Dolgosné Kovács Anita – Szűcs István – Várhegyi András PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék

1. Környezetmérnök képzés nukleáris vonatkozásaia jelenben és a jövőbena PTE Pollack Mihály Műszaki Karán Dolgosné Kovács Anita – Szűcs István – Várhegyi András PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék

2. A környezetmérnök képzés (főiskolai) az 1993/94-es tanévben indult a PTE PMMK jogelőd intézményében • Jelenleg Környezetmérnök BSc képzés folyik

3. Nukleáris tartalmak a környezetmérnök BSc képzésünkben Differenciált szakmai anyag – környezettechnológia szakirányán belül Nukleáris ipar, radiológiai monitoring Radiometria, sugárvédelem

4. Továbblépés egyik iránya • Posztgraduális képzés kidolgozása és indítása a közeljövőben Nukleáris környezetvédelmi mérnök szakirányú továbbképzési szak • Okok: • Következő évtizedek várhatóan meredeken felfutó nukleáris iparához kapcsolódó szakember-igényének jelentős növekedése • Az iparágon belül a nukleáris környezetvédelem terület erősítésének szükségessége • A Pécsett évtizedek alatt felhalmozódott szakmai tapasztalat kamatoztatása, továbbadása e területen • A Pécsett meglévő nukleáris ipar környezetvédelem területéhez kapcsolható méréstechnika laboratórium komplex felszereltsége.

5. A képzés kidolgozását, indítását szoros együttműködésben tervezzük • a MECSEKÉRC Környezetvédelmi ZRt.-vel • a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi ZRt.-vel • a tudományterület elismert szaktekintélyeivel. • A képzés programjának kidolgozását, indításának fontosságát • a pécsi MECSEKÉRC Környezetvédelmi ZRt. • a pécsi MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi ZRt. • a Paksi Atomerőmű ZRt. „Támogató levél” formájában támogatta.

6. A tervezett képzés célcsoportja: • Természettudományi vagy műszaki diplomával rendelkező • specializálódni szándékozó friss-diplomások • nukleáris témakörben már gyakorlatot szerzett, de környezetvédelmi területen specializálódni szándékozók • munkakeresővé vált, specializálódni kívánó személyek. • Képzés időtartama: 2 év • Szakterületi differenciálódás prognosztizálható: • Nukleáris ércbányászati és feldolgozási környezetvédelmi szakirány • Atomenergia ipari környezetvédelmi szakirány • Radioaktív hulladékkezelési szakirány.

7. PTE PMMK: Nukleáris ipar környezetvédelme (1996-2007)  Radiometria, sugárvédelem (2008-tól) PTE TTK: Radiometria – Radioökológia – Sugárvédelem (2008-tól) NYME: Radiometria, Sugárvédelem (2006-2008) Előadás I. A sugárvédelem fogalmi-fizikai alapjai, a radioaktivitással kapcsolatos legfontosabb ismeretek Nukleáris alapfogalmak, jelölések. Radioaktív átalakulások típusai, a radioaktív bomlás törvénye, radioaktivitást jellemző mennyiségek és mértékegységek. Radioaktivitás a természetben, terresztrikus, kozmikus és kozmogén sugárzás, radioaktív bomlási sorok. Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása, fotoeffektus, Compton szórás, párkeltés, tipikus úthosszak, elnyelési törvény. Radioaktív sugárzások detektorai és mérőműszerei, ionizációs kamra, szcintillációs és félvezető detektorok, spektrometria alapjai.

8. Előadás II. Ionizáló sugárzásokkal szembeni védekezés (sugárvédelem) alapfogalmai, nemzetközi és hazai szabályozási kérdései, dózisszámítás Sugárvédelmi alapfogalmak, dózismennyiségek, mértékegységek. Egyenérték dózis, sugárzások minőségi tényezője, effektív dózis. A háttérsugárzás összetevői. Sugárvédelmi normák, determinisztikus és sztochasztikus dózis-hatás összefüggés, kockázat-hasznosság elve. A sugárvédelem története, legújabb alapelvei, ALARA elv, jelenlegi nemzetközi ajánlások és hazai szabályozás. A sugárterhelést meghatározó legfontosabb radiológiai paraméterek, külső és belső sugárterhelés, járulékos sugárterhelés meghatározása.

