1 / 24

Hornyák László elnök Orvostechnikai Szövetség

De mi lesz a kórházi beszállítókkal?. Hornyák László elnök Orvostechnikai Szövetség.

Download Presentation

Hornyák László elnök Orvostechnikai Szövetség

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. De mi lesz a kórházi beszállítókkal? Hornyák Lászlóelnök Orvostechnikai Szövetség

  2. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) hatvanegy tagvállalatábólnegyvenöt biztosítja a kórházak orvostechnikai eszközökkel, fogyóanyagokkal, diagnosztikai, telemedikai és információtechnológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal történő ellátásának mintegy 70%-át (fogyóanyagok, berendezések, informatikai szoftverek is!). Ezeknek az eszközöknek illetve áruknak és szolgáltatásoknak részük van abban, hogy a rendkívül szűkös állami források mellett is még megfelelően működik a magyar egészségügy illetve a fekvőbeteg gyógyító intézmények. Természetesen ez utóbbi fő oka az orvosok, a szakszemélyzet, a kórházi dolgozók áldozatos, de szerényen megfizetett munkája.

  3. A kórházi orvostechnikai eszköz ellátás tényei • Értéke kb. 20 milliárd forint évente (a fejlesztési, beruházási orvostechnikai eszközök nélkül!): • ez a kb. 350 Mrd-os kórházi kiadások 6%-a, • a dologi kiadások kb. 14%-a. • A 2011. III. negyedév végi 43,3 Mrd Ft lejárt határidejű (átlag féléves) tartozásállományból 10-12 Mrd Ft volt az orvostechnikai beszállítókkal szembeni tartozás – ez a tartozások 23-27%-a. • Ezenkívül több milliárd Ft értékű áru van a konszignációs raktárakban.

  4. A kórházi orvostechnikai eszköz ellátás tényei Az orvostechnikai eszközök aránya a kórházak dologi kiadásaiban (melyek értéke kb. 140 milliárd Ft/év):

  5. A kórházi orvostechnikai eszköz ellátás tényei Az orvostechnikai beszállítói kintlévőségek aránya a lejárt beszállítói követelésből: Látható, hogy a tartozásokban az arányunk majdnem kétszerese a beszállítói arányunknak (25% ill. 14%)!

  6. Az orvostechnikai eszközök, a gyógyító technológiák robbanásszerű fejlődése, kínálata és a rendelkezésre álló források közötti olló egyre nagyobbra nyílik. Mégis meg kell találni a reális középutat, amivel még biztosítható a kórházak működése, és minimum megőrizhető az ellátás minősége. Ebben a beszállító cégek az elmúlt 10-15 évben partnerek voltak. Sokféleképpen segítették a kórházak, az orvosok munkáját, és minimális profittal, a közismert fizetési problémák között is biztosították az ellátást. Lényege a bizalom (!), pl. hogy valamikor kifizetik az ellenértékét!

  7. A kórházak kiadási struktúrájában az orvostechnikai eszköz terület részesedése természetesen kicsi, a beszállítók között sem ez jelenti a legnagyobb tételt. A kórházak alulfinanszírozottsága nagymértékben sújtja az orvostechnikai eszköz ágazatot. A kintlévőségek, a hosszú fizetési határidők finanszírozási többletköltséget okoznak. Ez különösen a kis és közepes beszállítókat, az alvállalkozókat érinti súlyosan. Természetesen a számok és az arányok azt is mutatják, hogy a szigorú közbeszerzési versenyben kialakuló árak és fizetési feltételek mellett nem csupán az árcsökkentés lehetősége korlátozott, hanem az ezzel elérhető kórházi költségcsökkentés is elenyésző a kórházak gondjaihoz képest. Sajnos a diagnosztikai, informatikai pályázati fejlesztések kifizetésénél is sok a késés, nem ritka, hogy egy év múlva kapják meg a szállítók.

