A szociálpolitika aktuális kérdései

1. A szociálpolitika aktuális kérdései

2. Az EU legfontosabb szociális problémái • Idősödés • Családok szétesése, a háztartások méretének csökkenése • Bevándorlás, kulturális feszültségek • Munkanélküliség, várható munkaerőhiány • Jövedelmi feszültségek a tagállamokon és az EU-n belül • Az egyészségi állapot és az egészségügyi ellátás

3. A családpolitika alapkérdései • Mi a család meghatározása? • Szükséges-e állami családpolitika? • A közjó fogalmának különböző értelmezései • Mit tekintünk a közjó részének? • Bevándorlás, vagy állami családpolitika? • EU bevándorlási térkép • Az alanyi jogon járó családtámogatások korlátozása az EU-ban • Mi az állami családpolitika célja? • A gyermekszegénység csökkentése? • A család, mint társadalmi egység megerősítése?

4. Családi nevelés • Platon koncepciója az őrök osztályának neveléséről. • Platon a nőkről: „hiszen a nők is az államnak, nem pedig egy szűk körnek, a családnak céljait szolgálják.” „A nőknek is olyan jogokat kell adni, mint a férfiaknak, mert kettejök természete (tehetségei) közt minőleges különbség nincsen, csak mennyileges.” Gyermek vállalása: állami érdek! • Huxley: Brave new world • Orwell: 1988

5. Arisztotelesz • Az egyes életszakaszokban mire kell törekedni? • „Éberül őrködjünk, hogy a kis gyermekek semmi olyast ne lássanak és ne halljanak, ami szabad emberhez nem méltó, illetlen, rút.” • 7 éves korig „a gyermek testét ápoltuk és erkölcseire ügyeltünk. A hetedik évtől ehhez a gondoskodáshoz járul az oktatás.” • A nevelést Arisztotelesz közügynek tekinti, nem fogadja el, hogy egy államnak ne legyen közerkölcse, azaz nem fogadja el, hogy mindenki úgy neveli gyermekét, ahogyan akarja.

6. Arisztotelesz • Arisztotelesz szemében a hasznos és az erények gyakorlása érdekében végzett munka megítélése nagymértékben eltér. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tanulás fő célja a lélek nemesítése, nem a technika elsajátítása. Például „zenét nem azért kell a gyermekek tanulnia, hogy virtuózzá képezze magát, hanem hogy lelkét művelje vele.” • Nem az üres semmittevés, az önmagáért való művelés a cél, hanem az egyén szabadságának megőrzése. • Nem a munka a cél, hanem azért végzünk munkát, hogy életünk célba érjen. Azért kell tanulnunk, hogy idősebb korunkra a lélek jobbik, eszes része jusson uralomra.

7. Plutarkhosz • A gyermek testi és lelki gyarapodásának egyik biztosítéka, ha az anya maga táplálja. …. • Épp oly fontos a tanító megválasztása. … Nincs az a pénz, amelyet a jó nevelőért sajnálni kell.”

8. A korai római elvek • „A római család … szilárd egységbe foglalt közösség, amelynek külső kifejezése a nomen gentilicium, belső színtere az összes családtagot egybekapcsoló átrium, hol az apa fogadta látogatóit és az anya gyermekeitől környezve végezte teendőit, a családi tűzhely mellett, az ősök képei és szobrai tövében…. • A házasság szentsége és felbonthatatlansága az a szilárd talaj, amelyen a gyermek erkölcsisége felépül. • Az apai joghatóság a fegyelem egyedüli forrása. • A nő, az anya, habár jogilag a férj hatalma alatt áll, kiváló tiszteletnek örvend, s a család éltető eleme … E századokban a nő, az anya volt az erkölcs leggondosabb őre” • Az ifjút az apa vezette be baráti társaságba és a politikai életbe.

9. Arisztotelesz • Mi a nevelés célja? Az ember boldogsága. Mi a boldogság? „Az a gyönyörűség, amely legnemesebb lelki tehetségeink gyakorlásából, tehát a jó felé irányuló tevékenységünkből ered. E lelki tehetségeket akkor gyakoroljuk, ha erényesek vagyunk. Erényesek azonban csak akkor leszünk, ha az erényt szeretjük.”

10. Az angol családpolitika átalakítása • Szakértői vélemény: • A munkára ösztönzést biztosítani kell. • A gyermek-szegénység csökkentése és a családok anyagi támogatása fontos cél. • A nyugdíjasok szegénységének csökkentése érdekében a nyugdíjrendszeren kívül is támogatni kell őket.