9. Gyakorlat: A környezeti radioaktivitás egyes komponenseinek mérése a gyakorlatban (helyszín: a MECSEKÉRC Zrt. Radiometriai laboratóriuma) Nukleáris mérés- és műszertechnikai alapismeretek. Külső gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérése. Radonnal összefüggő paraméterek: levegő pillanatnyi 222Rn koncentráció, talajgáz 222Rn koncentráció, radon exhaláció mérése. Felületi radioaktív szennyezettség mérése. Hullópor vizsgálat, levegőben lévő szállópor és aeroszol rövid- és hosszú élettartamú radioaktivitásának meghatározása. Munkahelyi és személyi dozimetria. Talaj- és növény-mintavétel, minta-előkészítés, a minták fajlagos radioaktivitásának mérése, gamma-spektrometriai vizsgálat félvezető detektoros sokcsatornás rendszerrel. Az effektív dózis összetevőinek meghatározása a mért paraméterekből, dózisszámítás.

10. PTE PMMK: Radiológiai monitoring (1997-2007)  Nukleáris ipar, radiológiai monitoring (2008-tól) PTE TTK: Radiológiai monitoring (2008-tól) Előadás I. Egy környezetvédelmi nagyberuházáshoz kapcsolódó monitoring rendszer bemutatása Monitoring fogalma, célja, fajtái. Egy kárelhárítási nagyberuházáshoz (mecseki uránbányászati rekultiváció) tartozó monitoring rendszer részletes ismertetése. A hazai uránipar tevékenysége, hagyatékának legfontosabb környezetszennyező objektumai, környezeti kockázatok. A bányászati rekultiváció legfontosabb feladatai, gyakorlati megvalósítása. A rekultivációhoz (a KHV kereteiben) kapcsolódó monitoring rendszer felépítése, legfontosabb feladatai, eredményei. A tájrendezett, kárelhárított területekre vonatkozó legfontosabb környezetvédelmi és sugárvédelmi követelmények, ellenőrzésük.

11. Előadás II. Környezeti radioaktivitással kapcsolatos kitekintés Nukleáris fűtőanyag ciklus, a nukleáris energia helye a társadalom energiaellátásában, az atomipar legfontosabb környezetvédelmi kérdései. A Paksi Atomerőmű Rt. környezeti monitoring rendszerének bemutatása. Radioaktív hulladék fogalma, osztályozása, kezelése, elhelyezése. Emberi beavatkozás által megnövelt környezeti radioaktivitás (TENORM) előfordulásai Magyarországon. A természetes radioaktív környezet anomáliái (NORM), lakásokban, földalatti térségekben előforduló radon-probléma és kezelése. Gyakorlat Üzemlátogatás, a MECSEK-ÖKO Zrt. által végzett uránipari rekultiváció és a hozzá kapcsolódó monitoring rendszer gyakorlati bemutatása.

12. Felhasznált, ajánlott irodalom • „Saját” jegyzetek, dokumentumok: • Csővári M., Lendvainé Koleszár Zs., Várhegyi A.: Radioaktív sugárzás. JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar jegyzet, Pécs, 1998 • Steiner F., Várhegyi A.: Radiometria. ME Bányamérnöki Kar jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991 • Sztanyik B. L. et al.: A Mecseki Ércbányászati Vállalat külszíni rekultivációja sugár- védelmi követelményeinek meghatározásáról, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatokról (OSSKI tanulmány, 1991) • A mecseki uránbányászat megszüntetésének teljes körű koncepcióterve MECSEKÉRC Rt. jelentés, 1996 • A MECSEKÉRC Zrt. és a MECSEK-ÖKO Zrt. egységes környezetellenőrzési monitoring rendszerének éves tervei és jelentései