  8. Természetesen az OSZ mint a beszállítók érdekképviselete fellépett a beszállítókat sújtó jelenségek (pl.: adósságcsapda) ellen, és támogatta az egészségügy korszerűsítésére, strukturális és funkcionális átalakítására vonatkozó kormányzati terveket és intézkedéséket. A kórházak lejárt tartozásállományának csökkentésében részben az OEP maradvány (15 Mrd Ft), részben a külön kormánydöntéssel juttatott (25+6 Mrd Ft) külön forrás révén egyértelműen érzékelhetően nagy javulás következett be. A lejárt tartozásállomány tényleges csökkenéséről egyelőre nincs adatunk.

  9. A kórházak szállítói tartozásainak alakulása

  10. A PTE és a Honvédkórház 60 napon túli lejárt szállítói tartozásai (millió Ft)

  11. A PTE és a Honvédkórház összes szállítói tartozása (millió Ft)

  12. Szövetségünk több javaslatot tett a kórházi adósságállomány felszámolására. A legutóbbi kompromisszumos javaslatunkról tárgyalásokat kezdünk az Egészségügyi Államtitkársággal. Ennek elemei: • a közbeszerzési törvény alapján létrejött szerződések szerint még fennálló lejárt tartozásállomány fokozatosan felszámolása (10 hónap vagy 5 hónap); • a nem közbeszerzési törvény alapján létrejött szerződések szerint még fennálló lejárt tartozásállomány felszámolása (150 nap vagy 90 nap); • javasoltuk a cégeinknek, hogy mérlegeljék, hogy a késedelmi kamatokat vagy egy részüket úgymond elengedjék, azzal, hogy ezek az összegek vagy az államadósság csökkentésére vagy a kórházak fejlesztésére, de legfőképpen a szerényen dotált orvosok és más kórházi szakdolgozók anyagi megbecsülésének javítására fordítódjanak;

  13. Szövetségünk több javaslatot tett a kórházi adósságállomány felszámolására. A legutóbbi kompromisszumos javaslatunkról tárgyalásokat kezdünk az Egészségügyi Államtitkársággal. Ennek elemei (folytatás): • ezt követően vezessék be az ún. nettó finanszírozás módszerét, melynek lényege, hogy az igazoltan leszállított áruk és elvégzett szolgáltatások értéke a cégek adóbefizetéseivel legyen központilag összevezetve (erre vonatkozóan részletes tanulmányt készíttettünk és jutattunk el ez év januárban az egészségügyért felelős miniszter úrnak); • stratégiai partnerség kialakítása Szövetségünk és az Államtitkárság között.

  14. Aktívan felléptünk a tevékenységünkkel összefüggő jogi szabályozás fejlesztéséért, átalakításáért. Ennek főbb területei: 1. az új eszközök és technológiák befogadásának rendje, 2. az ágazat közbeszerzéseinek specifikus szabályozása és 3. a kórházak finanszírozásának fejlesztése.

  15. 1. Az új orvostechnikai eszközök és technológiák befogadására vonatkozó rendelettervezetet Szövetségünk kezdeményezte. Teljes körű, konkrét jogszabály-javaslatot készítettünk. Nem teremtették meg a befogadások pénzügyi feltételeit. Sajnos a megjelenése óta eltelt másfél év tapasztalatai rendkívül szerény eredményt mutatnak: eddig hat új terméket illetve technológiát adtak be, de ismereteink szerint nem történt befogadás!

  16. 2. A közbeszerzések problémái: • a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének speciális szabályairól szóló kormányrendelet február 16-án lépett életbe – véleményeztük, javaslatot tettünk, de így is hiányos (!), pl. kimaradt a konszignációs raktárak szabályozása illetve a mennyiségtől való eltérés korlátozása!; • a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök központosított közbeszerzését szabályozó rendelet március 28-án életbe lépett, de számtalan kérdésben szükséges még az egyeztetés!; • a szerződések időbeli hatályát két évnél hosszabban nem célszerű meghatározni (az eszközök elavulnak, az előállítási ár változhat, akár csökkenhet is).

  17. A közbeszerzések területén évek óta számos javaslatot tettünk: • részben a közbeszerzési törvény változtatására, • részben a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök közbeszerzése ágazati sajátosságainak megfelelő kormányrendeleti szabályozása érdekében. • Elsősorban azért, hogy ebben a körben is a megfelelő differenciáltság érvényesüljön a kórházi munka, a betegellátás érdekében. • A differenciáltság különösen fontos azért, hogy a központosított közbeszerzések szabályozása, például termékköreinek meghatározása és természetesen a központosított közbeszerzésekre való áttérés nyomán ne keletkezzék zavar a gyógyító munkában.

