száma – nők eltérése az átlagtól, EU-27, 2011 • EU-27 Össz: -3.7 Rész: +0.3 • V4 Össz: -0.8 : -2.3 Rész: -0.1 : +0.4 • Nagy: NL: -6 UK, AT, DE: -5 • Kicsi: BG, RO, LT, HU: <-1 Forrás: EUROSTAT

7. A részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) • EU-27: 8/32 • V4: alacsony 2-5/6-10 • Magas: • NL: 24/77 • DE: 9/45 • DK: 14/38 • Alacsony: • BG: 2/2 • SK: 3/6 • EL: 4/10 Forrás: EUROSTAT

8. A részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) • EU-27: nőtt 2/3 pp • V4: nőtt, • 0-2/1-4 • Kivéve: PL • Jelentős: • IT: 2/13 • AT: 3/8 • DK: 4/6 • IE, BE, DE, CY – ff • LU, MT, SE, ES - nők Forrás: EUROSTAT

9. A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) • EU-27: 37/23 • V4: 17-44/19-37 • CZ: 17/19 • HU: 44/37 • Jelentős: • ff: EL, IT, CY, RO >60 • nők: EL, ES, BG, IT, PT, CY, LV, RO > 40 Forrás: EUROSTAT

10. A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) • EU-27: nőtt 10/8 pp • V4: változó • HU: 17/9 • PL: -5/-7 • Jelentősen nőtt: • ES: 44/32 • CY: 41/23 • IE: 26/20 • Csökkent: • LT: -25/-18 • BG: -17/-13 Forrás: EUROSTAT

11. A gondozási céllal vállalt részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) • EU-27: 4/29 • V4: 5/21 • Csak nők • SK: 5 • CZ: 21 • HU, PL: 10 • Jelentős: • ff: SE, NL, FR >5 • nők: UK, AT, NL > 30 Forrás: EUROSTAT

12. A gondozási céllal vállalt részmunkaidő arányának változása, 2002 - 2011, EU-27 (pp) • EU-27: nem változott, enyhén csökkent 0.3/-2.2 pp • V4: nem változott • Nőtt: • NL, LU, CY: >10 • Csökkent: • DE: -38 • ff: DE, AT Forrás: EUROSTAT

13. A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya EU-27, 2011 (%) • EU-27: 14/15 • V4: 6-9/7-10 • SK, HU, CZ • PL: 28/26 • Magas: • ES, PL, PT > 20 • Alacsony: • RO, LT, EE, BG < 5 • CY: ff alacsony, nők magas Forrás: EUROSTAT

14. A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak arányának változása, 2002 - 2011, EU-27 (pp) • EU-27: enyhe növ. 2/1.4 pp • V4: nőtt, kül. PL: 11/12 • Nőtt: >5 • nők: PL, CY • ff: NL, IE • Csökkent: • ES, LV > -5 Forrás: EUROSTAT

15. Atipikus munkaformák – társadalmi elvárások és hatások • Elvárások: • A foglalkoztatás növelése • Munka-család egyensúly javítása • Gyermekvállalás ösztönzése • A szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió erősítése • A nemek közötti egyenlőség előmozdítása • Akadályok: • Átváltási hatások: rugalmasság és biztonság • Nem szándékolt negatív hatások: családi szerepek, egészségi állapot, stb. • Költségvetési korlát • Kiegészítő területek: családtámogatások és bölcsődei ellátás

16. Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus Munka-család egyensúly Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni. • A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. • Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. • Nők: a hatás szignifikáns A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók) Forrás: Gábos (2009)

17. Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka-család konfliktus az Európai Unióban A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt. Forrás: Gábos (2009).

18. A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%) - A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony. Forrás: TÁRKI – Applica (2010)

19. Összegzés helyett1 • Trend az Európai Unióban: • a 2000-es évek munkahely-növekedése az átlagosnál nagyobb mértékben származott atipikus munkaformákból • Visegrádi országok: nem volt átlag feletti növekedés, kivéve • részmunkaidő: Magyarország, de jellemzően nem önkéntes • határozott idejű szerződések: Lengyelország • Viták az EU-ban • Rugalmasság és biztonság, flexicurity • Átmenet a különböző munkaformák között • Munkahelyi vagy munkabiztonság?

20. Összegzés helyett 2 • Dilemmák az Európai Unióban • Gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés • Lisszaboni stratégia, Kok-jelentés, EU2020 stratégia • Nemcsak több, de jobb minőségű munkahely igénye • Karrierlehetőség • Egészség és jól-lét • Készségek fejlesztése • Munka-család egyensúly • Befogadó növekedés: • EU2020: a foglalkoztatási cél mellett szegénységi cél • Lisszaboni tapasztalat: növekvő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent csökkenő szegénységet • Költségvetési fegyelem

21. Köszönöm a figyelmet! www.tarki.hu