1 / 28

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1.

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10. Tartalmi áttekintés. Miért van szükség egyáltalán felsőoktatásra és diplomásokra ? A finanszírozási probléma : alulfinanszírozott expanzió Ki , milyen arányban járuljon hozzá , és milyen alapon

dixon
Download Presentation

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A felsőoktatásfinanszírozásánakmodelljei 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10

  2. Tartalmi áttekintés • Miért van szükségegyáltalánfelsőoktatásraésdiplomásokra? • A finanszírozásiprobléma: alulfinanszírozottexpanzió • Ki, milyenaránybanjáruljonhozzá, ésmilyenalapon • Versenymechanizmusokés/vagytervezés? Mi a leghatékonyabbmódszer a rendelkezésreállóforrásokallokációjára - Képzésiterületekközött • Intézmények, karok, szakok, képzésiprogramokközött

  3. Miért van szükség egyáltalán felsőktatásra? • A felsőoktatásnak mindig is fontos szerepe volt: • Fontos alapértékek közvetítésében • Tudás fejlesztése a tudásért (intellektuális szabadság, független hang, innovációk, etc) • Újjelenség: • A felsőoktatás a gazdasági növekedés motorjává vált • Rugalmas ismeretek és készségek iránti igény • Foglalkoztatottság • Versenyképesség

  4. Tartósan növekszik a felsőoktatás iránti kereslet • A technológiai fejlődés » folyamatos kereslet az új, a rugalmas, a széleskörű és a differenciált készségek, és a „tanulási képesség” általános fejlesztése iránt – emiatt több képzésre van szükség • A tudás „felezési ideje” is egyre rövidebb – emiatt gyakoribb képzésre van szükség • A túl specifikus ismeretek elavulnak és feleslegesé válhatnak – az általánosabb tudás, és az hogy képessé válunk bármit megtanulni biztosítja a szükséges munkaerőpiaci rugalmasságot • Nem véletlen, hogy a részvételi arányok folyamatosan növekednek minden országban • És semmi nem utal arra, hogy a világban ez a trend kifulladna vagy akárcsak lassulna

  5. A tudástőke a legfontosabb növekedési tényező • „A legfőbb különbség a fizikai- és a tudástőke között az, hogy utóbbi esetében a határhozamok nem csökkenőek.” (Baldwin-Wyplosz, 2009) • A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent. • A tartós növekedésa tudásfelhalmozásból, a technológiai fejlődésből és az innovációból származik: • „az OECD országokban érdemes megkülönböztetni a közoktatás és a felsőoktatás hatását.... • ... a felsőoktatás bizonyult a gazdasági különbségek legfőbb magyarázó-változójának.” (Aghion et al. 2005).

  6. A diplomásokjövedelme(OECD “Education at a Glance, 2012” alapján) • Magasabbéletútravetítettjövedelem, mindkétnemben • A diplomásokjövedelmeazéletkorralnő, azalacsonyabbvégzettségűekévagycsökken, vagymesszenemolyanmértékbennő (országonkénteltérőmódon) • A GDP növekedésekoráltalában a diplomásokjövedelmenő a legjobban • A 2009-es válságidején a diplomásokjövedelmenőtt, vagy a legkevésbécsökkent

  7. DiplomásjövedelemprémiumA diplomásokjövedelmelényegesenmagasabb

  8. Foglalkoztatottság, munkanélküliség a diplomásokkörében (OECD adatokalapján) • A diplomásokkörében • a foglalkoztatottság a legmagasabb • a munkanélküliség a legalacsonyabb • a 2009-es válságeztcsakminimálismértékbenérintette

  9. Miértalacsony a munkanélküliségésmagas a foglalkoztatottságés a jövedelem a diplomásokkörében? • Korábbbannemdiplomásokáltalbetöltöttmunkaköröketegyreinkábbdiplomásoktöltenek be • Magasabbképzettség – önálló(bb) munkavégzés - nagyobbhozzáadottérték • képességbárminek a megtanulására, • szélesebblátókör, átlátóképeség, jobbproblémamegoldóképesség… • Screening hipotézis

  10. Felsőoktatáspolitika és finanszírozás

  11. Az alapvető felsőoktatáspolitikai célok Hozzáférés & Igazságosság:nyitottnak kell lennie bárki számára megfelelő képességek és aspirációk esetén, • nem függhet a családi-, vagyoni-, jövedelmi-, lakóhelyi helyzetétől. • Egy tehetséget sem vesztegethetünk el • Ez egyrészt értékválasztás, másrészt hatékonysági követelmény Hatékonyság • Allokációs hatékonyság • Makro: (i) oktatás és más szektorok és (ii) oktatás alrendszerei közti optimum »» v.ö. költségvetés tervezés • Mikro: (i) képzési szakterületek közti, (ii) intézmények, karok, programok közti optimum, (iii) optimális „mix” »» v.ö: központi keretszámmeghatározás, vs piaci mechnizmusok vita • Technikai hatékonyság Minőség Méret: elég nagynak kell lennie, hogy megfeleljen a társadalmi, gazdasági elvárásoknak.