13. Felhasznált „külsős” jegyzetek, egyéb dokumentumok: • Nagy Lajos Gy., Nagyné László K.: Radiokémia és izotóptechnika. Egyetemi tankönyv, Műegyetemi Kiadó, 1997. • HEFOP-3.3.1.-P.-2004-09-00152/1.0 pályázat keretében készült „Sugárvédelem” című jegyzet (szerkesztő: Somlai J.) • Virágh Elemér: Sugárvédelem, dozimetria. BME Mérnöki Továbbképző Intézet jegyzet, Budapest, 1985. • Kanyár Béla-Béres Csilla – Somlai János – Szabó S. András: Radioökológia és környezeti sugárvédelem, Veszprémi Egyetemi Kiadó 2004. • 16/2000. (VI. 8.) EüM Rendelet a sugárvédelemről. • 2010-től az itt bemutatott „Sugárvédelem” c. jegyzet is!!!

14. A HEFOP-3.3.1.-P.-2004-09-00152/1.0 pályázathoz tartozó „Sugárvédelem” tárgy tankönyv tematikája • 1. Radioaktív izotópok, sugárzások • 2. Radioaktív sugárzások mérése • 3. Ionizáló sugárzások dozimetriája • 4. Ionizáló sugárzások kémiai, biológiai és egészségkárosító hatásai • 5. Sugárvédelem • 6. Természetes eredetű sugárzások, sugárterhelés • 7. A természetes eredetű sugárzásokkal kapcsolatos korlátok, szabályzások • 8. Mesterséges eredetű sugárzások, sugárterhelés • 9. Uránbányászat és uránérc feldolgozás és a tevékenység által okozott környezeti károk felszámolása • 10. Atomerőművek és környezeti hatásaik • 11. Radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése • 12. Környezeti radioaktív sugárzások és radionuklidok mérése, monitorozása • Dóziscsökkentő beavatkozások a környezetben, a lakosságnál • 2010: A Pannon Egyetem TÁMOP412A-0302 Környezetmérnöki Msc. tananyagfejlesztésébe bekapcsolódtunk (jegyzetírás radioaktív hulladékkezelés témában)

15. „Nukleáris környezetvédelmi mérnök” posztgraduális képzés indításának megalapozottsága • A területen, Pécsett felhalmozódott szakmai tapasztalatok (U-rekultiváció, Bátaapáti, BAF projektek) átadása • Mértékadó cégek (MECSEKÉRC Zrt., MECSEK-ÖKO Zrt. stb.) jövőbeni szakemberigénye (támogatói nyilatkozatot adtak  labor, ipari hátteret biztosítanak a képzéshez) • Az új NRHT (Bátaapáti) megkezdi működését a térségben • Nemzetközi érdeklődés a szakterület iránt (pl. a MECSEK-ÖKO Zrt. évi 2-3 NAÜ workshop házigazdája az U rekultiváció tárgyában) • Szakemberek elhelyezkedési lehetőségei nemzetközi (pl. NAÜ) szervezeteknél • Paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítással (esetleg bővítéssel) kapcsolatos várható szakember-igény • Globális „nukleáris reneszánsz”, a kapcsolódó környezetvédelmi kérdések • Wildhorse Energy Hungary Kft. törekvései: U-bányászat újraindítása Magyarországon (?!)

16. Nukleáris környezetvédelmi mérnök szakirányú továbbképzés Kódszám: TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1 Tervezett tematika 1. A nukleáris környezetvédelem alapjai 2. Méréskiértékelés, adatfeldolgozás számítógépes alkalmazásai a nukleáris- és környezet-iparban 3. Elméleti és alkalmazott atomfizikai és radiokémiai ismeretek 4. A hasadóanyag-kutatás geofizikai módszerei 5. Nukleáris környezetvédelmi monitoring 6. Radioökológia, a természeti és épített környezet radioaktivitása 7. Nukleáris sugárvédelmi ismeretek 8. Az atomerőművek működése és környezetvédelme 9. A nukleáris létesítmények biztonsági kérdései 10. Nukleáris rekultiváció és hulladékkezelés Színek: Helyi szakemberek Helyi és külső szakértők Külső szakértők bevonásával