  18. 3. A kórházak finanszírozása terén rendszeresen szorgalmaztuk a HBCS pontértékek növelését, a kódkarbantartást, és természetesen a TVK-k emelését. • Az orvostechnikai eszközökre, implantátumokra is igaz, hogy a HBCS súlyszám- és forintértékek szerinti díjtételek csak részben fedezik ezek költségeit. Egyébként is csökkent a reálértékük 2006-hoz képest (az infláció, az áfa-emelés – 20%-ról 25%-ra, majd 27%-ra –, az árfolyamromlás nincs figyelembe véve). • Az ellátórendszerben alkalmazott eszközök, anyagok nyilvántartása nem egységes. Az OEP-nek nincs nyilvántartása arról, hogy a HBCS-n keresztül milyen egyszerhasználatos eszközöket és milyen áron finanszíroznak. • Egy átfogó, egységes elvek és nyilvántartások mentén végrehajtott költségfelmérésre, tulajdonképpen a számviteli rend szerinti egységes költségfelosztásra és a HBCS díjtételek karbantartására lenne szükség.

  19. A kórházak finanszírozásával is összefüggésben fontosnak tartom tömören összefoglalni véleményünket az állami egészségügyben a magánforrások célszerű szerepéről. Megkerülhetetlen ez a kérdés, részben a finanszírozás szűkössége, részben a társadalmi különbségek, az anyagi lehetőségek és igények eltérései miatt. Érzékeny társadalompolitikai témakör ez, amely nem a mi kompetenciánk. De: a szakmai szereplők sem dughatják homokba a fejüket. Közgazdasági megközelítésben a magánforrások bevonása az egészségügybe szükségszerű és több szempontból hasznos lehet. Meg kell találni az egészségpolitikának és természetesen a szélesebb értelemben vett politikának azokat a módszereket, amelyek még nem feszítik szét a szolidaritás elvét és nem okoznak a jelenleginél nagyobb differenciáltságot az emberek gyógyításában.

  20. A magánforrások bevonása az egészségügy finanszírozási helyzetének javításán túl további előnyöket is jelentene: Lehetővé tenné bonyolultabb innovatív technológiák alkalmazását. Ez megkönnyítené a kormány egészségügyi programjában szereplő egészségturizmus felfuttatását. A betegek számára is a minőség a vonzó! Ráadásul a hazai potenciális fizetős páciensek sem mennének külföldre a minőségi szolgáltatásért. A továbbfejlődni, tanulni vágyó szakszemélyzet sem menne külföldre az új terápiás eljárások megismerése és alkalmazása reményében!

  21. Az egészségügyi intézményrendszer és irányításának valamint működtetésének átalakítása, különösen a kórházak tekintetében nagymértékben megváltoztatja a gazdasági, piaci kapcsolatokat a kórházak és a cégeink között. • Ezekből a változásokból most a következőket emelem ki: • új közbeszerzési szabályozás lépett életbe, mind általánosan, mind az ágazatunkra vonatkozóan; • az évek óta meglévő adósságcsapdából való kitörés lehetősége reális, mert • a kormányzat pluszforrásokat adott a lejárt adósságállomány felszámolása érdekében, bár ez teljes mértékben nem sikerült; • a központi állami tulajdonlás, kórházirányítás és finanszírozás lehetőséget ad új finanszírozási módszerek bevezetésére.

  22. A gyógyító-megelőző intézményrendszer átalakítása, különösen a kórházak koncentráltabb hálózata és új munkamegosztásuk a remélt fejlődés döntő eleme.

  23. Miről kellett illetve miről szerettem volna beszélni valójában? • modern, innovatív orvostechnikai eszközök befogadása; • korszerű eszközök, berendezések alkalmazása; • kiszámítható szabályozás valamint gazdasági- és versenykörnyezet • értékén megfizetett szaktudás.

  24. Köszönöm a figyelmet!

More Related