  12. A felsőoktatásfundamentálisfenntarthatóságiésfinanszírozásiproblémája • Alapvetőtársadalmi-, nemzetgazdasági-, versenyképességiokokéskényszerekmiattegyrenagyobbméretű (egyrenagyobbrészvételiarányú) felsőoktatásra van szükség • “azalulfinanszírozottexpanzió” »» részvételiaránynőtt (3-600%), ráfordításnemnőtt »» fajlagosfinanszírozáslecsökkent • Azelegendőméretűfelsőoktatásnagyobbannál mint amitkizárólagközpénzekbőlfennlehetnetartani (verseny a közpénzekértmásjólétiszektorokkal, pl.: egészségügy, nyugdíj) • Ha a felsőoktatásnem“free at the point of use” (=tandíjönmagában) »» akkorvalóséssúlyoshozzáférésiproblémalépfel

  13. Az érzékelt minőségromlás valódi oka Alulfinanszírozott expanzió: • a részvételi arány5-8%-ról 20-50%-ra nőtt,miközben • a felsőoktatásra költött összes pénz reálértelemben nem változott szignifikánsan, ezért az egy főre jutó finanszírozás drámai mértékben csökkent. A helyes diagnózis: Ha van minőségromlás, aztnem önmagában a megnövekedett részvétel okozza, hanem az, hogy a finanszírozás nem tart lépést a hallgatói létszám növekedésével.

  14. A tömeges felsőoktatás és aminőséggel kapcsolatos aggodalmak Gyakoriság IQ 200+ 50 • nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség? • „fit for purpose” • képzési szintek közötti minőségi szelekció

  15. A minőség fogalma Sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó elvárások. „Mindenkinek van egy minőség definíciója, amit próbál ráerőltetni a rendszerre ...” • Hagymányos elitista szemlélet, „exclusiv klub” • Műveltség • Általános vs. speciális szakismeret • Elméleti vs. Gyakorlati Minőségdefiníció a szolgáltatásokban: „Kiváló szolgáltatást nyújtani az érintettek elvárásaihoz képest.” Érintettek? • Egyén • Munkáltatók, gazdaság • Társadalom

  16. Hogyan lehet megítélni a felsőoktatási szektor eredményességét? Megfelelő – főképp outcome- indikátorok pl.: • a diplomás jövedelemprémium (EU 27: 50-100%-os többlet) • a diplomás munkanélküliség (EU 27: 5% szemben a nem diplomások 10%-ával) • diplomások foglalkoztatottsága • a részvételi arány (EU27: 29%) (DE SEMMIKÉPPEN SEM olyan input jellemzők, és adottságok, mint a hallgatók átlagos IQ szintje.)

  17. A tömeges felsőoktatás és ahozzáféréssel kapcsolatos probléma Gyakoriság IQ 200+ 50 A tehetség normál eloszlást mutat, Az anyagi teherviselőképesség viszont nem szimmetrikus eloszlású

  18. A kihívás, amivel az EU szembenéz Az EU27 messze elmarad finanszírozásban és különösen a magánfinanszírozásban a versenytársaihoz képest. Forrás: Eurostat 2010

  19. Költségvetési korlát A szembeszáguldó vonatok esete: A technológiai fejlődés miatt fokozódó kereslet a minőségi tömegoktatás iránt, ami többletforrásokra támaszt igényt A költségvetési források fokozódó szűkössége Öregedő társadalmak finanszírozása Egészségügyi kiadások robbanása Globális versenyből fakadó adócsökkentési nyomás Ezek a korlátok a válság előtt is léteztek; a válság nem hozott új típusú problémákat, csak felerősítette a régieket. Tanulság: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással. Ez nem egy ideológiai következtetés. 18

  20. Potenciális magán-források Családi erőforrások – de rontja a hozzáférést (b) A hallgató keresete a képzés ideje alatt – de a tanulás rovására megy (c) Munkáltató támogatás – de a munkáltatók kevéssé hajlandóak finanszírozni a képzést, mivel a munkavállalók mobilak és nem lehet/nem érdemes őket röghöz kötni. (f) Az egyetemek vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmek – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét (g) Adományok – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét (h) A hallgató jövőbeli keresete, vagyis diákhitel felvétele Csak egy jól megtervezett és megfelelően működtetett diákhitel-rendszer képes (i) kellően nagy mennyiségben és (ii) igazságos módon magántőkét bevonni a felsőoktatás finanszírozásába. Magánforrás-bevonásra van szükség 19