11. Foglalkoztatás és munkanélküliség GB • 1970 óta az angol férfiak foglalkoztatottsága 95%-ról 80% alá csökkent. • A nők foglalkoztatottsága 1970 óta nő, 55%-ról 70%-ra. • Az egykeresős családokban élő gyerekek 60%-a munkanélküli háztartásban él Nagy-Britániában.

12. Javaslatok az adórendszer és a segélyezés integrálására (GB hivatalos honlap) • Intenzíven elő kell segíteni az alacsony keresetű, alacsony jövedelmű családok munkához juttatását. • Lehetőleg háztartásonkénti adózásra kell törekedni az egyéni adózás elvének tiszteletben tartása mellett. • a szegénység csökkentése érdekében a jövedelem alacsony szintjét garantálni kell a leginkább rászorultak családjaiban, az idősek, a családok, a fogyatékosok, a betegek és rokkantak esetében.

13. Az adórendszer és a segélyezés integrálása (GB folyt.) • A megbélyegzés megszüntetése érdekében a jövedelmek ellenőrzése ne legyen kellemetlen, az ellenőrzéseket minimalizálni kellene. • A szolgáltatások színvonalát és a hatékonyságot növelni kellene, az adórendszert és a segélyek rendszerét össze kellene kapcsolni.

14. A családkép alakulása Magyarországon (Ifjúság 2004) • A 15-29 éves korosztály • 69%-a nem él tartós párkapcsolatban • 2000-ben 23%-a, 2004-ben 17%-a házas • 2000-ben 7%-a, 2004-ben 14%-a él élettárssal • Az érettségizett, vagy diplomás apától származó fiatalok mindössze (12%) 10%-a házas, és további 10 % él élettársi kapcsolatban

15. A családkép alakulása (15-29 év) Magyarországon (Ifjúság 2004) • Gyermekvállalás

16. A családkép alakulása (15-29 év) Magyarországon (Ifjúság 2004) • A család anyagi helyzetének megítélése • Megtakarítási képesség

17. A család szerepe az értékvilág kialakulásában • A szülők értékrendjét elfogadja 2000-ben 53%, részben 31%, nem 11% • A szülők értékrendjét elfogadja 2004-ben 39%, részben 42%, nem 13%. • Dominánsan az apa értékrendjét utasítják el többen (5%, szemben az 1%-al)

18. Életelvek, értékek fontossága

19. A családok biztonsága az idősellátás szempontjából (EU) • A idős népesség növekvő aránya miatt az ápolási szükséglet megnő, a helyzetet a családok illetve háztartások működésévben megfigyelhető változások tovább nehezítik. • A nők munkába állása az idősek és betegek otthoni ellátásának megszűnéséhez vezet. • A népesség idősödése az utóbbi években lényegesen befolyásolta a foglalkoztatás és a szociális ellátás alakulását. • A tagállamok eldöntötték, hogy elfogadnak és kiadnak egy idősügyi ajánlást, amely mind pénzügyi, mind foglalkoztatási és szociális védelemre ( nyugdíj, az élet végéig tartó ápolás, gondoskodás) vonatkozó szabályozást tartalmaz.

20. A családok szétesése • Kevesebb a házasság és később kötnek házasságot és sok a válás. Az 1970-es 8-al szemben ma már mindössze 5 házasságkötés jut 1000 emberre az EU-ban. 1960-ban a házasságok 15%-a, 1980-ban 28%-a bomlott fel. A kisebb háztartások és az egyedül élők (minden életkorban) száma nő. • Megdöbbentő mértékig nő a gyermekeiket egyedül nevelők száma, míg a gyermekeket nevelő házaspárok száma csökken. 2000-ben a gyermekek 10%-a élt egy szülővel, míg 1990-ben még csak 6% volt ez az arány. A csatlakozó országokban – Lengyelország és Ciprus kivételével – ugyanez a helyzet.

21. Bevándorlás • Ma minden tagállamban érezhető a bevándorlás hatása, minden 1000 lakósra 3,1 bevándorló jut, azaz ők jelentik a népesség növekedésének 74%-át! • Néhány országban a bevándorlás lényegesen befolyásolja a népesség alakulását. • Különleges a helyzet a balti országokban, amelyekben a kivándorlás a népesség csökkenését okozta.