  21. Egy jól-tervezett diákhitel-rendszer főbb tulajdonságai • Jövedelemarányos visszafizetés • Kellően nagy hitelösszeg (költségtérítés + megélhetési költségek) • Általános hozzáférés • Önfenntartó működés • Államháztartáson kívüli elszámolhatóság és valódi magántőke bevonás

  22. Elviválasz “egyszerű”: a köz- ésmagánfinanszírozásarányaakkoroptimális, ha a “marginal social benefit” és a “marginal private benefit” arányábankerülmeghatározásra Gyakorlatimegvalósítás: bonyolult Mérési, mérhetőségi,metodikaiproblémák: technikailagszámoskvantifikálhatóköltség- éshaszonelemkiszámolásatechnikailag is bonyolult (v.ö. “önköltségszámítás”) számosalapvetőfontosságúköltség- éshaszonnem is kvantifikálható képzésiprogramok “önköltsége” és a “marginal social/private benefit” viszonya “homályos” A tandíjmértéke a várhatóegyénihaszonnalkellarányoslegyen, nempedig a képzésiprogramokönköltségével Mennyi is az annyi? Mi a köz- és magán finanszírozás optimális mértéke? 21

  23. Elvilegkívánatos-ehogyönfinanszírozólegyen a felsőoktatásés a hallgatókbefizetéseibőléljen meg? • Egyfelsőoktatásiintézménynemcsaklétezőismereteketoktat, de újismereteket is produkál (kutat is). • A kutatásieredmény“public good”-kéntviselkedik, hacsaknemiparititokkéntkezelik. Ezértközkinccséválóújismeretnem fog előállni, ha nincsmegoldva a kutatásközfinanszírozása • A kutatásiköltségeképp a kutatásieredmények public good jellegmiattnemháríthatóakát a hallgatókra.

  24. Helyes-e ha a képzésösszesköltségét a hallgatófizeti meg? • Ha a képzésneknemlennesemmilyenexternáliahatása (társadalmihaszna), és ha a képzéskizárólagegyéni “fogyasztásijószág” lenne, akkorindokoltlenne, hogyköltségétteljesmértékbenazéscsakisazfedezze, aki “fogyasztja” (l. pl.: csokoládé, luxusüdülés, autó, egyéniéletbiztosítás, kozmetikaicélúplasztikaisebészetstb.) • Ezért a hatékonynálalacsonyabbmennyiséghez, éssúlyoshozzáférésiproblémákhozvezet, ha a felsőoktatásmindenköltségét a hallgatóknakkelleneállniuk • Ezazösszesfelsőoktatás-politikaialapcéltaláásná: Nemoldódik meg a felsőoktatásfinanszírozásfundamentálisproblémája, miközbenegyetlenhozzáférési, társadalmiésnemzetgazdaságicélsemtudteljesülni

  25. A felvételizők választása-mi a hatékonyabb allokációs mechanizmus: központi munkaerőpiaci tervezés versus piaci versenymechanizmusok • A hatékony választás feltételei: a) a fogyasztó informáltsága; b) az információ olcsón és hatásosan megszerezhető; c) ha a fogyasztó könnyebben tudja értelmezni az információt; d) ha a rossz döntés költsége alacsony; e) ha a fogyasztói „ízlések” különbözők. • A felsőoktatás esetében ezek a feltételek túlnyomórészt teljesíthetőek. • A hallgatók képesek lehetnek olyan döntéseket hozni, ami a saját és a társadalom érdekeit szolgálja. • Fontos kivétel: a hátrányosabb helyzetűek kevésbé informáltak, és motiváltak. • Teljesen szabályozatlan szabadversenyes piac helyett szabályozott piacra van szükség.

  26. Központi munkaerőpiaci tervezés (mikro-allokációs hatékonysági kérdéskör (1)) A legtöbb ország felsőoktatásában jelentős mértékű központi erőforrás-tervezés zajlik. Problémák: • az egyetemek, képzési programok és a hallgatók száma, messze meghaladja a tervezéssel kezelhető méretet. • A különböző profilú és színvonalú egyetemeket nem lenne hatékony egyformán finanszírozni. • A differenciált finanszírozás elvben megvalósítható lenne egy mindentudó központi tervező által, de a valóságban a probléma már ma is túl komplex, és komplexitása nőni fog. • Mi a tervezés szempontjából releváns munkaerőpiac, és a releváns időtáv? (5 év? 50év?; hazai – EU munkaerőpiac?)

  27. Fő következtetések • A humán tőke és különösen a felsőoktatás jelentősen meghatározza a jövőbeli kilátásokat • Célok: Méret, Minőség és Hozzáférés egyszerre ! • Stratégia: • Szabályozott piaci versenymechanizmusok az allokációban • Információnyújtás • Minőségbiztosítás • 0-18 hozzáférési politikák • Államiszerepvállalás, aholazadekvát • Jól megtervezett diákhitel

  28. Köszönöm a figyelmet!

More Related