22. Foglalkoztatottság, munkanélküliség • A munkanélküliség növekszik • Kiemelten nagy problémát jelent a fiatal, képzett szakemberek foglalkoztatási gondja (ld. Franciaország) • Jövedelemelosztási problémák a tagországokon belül és az EU tagországok között

23. Jövedelmi különbségek • A tagállamokban 1998-ban a legalacsonyabb és legmagasabb, százalékban kifejezett szegénységi mutató különbsége 14% volt. • A déli országokban jellemzőek a legnagyobb jövedelmi különbségek és a legmagasabb szegénységi mutatók. • Az 1998. évi háztartási panel vizsgálatok szerint a skandináv államokban volt a legkisebb a jövedelmek közti átlagos eltérés, a legmagasabb átlagjövedelmet Belgiumban és Luxemburgban találták.

24. Foglalkoztatási mutatók • Az EU-ban az 55 és 64 év közöttiek 38,5%-a állt munkaviszonyban 2001-ben. Ez a Stockholmban kívánatos arányként meghatározott 50% alatti érték! • Az emberek a tagállamokban átlagosan 59,9 éves korukig dolgoznak. • Az EU néhány tagországában 60 év felett is tudják foglalkoztatni a munkavállalókat. • A csatlakozó országokban az 50-64 évesek foglalkoztatási aránya nagyon alacsony.

25. Nők foglalkoztatása • 1996-ban a férfiak foglalkoztatása 3, a nőké 5%-a nőtt, ez a nemek foglalkoztatási mutatói közötti eltérést 18% pontra mérsékelte. • A nemek munkanélküliségi mutatói közti eltérés is mérséklődött. • A csatlakozó országokban a nők foglalkoztatási aránya magasabb, mint az EU tagállamokban. (46% az EU 42%-val szemben). A csatlakozó országokban a női vezetők aránya magasabb (38%, az EU 34%-val szemben). • Igen lényeges továbbá, hogy a csatlakozó országokban a teljes munkaidős foglalkoztatás a jellemző, a részmunkaidős foglalkoztatás ritkább.

26. Az önkéntes munka lehetősége és szerepe a szociális ellátásban • Dánia – a szociális jólét lényegi eleme. • 150 éves hagyományos ellátási forma • Az állami feladatok nagy része az önkéntesek szervezetein keresztül valósul meg. • A szolidaritás kifejeződése ée továbbadásának módja • A dánok 10%-a vállal önkéntes szociális munkát! (több féfi, mint nő!)

27. Önkéntes munka támogatása Dániában • A Dán Totó és Lottó Vállalat jövedelmét 162 országos önkéntes szervezet között osztják szét. • Emellett 3500 helyi szövetség kp a helyi és ágazati alapból támogatást • A civil szervezetek tartják fenn a szociális intézmények nagy részét, az állami szerepvállalás elsősorban a szervezetek támogatását jelenti.

28. Az önkéntes szervezetekben végzett munka formái • Személy-orientált tevékenység – tanácsadás, otthoni látogatás, telefonos szolgálat,… • Információs és figyelemfelkeltő tevékenység – fogyatékosok, egyéb kiszoruló csoportok részére • Intézetek működtetése • A szervezeteken belül végzett munka: fizetett szervezők és önkéntesek

29. Egészségi állapot • Magyarország nagyon rossz helyzetben van az • Egészségi állapot • Az egészségügyi állapot • Az egészségügyi kiadások struktúrája • Az életkörülmények és a • Az átlagéletkor tekintetében

30. Róma bukása • , „mindenütt mutatkozik a feloszlás. A politikai szabadság rég puszta fogalommá vált, s helyébe lépett a tompa megadással tűrt szolgaság, mely mást nem szülhetett, mint az eszmény kiveszését, a teremtő munka forrásainak elapadását. De nem csak a gondolat nedűje száradt ki, hanem minden nemesebb erkölcsi érzéseké is. Jog és igazság nincs…”

31. Szociálpolitikai feladatok • A szociálpolitika ne maradványelven működjön, szervesen kapcsolódjon a foglalkoztatáspolitikához, azaz legyen munka. • Elsődlegesen a prevenciót és a szociális alapellátásokat kellene támogatni. • A családok megerősítése mind a demográfia, mind az idősellátás szempontjából fontos. • A jó orvos azt kezeli, aki még nem beteg, csak a rossz orvos kezeli azt, aki már beteg. (PIen Jüe)

32. Egészségpolitika • Életminőség – a „régi” szociális juttatások fontossága • Családok védelme • Sportolási lehetőségek – tömegsport • Lelki egészség – családok védelme